Találatok erre: Portré
Afrikai amazonok a nők egyenjogúságáért
A nyugat-afrikai női szupergrup tántoríthatatlanul küzd a női egyenjogúságért, szólal fel a nőket érő erőszak és az igazságtalanságok ellen.
A penészes pincétől a Liszt-díjig
Az Amadinda volt az egyik példaképük, repertoárjukon Vivaldi és Beethoven mellett jól megfér a karibi fieszta és az afrikai dobzene is.
A népdaloktól a legnagyobb operaházakig – Elīna Garanča
Napjaink egyik legnépszerűbb mezzoszopránja Mozart, a bel canto, a 19. század második felének nagy romantikus szerzői mellett a dalirodalom számos szegmensét is meghódította.
Az engedékeny forradalmár – Ton Koopman
A hetvenes években a régizenei mozgalom egyik úttörőjének számított, most pedig éppen nyolcvanadik életévét tölti be.
Zeneszerző, dobos, útkereső
Brian Blade interjúiban visszafogott és megfontolt, színpadon alázatos és csapatjátékos, albummal pedig csak akkor jelentkezik, amikor tényleg van mondanivalója.
Aki szavak nélkül beszél: Godfrey Reggio
A kortárs amerikai filmművészet egyik legérdekesebb alakja egy egészen újszerű kifejezésmóddal gazdagította a nyugati mozgóképkultúrát.
Bevezetés Selah Sue világába
Utolsó nagylemeze, a 2022-es Persona borítójáról árnyék-önmagába zártan legalább kétféle személyisége tekint vissza ránk: az ő világa sokféle, összetett, egymásra rétegzett.
Egy visszafogott hang a kiabálás zajában – Krusovszky Dénes portréja
A kétezres évek egyik legsikeresebb pályakezdését magáénak tudva mára nemcsak nemzedéke, hanem a kortárs magyar irodalom meghatározó szerzője.
Szabó T. Anna létigéje
A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb alakjának pályaösszegző kötete arra a lehetetlennek tűnő feladtra válllakozott, hogy teljes képet adjon szerteágazó és ezerszínű életművéről.
Daniel Harding: karmester égen-földön
Daniel Harding azonban nem az a típus, aki szeret a babérjain ülni, azóta is újabb műveket, zenekarokat és koncerttermeket hódít meg, miközben más területen sem állnak távol tőle a kihívások: képzett pilótaként évek óta repül utasszállító gépekkel.
„Nem élhetem úgy az életem, hogy ne adjak vissza abból a tanításból, amit kaptam"
Negyvenéves pályafutása alatt Kidjo minden alkalmat megragadott arra, hogy hallassa a hangját, a szó minden értelmében. Humanitárius tevékenységéért kapott elismeréseit ugyanis legalább olyan hosszan lehetne sorolni, mint zenei díjait.
Flavia Coelho napfényt hoz a szürke télbe
Brazíliában színpompás kulturális hatások érték, de végül Párizsban talált rá arra az egyedi zenei stílusra, amelyben jól megfér egymással a pop, a jazz, a rock, a funk és a tradicionális brazil műfajok.
A karmester, aki bármit megtehet a nagy klasszikusokkal
Külsőségek ide vagy oda, munkásságának erejét nem az extravagáns megjelenés, hanem a zene iránti legmélyebb alázat adja. Öt év kihagyás után tért vissza a Müpába a komolyzenei élet fenegyereke, Teodor Currentzis.
A második leghíresebb Elvis
Ha van kiemelkedő könnyűzenei eseménye az őszi koncertszezonnak, akkor az egész biztosan Elvis Costello visszatérése a Müpába. A szeptember 30-i koncertje remek apropót szolgáltatott arra, hogy egy kicsit végigtekintsünk a legendás angol énekes-dalszerző pályáján.
A Benjamin Clementine-jelenség
Az A38 Hajó közönsége szokatlanul csendes, szinte néma transzba esve figyeli a mindössze 26 éves Benjamin Clementine-t, aki hosszú gyapjúkabátjában, egy magas bárszékről görnyed a színpadra gurított zongora billentyűi fölé.
Nem csak a húszéveseké
A több átalakuláson átesett, idén hatvanéves Stúdió 11 több generáció jeles külföldi és főleg hazai énekesei mellett és mögött állt már a színpadon. Születésnapi koncertjük műsora a folyamatos változásban megjelenő állandóság jegyében fogant.
80 lenne, ha élne – Koncert Jim Morrison emlékére
Sokan vannak, akik már nagyon régóta nem élnek, de az emlékük, hatásuk felbecsülhetetlen, és lényük, lényegük mindig velünk van. Ilyen a The Doors alapító-énekes-szövegírója, a rockzene egyik legkarizmatikusabb frontembere, a „27-esek klubjának” egyik indítója, Jim Morrison.
Az „acélkorszak” zeneszerzője
1953. március 5-én, Moszkvában elhunyt Szergej Prokofjev. És Sztálin. Érthető módon a korabeli sajtó a szovjet diktátor halálától volt hangos, a zeneszerzőről alig esett szó. Szerencsére az utókor sokszorosan kárpótolta Prokofjevet, így hetven évvel később, 2023-ban már az ő évfordulójára emlékezünk