Egy walesi farmról a Metropolitan színpadára

Wagner-áriákkal tér vissza a Müpába Sir Bryn Terfel: a walesi énekes hazája dalaival kezdte pályafutását, pár évtizeddel később azonban már az egész világ figyelt rá, amikor a Metben Wotan szerepét énekelte, vagy III. Károly király koronázásán lépett fel. Vessünk egy pillantást arra a nem mindennapi pályára, amely a művészt, aki egyszerre lelkes hazafi és világpolgár, idáig elvezette!

Családjában mindenki énekelt; elmondása szerint édesapjának van a legszebb basszbariton hangja a világon, de sosem akart szólózni, megelégedett a kórusban betöltött szerepével. A világhírű művész, aki 1965-ben Bryn Terfel Jonesként látta meg a napvilágot, és később egy névazonosság elkerülése miatt rövidítette le nevét, egy észak-walesi farmon nőtt fel, ahol a család juhokat tartott. Elmondása szerint mesébe illő gyerekkora volt, házukban állandóan szólt a zene, és mindenfelé kottákba lehetett botlani. Nem csoda, hogy a kisfiú hamar kedvet kapott ahhoz, hogy ő is kipróbálja magát, először walesi dalokkal, amelyekkel számos helyi versenyen jó eredményt ért el.

A folytatás hasonlóképpen meseszerű lett: az immár tizenkilenc éves fiatalembert, aki úgy döntött, az éneklést választja hivatásául, felvették a neves londoni művészeti egyetemre, a Guildhall School of Musicba – miközben nemcsak ő, de szülei is akkor jártak életükben először a brit fővárosban. Öt év elteltével Bryn Terfel már a világ egyik legjelentősebb megmérettetésén, a cardiffi Singer of the World versenyen (éppen Walesben) Dmitrij Hvorosztovszkijjal versenyzett a döntőben. A zsűrinek alaposan feladhatta a leckét a két ifjú énekes, így az orosz baritonnak a fődíjat, Terfelnek pedig a második helyet és a dal kategória díját ítélték oda.

A nemzetközi siker sem váratott sokat magára, a fiatal basszbariton három évvel később már a Covent Garden, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Bécsi Állami Opera színpadán tűnt fel, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk a számos jelentős debütálás közül. Akkoriban az egyik legtöbbet játszott szerepe Figaro volt, Mozart hőse, de hamar megismerkedett Wagnerrel is, 1993-ban a Chicagói Operában Donnert énekelte A Rajna kincséből, Zubin Mehta vezényletével. Rá egy évre – szintén Figaróként – a Metropolitan Operában is bemutatkozott, ahol aztán gyakori vendég lett.

Közben a Wagner-szerepek sora is gyarapodott: 1996-ban következett Wolfram a Tannhäuserből, a kétezres években pedig Wotan, a Hollandi és Hans Sachs. Bryn Terfel énekelt a Met híres, Robert Lepage rendezte Ringjében – az elképesztő technikai bravúrokat felvonultató produkció közvetítését a magyar közönség is láthatta. Eddigre már szemernyi kétely sem maradhatott senkiben, hogy személyében korunk egyik meghatározó basszbaritonját tisztelhetjük, akiért a világ legnagyobb operaházai versengenek.

Az énekes ugyanakkor megőrizte keresetlen stílusát, amelyet még walesi gyermekkorából hozott magával. No meg sportrajongását. Egy interjúban nevetve mesélte: mikor egy fontos levelet hoztak neki, már előre örült, mert arra számított, hogy rögbijegyek lesznek benne – ehelyett arról értesítették, hogy II. Erzsébet királynő lovaggá üti. Azért bizonyára nem csalódott túlságosan, hiszen már apai nagyszülei is rajongtak a királyi családért, és ő maga is jó kapcsolatot ápol az uralkodóházzal. Később III. Károly koronázásán is énekelt, a walesi szerző, Paul Mealor erre az alkalomra írt művét adta elő. Terfel azóta is nagy büszkeséggel emlegeti, hogy általa hangzott fel először anyanyelve néhány szava a monarchia ilyen jeles eseményén.

A művésznek máskülönben is nagyon sokat jelent a származása. Számos lemezt adott ki walesi vagy walesi nyelven megszólaló darabokból, még karácsonyi albumán is két nyelven hangzanak el a művek. Épp az egyik tradicionális muzsikára épülő programjának köszönheti, hogy találkozott az akkor a Királyi Hárfás címet viselő Hannah Stone-nal, mivel a walesi zenében nagyon fontos szerep jut ennek a hangszernek. Saját bevallása szerint az énekes azon nyomban szerelembe esett. A pár 2019-ben házasodott össze, és két gyermekük született – mellettük első házasságából Terfelnek három felnőtt fia van.

A magyar közönség szerencsére már több alkalommal is hallhatta a jeles basszbaritont: 2012-ben bemutatta, hogyan tud rosszfiúkat megformálni, amikor Bad Boys című lemezéről énekelt a Müpában, ám utána, cseppet sem rosszfiús módon, dedikálás közben kedvesen elbeszélgetett az aláírásáért sorban állókkal. Még azt is elárulta, igazából hogyan kell kiejteni a nevét (f helyett v-vel). Később igen sokszínű áriaesttel tért vissza, de amúgy sem állnak távol tőle a könnyedebb műfajok: korábban még Stephen Sondheim Sweeney Toddját is énekelte. Most azonban teljesen klasszikus programban hallhatjuk, elénk tárja majd, hogyan töpreng Hans Sachs a felkavaró művészi élményen, hogyan vívódik a Hollandi vagy vágyakozik Wolfram, és Wotan búcsújával is bizonyára megindítja majd a közönséget. A walesi dalnok már sokszor bizonyította, hogy német vizeken is jól tájékozódik.