Jegyzet

Ki viseli a nadrágot az operában?

Aki csak egy kicsit is elmélyed az operák világában, viszonylag korán szembesül egy elsőre talán zavarba ejtő jelenséggel: egyértelműen egy nőt látunk magunk előtt, aki férfiruhát viselve énekel. Rövid bevezetőnkben a nadrágszerepekkel barátkozunk.

Jegyzet

Utazás a Opus 109 körül - Harmadik rész

Exkluzív cikksorozatunk befejező, harmadik részében a Grammy-díjas izlandi zongorista, Víkingur Ólafsson közelgő szólóestjének programján keresztül vizsgálta meg Bach hatását Beethovenre.  

Jegyzet

Dúrok és mollok – Hangnemek és érzelmek nyomában

A zene különböző érzelmeket vált ki belőlünk. A két legegyszerűbb esetet véve vagy vidámak, vagy szomorúak leszünk tőle. A következőkben annak eredünk nyomába, hogy milyen érzelmek társulnak egy-egy hangnemhez, és milyen okok állhatnak a háttérben.

Jegyzet

Utazás a Opus 109 körül - Második rész

Folytatódik exkluzív sorozatunk, amelyben az évad művésze, Víkingur Ólafsson osztja meg gondolatait december 1-jei szólóestjének programjáról. A második részből kiderül, milyen kapcsolatot fedezett fel a Grammy-díjas művész Beethoven op. 90-e és Schubert e-moll zongoraszonátája közt. 

Jegyzet

Virtuóz tánc egy gyilkos rezsimmel

Amikor Dmitrij Sosztakovics megkomponálta I. hegedűversenyét, nem tudhatta, hogy hallja-e valamikor az előadását:: 1948-ban, amikor a sztálini politika különösen szigorú cenzúrát érvényesített a kultúrában,  számos művét csak az asztalfióknak írhatta. 

Jegyzet

Kettős látás – Híres ikerpárok a művészvilágban

Az ikrek egyedülálló világa mindig is lenyűgözte az emberiséget, hiszen egy olyan, már-már misztikus viszonyról van szó. Nem ritka, hogy  nemcsak a baráti, hanem az érdeklődési körük is egyezik, ugyanazt a hobbit űzik, vagy épp ugyanazt azt a szakmát választják.

Jegyzet

Utazás az Opus 109 körül - Első rész

Az évad művésze, Víkingur Ólafsson nem csak a zongora billentyűin alkot maradandót. Amikor arra kértük, osszon meg velünk néhány gondolatot közelgő szólóestje programjáról, egy többoldalas esszét kaptunk válaszul a Grammy-díjas művésztől, amelyet a következő hetekben az olvasókkal is megosztunk. Íme az első rész! 

Jegyzet

Együtthangzók kontra összhangkedvelők

Mire készüljünk, ha egy filharmonikus zenekar koncertjét választjuk esti programnak? Na és akkor, ha inkább a szimfonikusokra szavazunk? Mariana-árok mélységű szakadék választja el a két formációt? Vagy mégsem? Hamarost kiderül!

Jegyzet

A zene fővárosai: Bécs

Új sorozatunkban a zenei világ neves központjait mutatjuk be, elsőként pedig nem is kalandozunk olyan messzire. Bécs fényűző városa évszázadok óta ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a zenészekre és a zenebarátokra - nézzük, miért is!

Jegyzet

Harmónia és diszharmónia a színpadon és a magánéletben

A zene az egyik legősibb kapcsolódásunk egymáshoz és a világhoz. Sokszor látunk világhírű zenészeket, akik a színpadon kívül is összekötik az életüket, és akkor is inspirálják egymást, ha nem ugyanabban a műfajban alkotnak. 

Jegyzet

Hangjegyek és mancsnyomok – Doromboló múzsák és csaholó ihlet

A komponálás magányos mesterség, kivéve, ha valaki egyszerűen beleugat… A zenetörténetben is nyomot hagyott néhány házi kedvenc, róluk és gazdáikról szól ez az írás az állatok világnapja alkalmából. 

Ajánló

Nem marad családban

Kire ütött ez a gyerek? – tehetnénk föl a kérdést mi is. A válasz adja magát: természetesen valamelyik szülőjére. Mégpedig nem is akárhogy! Arra, hogy az írásművészet anyáról és apáról leány- és fiúgyermekre öröklődhet tovább, jól ismert, klasszikus iskolapéldák is léteznek.

Jegyzet

Mitől ilyen jó a dél-koreai filmzene?

A dél-koreai filmzene az elmúlt évtizedek során látványos fejlődésen ment keresztül. Az ország filmművészete lassanként kialakította sajátos formanyelvét, amelynek egyre fontosabb összetevője lett a zene.

Jegyzet

Hangszer és pálca – karrierváltó zenészek

Manapság a sokoldalúság egyre inkább újra alapkövetelménnyé válik, így mind gyakrabban fordul elő, hogy a művészek „áthágják” saját területük szűken vett határait.  De mennyire számít szokatlannak, ha valaki a teljes zenekarra cseréli a hangszerét?

Jegyzet

György, a lovagok és a zene

A Brit Birodalom Rendjét V. György eredetileg azért hozta létre, hogy legyen mivel elismerni azon alattvalóit, akik nem a fronton, katonaként, vették ki részüket a háborús küzdelmekből, ma már azonban zenészeket is a rend lovagjává üthetnek.

Jegyzet

Rembetiko – a görög blues története

Ha városi népzene, akkor Görögországban a rembetiko az azonnali válasz. A „görög bluesként” is emlegetett egyre növekvő népszerűségét az egyik legjelentősebb és legnépszerűbb görög énekes-előadónak, George Dalarasnak is köszönheti, 

Jegyzet

Áttörés az új közösségek felé – 6 kiemelkedő zenei alkotó a világhálón

Azt már évezredek óta tudjuk, hogy a zene nem ismer határokat, ám az viszonylag új jelenség, hogy a végtelen világhálón eddig soha nem látott élmények várják a zenekedvelőket. Most 6 szenzációs művész digitális térhódítását mutatjuk meg közelebbről.

Jegyzet

Zenébe zárt történelem – a griot hagyomány

A nyugat-afrikai történetmesélő-énekeseket a griot (ejtsd: grió) szóval szokás jelölni. Bár eredete a mai napig viták tárgya, a kifejezés nagy valószínűséggel egy, a 17. században Szenegál és Gambia környékén missziót teljesítő kapucinus szerzetestől származik.

Jegyzet

Becsöngettek! Íme a világ legjobb zenei képzései!

Kell-e egyetem egy Grammy-díjhoz? Hol tanulnak ma a világ vezető zenészei? Merre induljunk, ha a legjobb képzésben szeretnénk részt venni? Melyek most a világ legemblematikusabb, legsikeresebb zenei felsőoktatási intézményei? Utánajártunk. 

Jegyzet

Férfias gesztusok

A klasszikus balettrepertoár is bővelkedik olyan férfialakokban, akik nem csupán „kellékek” a színpadon. Szavak helyett testbeszéddel, energiával, valódi drámával hódítanak, vagyis szeretnek, szenvednek, manipulálnak vagy épp elpusztulnak – és mindezt markáns gesztusokkal teszik.

Jegyzet

Hódításra hangolva

Az operaszínpad szívtiprói egytől egyig ellenállhatatlanok, de mindnek más a titka. Az operai sármnak számtalan arca van, lássuk most a legelterjedtebb típusokat!

Jegyzet

8 zenemű, amely nyáron született

Beethoven, Mendelssohn, Bartók vagy Mahler számára a nyár nemcsak inspiráló időszak, hanem a komponálás ideje is volt. Összegyűjtöttünk pár darabot, amely nyaraláson született – és mi is magunkkal vihetjük a nyárra.

Jegyzet

Blaupunkt a tenger felé

A családi nyaralások elengedhetetlen része a sokszor többnapos autóút alatt szóló zene kiválasztása. Darida Benedek a tőle megszokott személyes stílusban idézte fel a gyerekkori emlékeket a tengerről, a Blaupunkt rádióról és a belőle szóló zenékről.  

Jegyzet

Müpa-élmény, mindenhol és mindenkor

20. évadunk, telis-tele volt emlékezetes koncertekkel, felejthetetlen előadásokkal és számtalan maradandó élménnyel. Nézzük, hogyan osztottuk meg mindezt  a  közönségünkkel.

Ajánló

A Gillespie-örökség

Gillespie az ihletett munkának köszönhetően lett a zene történetének egyik legnagyobb hatású szereplője, nem pedig azért, mert zseninek született volna, állította az Independent a trombitás-zeneszerző-jazzkirályt méltató nekrológjában.

Jegyzet

A bűvös szoknyavadász

Kevés operát ismerünk, amely egyszerre olyan összetett és szórakoztató, mint a Don Giovanni. De kicsoda Don Giovanni, avagy Don Juan – mítosz, archetípus vagy egy tanmese elrettentő példája? 

Jegyzet

Péntek 13, meghajlított szög és színpadi drukk – ezek a legmakacsabb babonák a zenészek között

A színpadon minden apróságnak tétje van, így nem csoda, hogy a muzsikusok körében is élnek babonák.  Péntek 13 alkalmából összegyűjtöttünk ötöt!

Jegyzet

Sarokból a reflektorfénybe: a zenei merch története

Egyfelől bevételforrás és reklám, másfelől az egyéniség kifejezője és közösségépítő elem: ez a merch, a zene, a divat és a popkultúra metszete, amely a 20. század közepén született, és napjainkig tarol. 

Jegyzet

Weather Report-összes, varsói kalandok, valamint egy sashalmi jazzkritikus

A fúziós jazzt játszó amerikai Weather Report bő másfél évtized után, az 1980-as évek közepe-vége táján feloszlott, ám legendájuk a mai napig él. 

Jegyzet

A berzsenyfa, Cabral, valamint az új divat

Hogyan lett a brazil berzsenyfa az egyetemes zene fontos fejezete, milyen szerepe volt az új műfajok megszületésében és mindennek mi köze van Eliane Eliashoz? Mindjárt elmeséljük!

Jegyzet

Egy zseni vajon hány óra?

10 évvel az első után, a Müpa ismét Bach-ügyeletet tart a zeneszerző születésének 340. évfordulója alkalmából és egy teljes napot szentel a neki, amely során 14 koncerten szólal majd meg Bach összes orgonára komponált műve. 

Jegyzet

A hangszerek királynőjének ezer arca

 Az orgona története az ókori görög templomokig nyúlik vissza, evolúciója soha nem állt meg. Íme az orgonák legjei, valamint fejlődéstörténetük különleges és furcsa teremtményei. 

Jegyzet

Világszínvonalú kulturális központ a vágányok helyén

Talán nem is gondolnánk, de ez a kis terület, a mai Müpa területe sűrítve szállítja nekünk két évszázad magyar gazdaságtörténeti emlékeit és urbanisztikai vívmányait. 

Jegyzet

A jazz mindenkié

Szubjektív gyűjtésünkben a hazai jazzlegendákon keresztül mutatjuk meg, hogy miért érdemes minden háztartásban legalább egy állandó jazzplaylistet  – vagy akár ellátogatni márciusban a Müpa egyik fontos koncertjére. 

Jegyzet

Bach, Boccherini, Berio – kihagyhatatlan ritkaságok nyomában

Elfeledett, elveszett és újrafelfedezett, kiadatlan változat vagy különleges átdolgozás – a komolyzene több millió alkotást magába foglaló tárháza sokféle ritkaságot ismer. 

Jegyzet

Elfelejtett remekművek: mielőtt kimennek a fejünkből

Rejtőzködő remekművek, avagy miért játsszák folyton ugyanazt a koncerteken? Mutatjuk mik azok, és miért nem halljuk őket gyakran a hangversenytermekben. 

Jegyzet

Sárkányok, kígyók, bambuszfuvolák

 Hamarosan véget ér a Sárkány éve (egészen pontosan a Fa Sárkányé), hogy 2025. január 29-én átadja helyét a Kígyónak. 

Jegyzet

Dióhéjban az improvizáció történetéről

Az improvizáció a művészi szabadság legmagasabb rendű megnyilvánulása, amelyekben a zenész saját ihletéből, spontán módon, a lehető legkevesebb kötöttség nyomása alatt alakítja a zenét.

Jegyzet

Hipnózistól balladáig: egy zongoraverseny csodálatos élete

 Kevés klasszikus zeneszerző mondhatja el magáról, hogy a Billboard Hot 100 listavezetői közé emelkedett, de Szergej Rachmaninov három évtizeddel a halála után ez is sikerült. 

Jegyzet

Zubin Mehta-gyorstalpaló

10 + 1 fontos és kevésbé fontos, de érdekes tudnivaló a világklasszis karmesterről.

Jegyzet

Az örök Otello – Plácido Domingo legendás szerepei

Plácido Domingo, a legek mestere februárban a Müpába érkezik, ráhangolódásként legendás szerepeit gyűjtöttük össze.

Jegyzet

Mennyire volt siket Beethoven?

Beethoven először 1798-ban figyelt fel hallása romlására, és egyes becslések szerint harmincegy évesen már hallása 60 százalékát elveszítette. 

Jegyzet

A zene (majdnem) mindenkié

 Hozzáférni a zenéhez, ahogy a kultúra minden más területéhez is, alapvető emberi jog, amiben óriási szerepe van az összművészeti intézményeknek is. 

Jegyzet

Állati jó zenék

A zenetörténet visszatérő témája a természet. Ha kicsit jobban körülnézünk, az állatok valósággal elárasztják a koncertszínpadokat és az operaházakat is. 

Jegyzet

Mi az oratórium? – Minikalauz Händeltől napjainkig

 Egykor épp olyan fontos volt, mint ma egy futballmeccs, a legnépszerűbb oratóriumszerzőt pedig az angol király felállva hallgatta. 

Jegyzet

Rendhagyó karácsonyi szokások a nagyvilágból

A mondás karácsonykor is érvényes: ahány ház, annyi szokás. Mi most összeszedtük nektek a legfurcsább ünnepi tradíciókat, a szokatlan ételektől a rendhagyó díszeken át a megdöbbentő figurákig.

Jegyzet

Mit keresett James Bond zsebében a Müpa egykori igazgatója?

A legnagyobb szakmai elismerésnél is többet érnek azok a történetek, amelyek túlélnek minket, és amelyek olykor-olykor akár több száz kilométert is beutaznak. 

Jegyzet

Egy hangszálon pendülnek

Fél évszázad után fordít hátat a színpadnak a The Manhattan Transfer. Szerencsére számos más formáció van még, amelyek hangjukkal elvarázsolják a közönséget.

Jegyzet

Egy szilaj tánc, amit a madárpók csípése ihletett

A pizzica a dél-olaszországi kultúra egyik legnépszerűbb exportcikke, melynek története is igen szórakoztató. A tradicionális mediterrán ritmusokat reszelős blueszal vegyíti áprilisban Justin Adams és Mauro Durante közös fellépése. Előtte elmondjuk, mit érdemes tudni a pizzicáról.

Jegyzet

Arany függöny, kristálycsillár, kanyargó lépcső és grandiózus előadások: hát ez a Met!

A ma világszerte csak Metként emlegetett, Wallace K. Harrison által tervezett operaház párját ritkítóan modern vonalvezetése sok tekintetben szembement az addigi tradíciókkal – aki azonban járt már ott, tudja, hogy a Metbe belépni olyan, mint besétálni a zenetörténetbe.

Jegyzet

Viszlát, tél!

Minél nagyobb hangzavar, színkavalkád, hátborzongató maszkok, máglyagyújtás – a világ szinte minden táján ezek a télűző ünnepek legfőbb hozzávalói. A tavasz előcsalogatásához persze sok energia kell, ezért minden kultúrában kötődik valamilyen jellegzetes finomság is ehhez az időszakhoz a palacsintától a fánkon át a citrusfélékig.

Jegyzet

Évszázados popzene – gyorstalpaló a jazzről

Hatalmas hagyománya van, de mindig képes a megújulásra, üdítően spontán, mégis meglepően ismerős, ezerarcú és megunhatatlan, mi az? Naná, hogy a jazz! Összeszedtünk pár érdekességet a műfajról, amely milliók kedvence.

Jegyzet

Folklórlázban a magyarok: az egész világ minket akart másolni

A beatkorszak kellős közepén lett olyan sikeres Magyarországon újra a néptánc, hogy arra még a politika is sanda szemekkel tekintett. A Müpa februári estjére, Idézzük fel, hogyan vált elsöprővé a néptáncmozgalom hazánkban, és hogyan hódította meg aztán a világot is.

Jegyzet

A zongoraverseny, ami megmentette Rachmaninovot

Rachmaninov második zongoraversenye a zeneszerző legnépszerűbb művei közé tartozik, annak ellenére, hogy a legtechnikásabb zongoristáknak is bőven kínál kihívásokat. Mostani cikkünkben megosztunk néhány érdekességet a darabról.