Viszlát, tél!

Minél nagyobb hangzavar, színkavalkád, hátborzongató maszkok, máglyagyújtás – a világ szinte minden táján ezek a télűző ünnepek legfőbb hozzávalói. A tavasz előcsalogatásához persze sok energia kell, ezért minden kultúrában kötődik valamilyen jellegzetes finomság is ehhez az időszakhoz a palacsintától a fánkon át a citrusfélékig.

Ágyúlövés, kolompolás, kereplés – a mohácsi busók őrületes zajt csapnak farsangvasárnap azért, hogy elűzzék a telet. Fűzfából faragott, állatvérrel festett birkabőr csuklyás álarcban, szőrével kifordított bundában, cifra gyapjúharisnyában és szalmával kitömött gatyában ijesztgetik az arra járókat. A hagyománynak három fő attrakciója van. A partraszállás során a busók a túlparti „Szigetből” eveznek át ladikokon, majd a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi koporsó vízre bocsátása után az összegyűlt tömeg máglyagyújtással égeti el a telet jelképező koporsót, a főtéren pedig körtáncokat járnak. A busójárás több mint tíz éve hungarikum, és szerepel az UNESCO reprezentatív szellemi kulturális örökségi listáján is.

A mohácsi busójárásra minden évben a világ szinte minden tájáról érkeznek látogatók, hogy személyesen is részesei legyenek az egyik legnépszerűbb magyar télűző hagyománynak
Forrás: Mohacsibusojaras.hu

Téltemető hagyomány a kiszebábégetés is, amely már csak néhány vidéki közösségben maradt fenn Magyarországon. A bábot hagyományosan gyerekek készítették el, majd síppal, dobbal és dudákkal, télűző rigmusokat kántálva, egy dobos és egy kikiáltó kíséretében kivonultak a térre, és máglyán elégették a bábut.

Pattogó ostorok, sündisznóbőr

A busójáráshoz hasonló hagyomány Európa több pontján is virágzik. Svájcban például Tschäggättéknek hívják a télűző alakokat. Hajmeresztő lehet februárban sötétedés után kimerészkedni a svájci Lötschental völgyében, az alpesi régióban ugyanis a szőrmébe burkolódzó, félelmetes álarcokkal felszerelt rémalakok bármikor ellophatják a sapkádat, a földre lökhetnek és a gyerekeket is megkörnyékezik – mindezt természetesen csak a móka kedvéért. Az ünnep február 20-án csúcsosodik ki egy körmenetben Blattentől Ferdenig, majd két nappal később egy karnevállal zárul Wilerben.

A svájci Lötschental völgyében is félelmetes maszkok mögé rejtőzve szokás elijeszteni a hideget
Forrás: Lötschental Tourism

Szlovéniában ostorpattogtatással tisztítják meg az utat a busókhoz kísértetiesen hasonló télűző démonok, a kurentek előtt, akik a Dráva-menti települések utcáit járják a tavasz eljövetelét és a termékenységet ünnepelve. A fesztivál központja Ptuj városa – a hiedelem szerint amelyik háznál a kurentek megállnak, annak lakói egész évben szerencsések lesznek.

A kurentek is maszkot viselnek, fogaik helyén gyakran fehér babok lógnak. A Ptuj és Markovci környékiek pulyka- és libatollból füleket készítenek, szalmából vagy hasított fából pedig szarvakat, amelyekre színes pántlikákat akasztanak. A démonok magas szárú csizmát és piros vagy zöld kötött harisnyát húznak. Kezükben fából barkácsolt husángot tartanak, amelyre sündisznóbőrt csavarnak. Az ünnepségen helyi borokat és ételkülönlegességeket is kínálnak, köztük a híres ptuji fánkot.

A félelmetes kurentek fogai fehérbaból készülnek
Forrás: Slovenia.si

Szatirikus versek, rejtélyes alakok

Hasonló rituálé létezik Spanyolországban is, az ő busóikat zarramacosnak hívják. Minden év első vasárnapján megrendezik a La Vijanerát a Silió nevű településen, ahol többek között szatirikus verseket olvasnak fel, így tekintve vissza az elmúlt év helyi és nemzetközi politikai eseményeire.

Az olasz Sappada fesztiválon a rollate névre keresztelt, félig embert, félig medvét formázó álarcos alakok tréfákkal, játékokkal szórakoztatják a fesztiválozókat, akik földművesnek, koldusnak vagy arisztokratának öltöznek. Bár a kis hegyi faluban mindenki ismer mindenkit, ilyenkor rejtély marad, kik is vannak a maszkok mögött.

Az olasz Sappada lakói félig medvének öltözve űzik ki a telet
Forrás: Turismofvgt.it

Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójáráshoz szintén nagyon hasonló kukerifelvonulásnak. A kukerik elűzik a gonosz szellemeket, egészséget, boldogságot és jólétet hoznak az embereknek. A legtöbb kutató úgy gondolja, hogy ezek a maszkabálok az ókori görög Dionüszosz-ünnepekből erednek. A kukerik maszkjai idő- és munkaigényes darabok. Mindegyik falunak más elképzelése van a tökéletes álarcról és ruháról, csak az a közös bennük, hogy természetes anyagokat használnak.
„Minden maszkkészítőnek megvan a saját stílusa és kedvenc anyaga. Apám és én fával dolgozunk, kedvencünk a fűzfa, mert könnyű, és egyszerű megmunkálni. Rátesszük a szőrmét, kifúrjuk a szemet, rátesszük a szarvat és a hátulját” – mesélte egy maszkot készítő majsztor, Ljudmil Jordanov korábban az Euronewsnak.

Palacsintaünnep, szánkózás, citromszobrok

Az oroszok a nagyböjtöt megelőző héten tartják a maszlenyicát, ezt az ősi szláv rituálét, melynek története a pogány időkbe nyúlik vissza. Ez alatt az egy hét alatt mindennap készül blini, vagyis palacsinta, amit vajjal, kaviárral, gombával, lekvárral vagy tejföllel fogyasztanak. A szokás az, hogy az első darabokat mindig a rászorulók kapják. És hogy miért éppen palacsinta? A hagyomány szerint Jarilo, a napisten feladata volt, hogy elűzze a telet, ez az étel pedig nagyon hasonlít a napkorongra. Az oroszok tömeges szánkózással, tánccal, énekkel és örömtűzzel ünnepelnek. Minél hangosabb a nevetés és minél messzebb csúszik a szánkó, annál jobb lesz a termés.

Az orosz palacsintaünnep legfőbb kelléke, a blini
Forrás: Advantour.com

Kicsit kilóg a sorból a franciaországi Menton citromfesztiválja, amelyre február második felében több mint 200 ezer ember látogat el minden évben, hogy megcsodálja az elképesztő, kizárólag citrusfélékből készült, több méter magas kreációkat, melyekhez közel 145 tonna citrusfélét használnak fel. Rezesek, akrobaták, dobosok és maszkos emberek lepik el ilyenkor az utcákat a Riviérán, ahol esténként fényjátékokkal is készülnek.

John Lennon citrommása, "John Lemon" a franciaországi Menton citromünnepén
Forrás: Office de Tourisme de Menton

Február 19-én a Cifra Palotán is a farsang kerül középpontba: a tematikus gyerekelőadások mellett bálterem, maskara és jelmeztár várja a gyerekeket, február 20-án pedig Farkas Zoltán "Batyu" és zenekara űzik messzire a telet.