Az örök Otello – Plácido Domingo legendás szerepei

Több mint hatvanéves operaénekesi pályafutása során csaknem százötven karakter bőrébe bújt, sokan mégis elsősorban A Három Tenor tagjaként emlékeznek rá. Plácido Domingo, a legek mestere februárban a Müpába érkezik, ráhangolódásként legendás szerepeit gyűjtöttük össze.

Plácido Domingo zene iránti rajongását a gyermekkorában gyakran hallott zarzueláknak köszönheti, amelyekből 2022-ben a Müpa közönségének is bemutatott egy válogatást. Szülei világhírű zarzuelaénekesek voltak, így a zsigereiben hordozza a spanyol zenés színház nagy múltú, a barokk korai évtizedeiig visszanyúló műfajának csengését. Csupán érdekesség, hogy karrierje kezdetén Lehár Ferenc operettje, A víg özvegy két szerepét – Danilót és Camille-t – énekelte csaknem százhetven előadásban.

„Mindössze két negatív karaktert játszottam” – Puccini Pinkertonja

25 éves volt, amikor 1965 őszén – a tel-avivi operánál töltött két és fél év tanulóidőszak után – a Pillangókisasszony amerikai tengerészhadnagyának szerepében debütált a New York City Opera színpadán. Az évtizedek során lenyűgöző szopránok – Mirella Freni, Renata Scotto, Maria Ewing – partnere volt, sőt, karmesterként is dirigálta az operát. Pedig meggyőződése, hogy nem tud negatív karaktereket játszani, minden figurában igyekszik megtalálni a hiteles, esendő vonásokat. „Azt hiszem, mindössze két igazán negatív karaktert alakítottam életem során – fogalmazott a New York Timesnak adott interjúban –, a mantuai herceget a Rigolettóban és Pinkertont a Pillangókisasszonyban.”

A szerelmes festő – Cavaradossi a Toscában

Domingo 1967 januárjában énekelt először Európában, miután a Hamburgi Opera meghívta Puccini Toscájába. Az első előadás majdnem szerencsétlenséggel kezdődött. Csak a próbateremben volt lehetőségük gyakorolni, és senkinek nem jutott eszébe, hogy figyelmeztesse: az előadás díszlete meredeken lejt. Hatalmas lendülettel ment be a színpadra – és majdnem a nézők között kötött ki. Még éppen időben sikerült lefékeznie, az előadás hátralévő része pedig hibátlanul, zajos sikerrel ment le. 1973-ban az Erkel Színházban is énekelte Cavaradossi szerepét Déry Gabriella és Jámbor László oldalán. 1992-ben 117 országban több száz millió tévénéző láthatta a Tosca római előadásában: ez volt az első alkalom, hogy egy egész operát a cselekmény szerinti helyszíneken adtak elő.

Verdi-szerepek sora – a Traviata szerelmese

1959-ben Mexikóvárosban, a Rigolettóban Borsa aprócska szerepében mutatkozott be mint operaénekes, majd két évvel később a mexikói Monterreyben Alfredót énekelte a Traviatában, ez volt az első igazi főszerepe. Domingo színpadi szerepeinek csaknem negyede Giuseppe Verdi valamelyik művéhez kapcsolódik. Az énekes nemcsak Verdi nagyszerű vokális szólamait szereti, hanem azt az érzelmi intenzitást, drámai erőt és kiváló karakterformáló képességet is, amellyel a zeneszerző minden szereplőjét megalkotta. Alfredót elénekelte a Metropolitan Operában is, de ami igazán időtálló: Franco Zeffirelli 1982-ben bemutatott filmjében is ő alakította Violetta szerelmesét. Egyik meghatározó debütálása ugyancsak egy Verdi-operához kapcsolódik: 1969-ben az Ernani címszerepét énekelve nyitotta meg a milánói Scala operaévadát. Bár addigra énekelt már a Metropolitanben, a bécsi Staatsoperben és más nagy múltú operaházakban, így fogalmazott: „Amikor a Scala színpadán állunk, és ránézünk a gyönyörű nézőtérre, nem szabad elfelejtenünk, hogy szinte minden ünnepelt énekes – Mozart korától napjainkig – állt azokon a deszkákon.”

A legkedvesebb Verdi-szerep – az Otello

Domingo tizenhét Verdi-operában összesen huszonhat különböző karaktert énekelt a színpadon. A legkülönlegesebb az Otello címszerepének 225 előadása. Csaknem harminc éven át azonosította őt a közönség az elvakultan szerelmes mór hadvezér figurájával. Azt nyilatkozta: soha nem vállalná Jago, az Otello bukását előidéző cselszövő szerepét. „Egyszerűen nem árulhatom el Otellót.” Különleges rekordja, hogy Bécsben 1991. június 30-án, az előadás után 80 percig ünnepelték és 101 alkalommal hívták a függöny elé.

Váltás baritonszerepekre – a Simon Boccanegra

Bár tinédzserként Domingo énekelt néhány magas baritonszerepet zarzuelákban, operaénekesként csak tenorszerepeket vállalt – egészen 2009-ig, amikor Verdi Simon Boccanegrájának címszerepében debütált a berlini Staatsoperben. Eleinte – a tenorkarakterek mellett – két-három szerepre akarta korlátozni baritonrepertoárját, amelyet azóta kibővített. „A bariton a férfiak természetes hangfekvése, talán ezért is hangzik hitelesnek, és ezért olyan igazán emberi alakok a baritonszereplők, különösen Verdi operáiban” – fogalmazott a Fideliónak adott interjúban. Tíz évvel ezelőtt a Magyar Állami Operaház előadásában magyar művészekkel is elénekelte Verdi cselszövéssel és intrikákkal teli történetének címszerepét.