A zene (majdnem) mindenkié

A zene egyszerre hat jótékonyan a testünkre és a lelkünkre, a jó dolgok pedig attól lesznek igazán értékesek, ha megosztjuk őket. A lehető legtöbb emberrel, önzetlenül, ingyen.

Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki megpróbálja összegyűjteni, mi mindent köszönhetünk a zenének, a megfoghatatlan művészeti ágnak, aminek se anyaga, se szaga, se színe – bár ez utóbbit többen vitatják.

A teljesség igénye nélkül néhány jótékony hatás, amelyre már tudományos bizonyítékunk is van: a zene csökkenti a stresszt és a szorongást, javítja a közérzetet, enyhíti a fájdalomérzetet, serkenti a memóriát, pozitívan hat a mentális és testi egészségre, javítja az alvás minőségét. A testi-lelki hatáson túl pedig kulturális identitást ad, közösséget és a pillanaton túlmutató értéket teremt – csak hogy a legfontosabbakat emeljük ki a pozitívumok közül.

Zenebolondok című könyvében Oliver Sacks megemlékezik olyan esetekről is, amikor épp a fentiek ellenkezője volt igaz: az abszolút hallást szeretjük áldásként elképzelni, valójában azonban kimondottan terhes, ha tudjuk, hogy a mellettünk ülő tökéletes zenei A hangon fúj orrot. Másokat kifejezetten irritál a zene, aki mizofóniában szenved, abból a zajok, zörejek, zenei hangok egyaránt erős negatív érzelmi reakciókat váltanak ki. Aztán ott van például Sigmund Freud, aki idős korára nyíltan vállalta, hogy elveszítette a zene szeretetének képességét, és egyszerűen semmilyen érzelmet nem váltanak ki belőle a dallamok. Érdemes megemlíteni azokat is, akik szinesztéziával élnek, vagyis a zene hatására erős asszociációs folyamatok indulnak el az agyukban, a hangokhoz pedig színeket, formákat, más érzékszervekhez tartozó érzeteket kötnek – számukra a zene sem nem színtelen, sem nem szagtalan. Hogy ez az izgalmas képesség hányféle módon tud átokká válni, abba jobb nem belegondolni.

Bár akadnak kivételek, a legtöbben tudományos háttér nélkül is pontosan tudjuk, hogy a zene így vagy úgy, de hat ránk: mást hallgatunk egy péntek esti buliban, mást munka közben, és megint mást sportoláshoz. Hogy pontosan mi történik az elménkben zenehallgatás közben, az egyelőre rejtély: az agynak nincs a zene érzékelésére dedikált területe. Ha pedig mégis meg kellene mutatnunk egy koncert közben, hogy hol érezzük a zenét, sokan a fejünk búbja és a lábujjaink közé eső területre mutatnánk.

A Müpa Home közvetítésnek köszönhetően már otthonunk kényelméből is élvezhetjük a koncerteket
© Nagy Attila, Müpa

Ez a tetőtől talpig ható érzés, ami a testet és a lelket egyszerre stimulálja, nem kiváltság. Hozzáférni a zenéhez, ahogy a kultúra minden más területéhez is, alapvető emberi jog, amiben óriási szerepe van az olyan 21. századi, összművészeti intézményeknek is, mint amilyen a Müpa, amely egész évben várja látogatóit ingyenes programok egész sorával.

Elsők között kell megemlíteni a Müpa Home Live koncerteket, amelyek nemcsak ingyenesek, hanem bárhonnan élőben követhetők online, többek között olyan fellépőkkel, mint Fischer Ádám, a Budafoki Dohányi Zenekar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, élőben nézhettük Puccini Manon Lescaut-ját, de olyan könnyűzenei formációk koncertjeit is lehetett már online követni, mint az Aurevoir. A Jazz Showcase másfél évtized alatt a közép-európai régió legfontosabb tehetségkutató börzéjévé nőtte ki magát, a műfaj feltörekvő csillagainak koncertjei pedig minden évben ingyenesen tekinthetők meg a Fesztivál Színházban. Grecsó Krisztián ingyenes és rendhagyó irodalomórái ugyan már mind telt házasak idén, mégis meg kell említenünk őket, hiszen a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője úgy mesél ezeken az alkalmakon a régi korok nagy íróiról, ahogyan arról középiskolában álmodni sem mertünk.

A Zászlótér számos ingyenes koncertnek ad otthont
© Nagy Attila, Müpa

Az ingyenesség mellett különösen fontos, hogy a fiatal generációk is hozzáférést kapjanak a koncertekhez – a színpadhoz is. Ennek jegyében születtek meg a Hangulatkoncertek, amelyeken a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói és más művészeti intézmények tanulói kapnak fellépési lehetőséget. A nézői oldalon pedig ott a Müpa egyik legszerethetőbb sorozata, a Cifra Palota, amely a jövő koncertközönségének, a 0–12 éves korosztálynak kínál minden vasárnap ingyenes zenés-kézműves programokat az épület legkülönbözőbb zugaiban.

A Cifra Palota programjai mindig nagy népszerűségnek örvendenek
© Csibi Szilvia, Müpa

FELHANGOLVA!
A Hangulatkoncertek és a Cifra Palota programjai a Felhangolva! program keretében, a MOL-Új Európa Alapítvány támogatásával valósulhattak meg.