Amszterdam © Javier M./Unsplash
A zene fővárosai: Amszterdam
Ha Amszterdam és a muzsika kapcsolatáról esik szó, legtöbbünknek valószínűleg azonnal a világ egyik legjobb szimfonikus zenekara jut eszébe. A Concertgebouw Orchestrát valóban nevezhetjük a holland főváros zenei koronájának, ám akad még itt számos együttes, műfaj és helyszín, amely igazán méltó a zenebarátok érdeklődésére.
2008-ban a Gramophone rangsorolta a világ legjobb zenekarait. Bár minden ilyen válogatás vitára adhat okot, és természetesen ez a brit zenei magazin toplistája esetében is így történt, az első helyen végző együttest, az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestrát azóta is rendre a legjobbak között emlegetik. A kritikák magasztalják különleges, egyedi hangszínüket, amely az otthonukként szolgáló, azonos nevű hangversenyteremtől sem független.
Az 1888-ban átadott Concertgebouw saját jogon is jó hírnévnek örvend: olyan kiváló akusztikával rendelkezik, hogy a Carnegie Hall-lal vagy a bécsi Musikverein Aranytermével szokták egy lapon emlegetni. Ám hogy minek köszönhető a különleges hangzás, azt máig nem sikerült megfejteni, hiszen a terem építésekor még nem álltak rendelkezésre azok a tudományos eredmények, amelyek segítségével az utóbbi évtizedekben már olyan kiváló koncerttermeket lehet létrehozni – amilyen például a Müpa is. Ráadásul a visszaemlékezések alapján a Concertgebouw építésze, Dolf van Gendt sem mutatott különösebb zenei affinitást, ami megmagyarázná, hogyan volt képes ilyen fantasztikus épületet létrehozni. Így a későbbi renoválásoknál (köztük az 1985–88 közötti nagy felújításnál, amikor meg kellett menteni a holland terepviszonyok miatt megsüllyedt épületet) a szakemberek mindig gondosan ügyeltek arra, hogy a lehető legpontosabban megőrizzék a terem belső kialakítását.
A Concertgebouw Orchestrát a terem megnyitásakor alapították, így az ő történetük szintén 1888-ban kezdődött. Ám nem csupán annak köszönhetik világhírüket, hogy olyan remekül megtanulták használni otthonuk akusztikai adottságait. Számos neves művész fordult meg náluk az eltelt bő évszázad alatt, és olyan komponisták is vezényelték a zenekart, mint Gustav Mahler, Richard Strauss, Claude Debussy, Igor Stravinsky vagy később Pierre Boulez. Mindeközben mindössze hét vezető karmesterük volt, ami persze már kevésbé meglepő, ha hozzátesszük, hogy Willem Mengelberg ötven éven át állt az együttes élén. A pozícióra kiválasztott nyolcadik dirigenst pár éve jelentették be: a 2027/28-as szezontól Klaus Mäkelä vezeti a zenekart, de már közelgő turnéjukon is vele lépnek fel.
Nem véletlen azonban, hogy a 19. század végén olyan erős igény fogalmazódott meg Amszterdamban egy koncertterem megépítésére, hiszen a városnak igen gazdag a zenei élete, amelynek nem a Concertgebouw az egyetlen gyümölcse.
Ott van például a Holland Nemzeti Opera, amely 2016-ban a legjobb operatársulat, 2023-ban pedig a legjobb világpremier díját nyerte el az International Opera Awardson. Pedig viszonylag fiatal együttesről van szó: a holland fővárosnak csupán a második világháború után lett állandó játszóhellyel rendelkező társulata, annak ellenére, hogy egy operaház megépítése már korábban felmerült, ha nem is olyan hamar, mint a Concertgebouw esetében. A jelenlegi épületet, a Stoperát éppen negyven évvel ezelőtt, 1986 őszén adták át.
Amszterdam a régizene egyik fővárosa, hiszen ide kötődik a kiváló karmester, csembaló- és orgonaművész, Ton Koopman munkássága is. Koopman 1979-ben hozta létre az Amszterdami Barokk Zenekart, majd tizenhárom évvel később kórust alapított, ma pedig már mindkét formáció osztozik vele a világhírben. Tavasszal újfent meg is hallgathatjuk őket a Müpában. Lemezre vették Bach összes kantátáját, Buxtehude műveit, és természetesen sokat koncerteznek a legnevesebb szólisták társaságában. Ismertebb és kevésbé ismert műveket is hallhat tőlük a közönség Hollandia-szerte és a nagyvilágban, munkásságukat pedig számos rangos elismeréssel, köztük ECHO Klassik díjjal jutalmazták.
Amszterdam zenei kiválóságait még hosszan lehetne sorolni, hiszen jártunkban-keltünkben izgalmas helyszínekbe és előadókba futhatunk bele. Ott van például a Muziekgebouw modern épülete, ahol elsősorban kortárs zene, jazz és más modern irányzatok, kísérletezés és a hagyományostól eltérő zenei tapasztalatok várnak minket, de gyakran lépnek itt fel fiatal tehetségek is. Nyaranta a Vondelpark szabadtéri színházában is hallgathatunk klasszikus koncerteket és operát, míg a Grachtenfestival a város számos pontjára visz el különféle zenei programokat. De hallhatunk további neves zenekarokat is: a rendkívül sokoldalú Amsterdam Sinfoniettát vagy egy újabb kiváló régizenei együttest, az Orchestra of the Eighteenth Centuryt.
A Royal Concertgebouw Orchestrával hamarosan a magyar közönség is újra találkozhat, hiszen Klaus Mäkelä vezényletével november 21-én Budapesten lépnek fel. A világhírű együttes bizonyára a Müpa rendkívüli akusztikai körülményei között is jól feltalálja magát, és megmutatja, milyen is az a különleges hangzás, amely világhírűvé tette őket. A program pedig nem is lehetne kedvesebb a szívünknek, hiszen egy Dvořák-szimfónia után Bartók Kékszakállúját fogják játszani Gerald Finley és Jennifer Johnston közreműködésével. Zenei világok, kultúrák, hagyományok találkoznak az este folyamán, és még az is lehet, hogy egyszer csak úgy érezzük, lélekben elvittek bennünket Amszterdamba is.