Zsánerkeresztezés csípőmozgatással

A vibráló európai jazzszíntér egyik legígéretesebb formációja, az instrumentális hiphopbeateket jazzfunkkal és nu-jazzel keresztező Okvsho duó Svájcból érkezik a Müpába. A testvérpár tagjainak azonban Kiss a családneve, nem csoda hát, hogy a téli Jazz Showcase zárókoncertjén, február 1-jén Horváth Áron Junior Prima díjas és Jazz Showcase szakmai díjas cimbalomművészt hívják vendégül közös jazzelésre.

Mit köszönhetünk a svájci zenének? Még ha elsőre nem is tűnik úgy, azért elég sokat. Néhány krautrockert (Wegmüllert és Golowint), a new age hárfás Andreas Vollenweidert, az indusztriál-úttörő The Young Godsot, vagy épp a posztpunkos Kleenex nevű csajzenekart. És persze a hardrockos Krokust meg a metálos Celtic Frostot, valamint még DJ Bobót is, nem elfeledkezve a szintis-elektronikus popzene egyik nagy úttörőjéről, a Yellóról.

Szóval van mit. Így talán már nem is meglepő, hogy egy jelentős, egyre nagyobb népszerűségre szert tevő jazzduó is a hegyek országából indult. A zürichi Okvsho tagjai ráadásul magyar származású zenészek, családjuk ugyanis Albertirsáról költözött Svájcba; Christoph Kiss billentyűs hangszereken, míg testvére, Georg a billentyűsök mellett dobokon is játszik, de persze hangszerelő-producerként is dolgoznak a felvételeiken. A párosnak eddig két nagylemeze és öt EP-je jelent meg, amelyeken számos vendégzenész működik közre, a turnékon pedig élő zenekarral kiegészülve, The Okvsho +experience néven lépnek fel. A kollaboráció tehát a vérükben van, ahogyan a zsánerkeresztezés is – abszolút modern zene az övék, amelyben a jazz nemcsak nagyon fontos összetevő, de egyben kiindulási alap is egy modern zenei összeolvadáshoz.

Első dance-kiadványaik (a 2016-os Edelgaskonfiguration EP és a 2017-es Edits And Discohaus EP) még csak szűk körben váltak ismertté, a 2018-as Traphouse Jazz viszont karakteres világával már berobbantotta a párost előbb a svájci, majd az európai zenei életbe is. A jazz mellett a hiphop és a soul számos árnyalata szól a hatszámos, húszperces lemezen. A funk és a jazz fúziója olyan kiválóan sikerült, hogy ma már csak nagyon drágán lehet beszerezni a kiadvány fizikai példányait.

Első nagylemezük, a 2020-as Kamala’s Danz az elektronikával is flörtöl, a korong második felében pedig a chilles jazz „nyugiztat”. Legnépszerűbb kiadványuk a 2021-es Orange Wine minialbum, amit manapság 200 euró körül lehet csak megvásárolni. Még szerencse, hogy 2025-ben a nagy népszerűségre való tekintettel újra kiadták, de így sem olcsó kiadvány – köszönhetően annak, hogy a barázdákból olyan gazdagon hangszerelt, groove-os, pihentető instrumentális zene szól, amire kiválóan lehet mozgatni a csípőt is. Legutóbbi albumuk, a 2024-es A Place Between Us hangsúlyosabban tartalmaz jazzes hangulatokat, de a broken beat, a spoken wordös betétek és a dobok elszabadulása ugyanúgy jellemzi. (Ez már a saját kiadójuk gondozásában jelent meg.)

Az Okvsho zenei háttere a hiphop beatcsináló attitűdjéből indul ki, de fontos összetevő az elektronikus zene is; ebből építkeznek tovább úgy, hogy a dalok irányát a jazz szabad áramlása határozza meg. Szerzeményeik struktúrája a két világ találkozásából születik, a hangulatokat viszont egy olyan vibe jellemzi, ami egyszerre ad lehetőséget a Khruangbin-féle álmodozós-ringatózásra és egy határozottabb táncoltatásra is. Ne feledjük, a jazz eredetileg tánczene volt! Zenéjüknek élőben még hangsúlyosabb eleme a spontaneitás, bőven jut tér az improvizációnak is, így a Horváth Áron cimbalomművészt is „bevető” koncerten biztosan kidomborodik majd, hogy a Kiss tesók mennyire szeretnek másokkal együtt zenélni, és a szabad dzsemmeléseknek is teret engedni.