A 2019/20-as évad együttese: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar évtizedek óta a magyar zenei élet meghatározó szereplői. A zenekar története 1923-ig nyúlik vissza, a mára legendává vált Budapesti Hangversenyzenekar és utódja, az Állami Hangversenyzenekar hagyományait viszi tovább, olyan együttesekét, amelyek többek között Ferencsik János, Kobajasi Kenicsiró és Kocsis Zoltán irányítása alatt váltak nemzetközileg is ismertté. Az elmúlt években több mint 300 koncertet adtak olyan rangos helyszíneken, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall vagy a pápaiaudiencia-terem a Vatikánban. A Nemzeti Énekkar 1985-ben alakult, repertoárja a klasszikus oratórium- és operairodalomtól a kortárs kórusművekig ível. Vendégszerepeltek már a világ számos országában, és a határon túli magyar településeken is rendszeresen koncerteznek. A két együttes közös fellépése mindig különleges alkalom: oratóriumokat, operákat és más nagyszabású zeneműveket szólaltatnak meg kivételesen magas színvonalon.
Az évad együtteseként a Müpában kiemelt produkciókkal álltak a közönség elé: az évad művésze, Eötvös Péter műveit adták elő a zeneszerző vezényletével. A Speaking Drums produkcióban Martin Grubinger közreműködésével az ütőhangszerek álltak a középpontban, míg a zeroPoints és a Per Luciano Berio a két együttes különleges hangzására épített. A Müpa színpadán megszólaló produkciók a hagyomány és a megújulás jegyében tükrözték a két együttes küldetését: a magyar zenekultúra klasszikus értékeinek megőrzését és kortársi hangon való megszólaltatását.
Batta András méltató szavai a Nemzeti Filharmonikus Zenekarról és a Nemzeti Énekkarról
„Filharmonikus” a szó eredeti jelentésében: „a harmónia barátja”, és „nemzeti”, mert múltja és repertoárjának magja a magyar zenében gyökerezik. Kilencvenhat esztendejével inkább érett korúnak, mint öregnek számít a nagy múltú zenekarok között. 1923: Székesfővárosi Zenekar, 1930: Budapesti Hangversenyzenekar, 1952: Állami Hangversenyzenekar. Ezek a főbb mérföldkövek, amelyek 1998-ban a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz vezettek. És még egy különlegesség: a zenekarhoz hivatásos énekkar kapcsolódik, amely történelmi jelentőségű előadásokon tette egyedivé azt a zenei intézményt, amely ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár néven a magyar zenei élet egyik pillére. Az utóbbi több mint fél évszázadban három, teljesen különböző, jelentős muzsikusegyéniség határozta meg a zenekar arculatát: Ferencsik János, a mindentudó, régi vágású közép-európai karmester, Kobajasi Kenicsiró, a felkelő nap országából beáramló fénysugár és Kocsis Zoltán, az univerzális zenei géniusz. Erre a múltra épít a zenekar mai zeneigazgatója, Hamar Zsolt, aki ereje teljében, pályája zenitjén nyit új dimenziókat az együttesnek, alkotó fantáziával és tökéletes mesterségbeli tudással.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Somos Csaba vezette kiváló Nemzeti Énekkar új utakon jár, amelyeken érdemes elkísérnünk őket. Rájuk vetődik a fény a 2019/20-as évadban, állandó otthonukban. Emlékszem, mennyire büszke volt a Müpa megnyitásakor Kocsis Zoltán arra, hogy az együttes végre hazatalált. A gesztus tehát – amely különleges tartalmat és aktualitást hordoz – az ő emlékét is erősíti.
