Legendás karmesterek az elmúlt ötven évből
Nincs egyszerű dolgunk, ha az utóbbi fél évszázad ikonikus karmestereit kell összegyűjtenünk, hiszen szerencsére rengeteg olyan karizmatikus művész bukkan fel időről időre a zenei életben, akik zenekaraik meghatározó vezetőivé válnak. Cikkünkhöz végül öt dirigenst választottunk ki: Kobajasi Kenicsirót, Medveczky Ádámot, Riccardo Mutit, Sir John Eliot Gardinert és Sir Simon Rattle-t, és rangsorolás nélkül, a legidősebbtől a legfiatalabbig haladva mutatjuk be pályafutásukat.
Kobajasi Kenicsiró
Kobajasi Kenicsirót több mint ötven éve, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének megnyerésekor zárta szívébe az itthoni közönség. A japán karmestert gyerekként a zeneszerzés nyűgözte le, de egyetemista korában a vezénylés felé fordult. A nemzetközi vérkeringésbe magyarországi győzelmének köszönhetően került be, és pályája során a legkiválóbb zenekarokat dirigálta szerte a világon. Hazájában többek között tokiói, kiotói és nagojai együttesek vezetését vállalta el, nálunk pedig előbb az Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikusok), majd a MÁV Szimfonikus Zenekar első karmestereként tevékenykedett. Kobajasi éveken át tanított a Tokiói Művészeti Egyetemen, ahonnan ő maga is indult, és mindezek mellett zeneszerzőként is ki tudott bontakozni: 1999-ben például Passacaglia címmel írt zenekari művet a japán–holland kapcsolatok 400. évfordulója alkalmából, amelyet a Holland Filharmonikusokkal mutatott be.
Kobajasi Kencsiró és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara © Kotschy Gábor, Müpa
Medveczky Ádám
Medveczky Ádám karrierje is az MTV karmesterversenye után vett nagy lendületet, ahol második helyezést ért el. Nála a vezénylést megelőzte azonban egy többéves zenekari tagság is: 1960–69 között az Állami Hangversenyzenekar szólamvezető üstdobművésze volt. Utána a Magyar Állami Operaház korrepetitora, majd karmestere lett, több mint ötven éve vezényel az intézményben, ahol három évig a főzeneigazgatói tisztséget is betöltötte. Pályája során mintegy nyolcvan operát dirigált, de gazdag szimfonikus repertoárral is rendelkezik, amelyet a MATÁV Szimfonikusok zeneigazgatójaként is volt alkalma bővíteni. Vendégkarmesterként Európa valamennyi országában fellépett, több alkalommal hívták a tengerentúlra és Ázsiába is. A Zeneakadémia ikonikus tanáregyénisége a ’70-es évek óta.
Medveczky Ádám és az Óbudai Danubia Zenekar
Riccardo Muti
Riccardo Muti, korunk egyik legjelentősebb olasz karmestere szintén szívén viseli a tehetséggondozást: 2015-ben létrehozott egy nemzetközi operaakadémiát, ahol vezénylést, zongorázást és éneklést tanulhatnak a növendékek. A nápolyi születésű dirigens zongoristaként és kórusvezetőként indult, majd 1967-ben megnyerte a Guido Cantelli Nemzetközi Karmesterversenyt, és négy év múlva már a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatkozhatott be Herbert von Karajan meghívására. Pályájának egyik mérföldkövét jelentette az 1986 és 2005 közötti időszak, amikor a milánói Scala zeneigazgatója volt. Az operák mellett a szimfonikus művek területén is otthonosan mozog, amit számos kiváló felvétel is bizonyít. A világ legrangosabb zenekaraival dolgozott együtt, a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét például hét alkalommal vezényelte. 2010–23 között a Chicagói Szimfonikus Zenekar élén állt, azóta pedig a zenekar örökös tiszteletbeli zeneigazgatójává választották. Ezzel az együttessel 2024 januárjában a Müpában is fellépett.
Riccardo Muti és a Chicagói Szimfonikus Zenekar © Todd Rosenberg Photography
Sir John Eliot Gardiner
A historikus előadásmód doyenjének számító Sir John Eliot Gardiner kiválóságát nem is olyan rég tapasztalhattuk meg a Müpában, április 7-én ugyanis The Constellation Choir & Orchestra nevű együttesével állt színpadra. A brit karmester történelemtanulmányai után tette le voksát a zenei pálya mellett, és egész életét végigkísérte az „alapító” szellem. 1966-ban létrehozta a Monteverdi Kórust, majd a zenekart, amely régihangszeres együttessé alakulva, Angol Barokk Szólisták néven vált világhírűvé. A későbbiekben A Forradalom és Romantika Zenekara is az ő kezdeményezésére indult el. Bár repertoárja jócskán túlmutat a régizenén, életművéből kiemelkednek Bach-interpretációi, és kutatóként is behatóan foglalkozik a barokk komponistával. Gardiner a világ vezető szimfonikus zenekarainál is megfordult a bécsiektől a berliniekig, a chicagóiaktól a bostoniakig, sőt a ’80-as években a Lyoni Nemzeti Opera művészeti vezetését is elvállalta. A számos díjjal elismert művészt 2023-ban a budapesti Zeneakadémia díszdoktorrá avatta. Ha épp nem világ körüli turnét tart, dél-angliai biofarmjára vonul vissza, ahol állattenyésztéssel foglalkozik.
Sir John Eliot Gardiner és a The Constellation Choir and Orchestra © Nagy Attila, Müpa
Sir Simon Rattle
Gardiner honfitársa, Sir Simon Rattle Liverpoolban született. Zongora-, hegedű- és ütőhangszeres tanulmányai mellett korán elkezdett vezényelni is, tizenöt évesen már saját zenekart alapított. A londoni Királyi Zeneakadémián végzett 1974-ben, és ugyanebben az évben első díjat nyert a John Player Nemzetközi Karmesterversenyen. Pályájának első jelentős pozíciója a Birminghami Szimfonikus Zenekarhoz köthető, amelyet az ott töltött tizennyolc év során világhírűvé tett. Ezt követően olyan neves zenekaroknál lett vezető karmester, mint a Berlini Filharmonikusok és a Londoni Szimfonikusok. Jelenleg a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeti vezetője, a Cseh Filharmonikusok első vendégkarmestere, és A Felvilágosodás Korának Zenekarát is rendszeresen dirigálja. Az oktatás számára is kiemelt fontosságú: Londonban és Berlinben is létrehozott egy-egy programot a fiatal tehetségek támogatására. Pályafutását rangos díjakkal ismerték el, a brit királyi család például három kitüntetést is adományozott neki.
Sir Simon Rattle és a Londoni Szimfonikus Zenekar © Poztós János, Müpa
