Klaus Makela © Marco Borggreve/Oslo Philharmonic
„Mindig is természetes volt zenekar előtt állni”
Klaus Mäkelä még csak a harmincat töltötte be idén, de már évek óta a legkeresettebb karmesterek között tartják számon. Üstökösként felívelő pályájának következő állomásai az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra és a Chicagói Szimfonikus Zenekar lesznek, mindkét együttes vezetését 2027-ben veszi át.
Az ifjú dirigens Helsinkiben született zenészcsaládban: édesapja csellón, édesanyja zongorán játszik, egyik nagyapja pedig hegedűs és brácsás. Mäkelä először csellózni tanult, de amikor a Finn Nemzeti Opera kórusában énekelt, a vezénylés is felkeltette az érdeklődését. 12 éves korában kezdte el karmesteri tanulmányait a Sibelius Akadémián, ahol a legendás Jorma Panula lett a mestere. Erre az időszakra így emlékezett vissza egy interjúban: „A tanulmányaim alatt teljesen természetessé vált számomra, hogy zenekar előtt álljak. Pontosan olyan érzés volt, mintha étteremben vagy buszon ülnék.”
Közben a csellózást is folytatta Marko Ylönen, Timo Hanhinen és Hannu Kiiski irányításával, a későbbiekben pedig olyan finn zenekarokkal lépett fel, mint a Lahti Szimfonikus Zenekar, a Kuopiói Szimfonikus Zenekar, valamint a Jyväskylä Sinfonia kamaramuzsikusokból álló együttese.
Svédországtól Oslón át Párizsig
2017-ben vezényelte először a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarát, a közös munka után pedig rögtön felajánlották neki, hogy a következő évadtól legyen az együttes első vendégkarmestere. Mäkelä a zenekar történetének legfiatalabb dirigenseként töltötte be ezt a pozíciót. Nem sokkal később Finnország legrégebbi fesztiválja, a Turkui Zenei Fesztivál művészeti vezetője lett, ezt a tisztséget hat éven át töltötte be. 2020-ban megkapta első vezető karmesteri pozícióját is az Oslói Filharmonikusok élén, akikkel számos sikeres koncertet, valamint turnét tudhat maga mögött. „Oslónak mindig is különleges helye lesz a szívemben” – nyilatkozta Mäkelä, amikor idén elbúcsúzott az együttestől.
Szintén szoros szakmai kapcsolat fűzi az Orchestre de Paris-hoz, amelynek 2021 óta zeneigazgatója. A párizsi zenekarral is gazdag repertoárt épített ki, egyik legsikeresebb közös munkájuk pedig két Stravinsky-mű, a Tavaszi áldozat és A tűzmadár felvétele volt, amellyel Mäkelä 2024-ben elnyerte az Opus Klassik Év Karmestere díját. És bár jövőre leköszön erről a posztról is, az utolsó közös évadban olyan nagyszabású darabokat tűztek műsorra, mint Berlioz Rómeó és Júlia című drámai szimfóniája vagy Mahler III. és VIII. szimfóniája, de a Tavaszi áldozat is elhangzik majd egy gálakoncerten.
Különböző zenekarok, ugyanaz a szeretet a zene iránt
Oslo és Párizs után Mäkelä egyik új „székhelye” Amszterdam lesz, ahová szintén többéves együttműködés köti. 2020-ban debütált vendégként a Royal Concertgebouw Orchestra élén, két év múlva pedig nem csupán állandó művészi partnerré nevezték ki, hanem azt is bejelentették, hogy 2027-től ő lesz a zenekar vezető karmestere.
A köztük lévő páratlan összhangot hamarosan a Müpa közönsége is megtapasztalhatja. Mäkelä 2026. november 21-én első alkalommal vezényel Magyarországon, ráadásul magyar vonatkozású része is lesz a programnak, hiszen Dvořák VII. szimfóniája mellett A kékszakállú herceg várával érkezik Budapestre.
Jövőre ismét új fejezet kezdődik az életében: az egyik legnevesebb tengerentúli együttes, a Chicagói Szimfonikus Zenekar élén is megkezdi a munkát az olasz karmesterlegenda, Riccardo Muti utódjaként. Az elmúlt években igyekezett elmélyíteni szakmai kapcsolatát ezzel az együttessel is, amely szerinte „hihetetlenül szenvedélyes és briliáns”, és a legmagasabb zenei színvonalat képviseli. Egy interjúban arról kérdezték, hogyan tekint a két új megbízatásra: „Számomra ezek csodálatos dolgok, és remélem, hogy a zenekarok is profitálnak belőle. A két együttes nagyon különböző, ezért nincs értelme összehasonlítani őket. Teljesen eltérő a társadalmi hátterük, a hangzásuk, a történelmük, de ugyanolyan szeretettel viszonyulnak a zenéhez.”
Világklasszis partnerek, lemezek és festmények
Bár már a fentebb említett négy zenekarhoz való kötődés is önmagáért beszél, Mäkelä palettáján olyan további „nagyágyúk” sorakoznak, mint a Bécsi, a Berlini és a Müncheni Filharmonikusok, a Londoni Szimfonikusok, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara vagy épp a Teatro alla Scala zenekara. A vezénylés mellett a csellózásra is fordít időt, rendszeres vendége a Verbier-i Fesztiválnak, és szívesen kamarazenél az általa vezetett zenekarok tagjaival.

Azt vallja, hogy a zenélés nem kötődik sem életkorhoz, sem nemhez. De elnézve pályáját, eredményei a saját generációján belül is kimagaslóak, hiszen az sem mindennapi teljesítmény, hogy valaki 25 évesen a Decca Classics exkluzív művésze legyen, a kiadó történetében mindössze harmadik karmesterként. 2021 óta hét lemezt készített az Oslói Filharmonikusokkal és az Orchestre de Paris-val, melyeken többek között Sibelius, Stravinsky, Debussy és Ravel darabjai szerepelnek. Művészi teljesítményét rangos díjakkal is elismerték: 2022-ben Sibelius-medált kapott, míg 2025-ben a francia állam a Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával tüntette ki.
Több nyilatkozatában is hangot adott annak, mennyire rajong a vizuális művészetekért: „Ha látok egy számomra inspiráló festményt, utána a zenére is másképpen tekintek” – nyilatkozta. Elmondása szerint egy Caravaggio-kép tárta fel számára igazán Bartók Concerto zenekarra című művének mélységeit. Ő maga nem ragad ecsetet, Leica fényképezőgépét azonban állandóan magánál tartja, hogy megörökíthesse a legfontosabb pillanatokat.