A Ring női szemmel

Hogyan zajlik évről évre a Wagner-rajongók kedvenc produkciójának felújítása, és mi a teendő, ha valami váratlan esemény következik be? A kulisszatitkokról Polgár Etelkát kérdeztük, aki operaénekesként kezdte a pályáját, idén végez operarendezőként Bécsben – és 2017 óta a Budapesti Wagner-napok Tetralógiájának játékmestere.

Játékmesterként mi a feladatod a Wagner-napok Ringjének színpadra állítása során?

A repertoár-előadások felújításakor a játékmester felel mindenért, ami a színpadon történik, ilyenkor a rendező nincs jelen. Az a dolgom, hogy minden olyan óraműszerűen menjen, ahogy elvárható. Összetett a feladat: instruálni a szólóénekeseket, a kórust, a táncosokat, és ott a vetítés, sőt A Rajna kincsében az óriásbábok is, amelyeknek a megfelelő zenei pillanatban történő, gyors felállítását körülbelül tizenöt ember végzi. Ezt minden évben próbálni kell, annyira kényes művelet.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nagyon szűk a rendezői próbákra fenntartott időszak: körülbelül két hét alatt kell végigmennünk a teljes Ringen. Ezután jönnek a zongorás és a zenekaros próbák, a vetítéssel és minden mással kiegészülve, ilyenkor már csak kisebb korrekciókra van lehetőség.

A 2019-es nagy felújítás előtt is láthattuk, hogy kisebb részletek előadásról előadásra változnak. Mennyire kötött a szereplők játéka?

Eredetileg Fischer Ádám kifejezett kérése volt, hogy az énekesek kellő szabadságot kapjanak, és így önmagukat adhassák. 2019 előtt a rendezői példányomban rengeteg részhez oda volt írva, hogy frei, azaz szabadon. Az évek során sokat finomodott a rendezés. A különbségeket az adott énekes szerepfelfogása, mozgáskészsége vagy a szólisták közti kémia adja. Figyelembe kell venni a prózai tényezőket is, például a biztonságtechnikai szempontokat: hol tartózkodnak egy-egy jelenetben a táncosok, nyílik-e a süllyesztő, illetve hol van megfelelő fény. Vannak olyan részek is, amelyek korábban szabadok voltak, de a 2019-es felújításnál a rendező rögzítette, mit szeretne látni. Ilyen például Wotan és Fricka jelenete A walkürben.

Melyek voltak a munkád során a legemlékezetesebb pillanatok?

Kihívást jelentett például, amikor Láng Dorottya, aki Az istenek alkonyában Waltrautét énekelte, az előadás előtt két nappal eltörte a lábát. Így kerekesszékben kellett megformálnia a szerepet, ezért szükség volt a rendezés, a pozíciók, sőt a fény módosítására is. Meg kellett oldani, hogy ne csökkenjen a jelenet dinamikája, és a nézőknek úgy tűnjön, mintha az egész eleve így lenne megrendezve. Ilyenkor a színpadi partnert is tájékoztatni kell, ebben az esetben Iréne Theorin játszotta Brünnhildét. Elmondtam, mi történt, és min változtattunk – rendkívül kollegiálisan és profesz-szionális módon reagált, gyönyörűen támogatta a partnerét végig a jelenet során.

A 2019-es Wagner-napok főpróbáján Hartmut Schörghofer rendezővel © Posztós János, Müpa

Rajta kívül két másik Brünnhildét is kiemelnék, Catherine Fostert és Magdalena Anna Hofmannt. Elképesztő kisugárzásuk van, emlékszem, mennyire meg voltam illetődve, amikor először találkoztam velük. Ezek a művészek rögtön észreveszik, hogy annak, aki dolgozik velük, megvan-e a szükséges tudása, és szívügyének érzi-e a produkciót. Catherine Foster például olyan pontos, mint egy óramű, mindig post-itekre jegyzeteli az instrukciókat, mert azokat produkciónként lehet váltogatni a kottában. Magdalena Anna Hofmannban pedig az a különleges, hogy mennyi finomságot és kifinomult érzékiséget hoz a Siegfried–Brünnhilde-jelenetbe.

Hogyan kerültél a Wagner-napok csapatába?

Operaénekesként kezdtem a pályámat, akkor találkoztam először Wagner műveivel. A játékmesteri vonal pedig egy beugrással indult, amikor Némedi Csaba rendezőnek hirtelen asszisztensre volt szüksége. Később a Müpába is magával hozott, amikor Kocsis Zoltán Richard Strauss-sorozatában rendezett. Ezután kerestek meg az intézménytől, hogy vegyem át a Ring 2017-es felújítását, előtte pedig 2016-ban az akkori játékmesternek, Rebekka Stanzelnek asszisztáljak. Azóta még előrébb léptem ezen a pályán, hiszen Bécsben utolsóéves operarendező szakos hallgató vagyok.

Miért akartál rendezőnek továbbtanulni, és milyen terveid vannak ezen a területen?

Gyakran előfordult, hogy egészen pontos elképzeléseim lettek arról, hogyan szeretnék egy adott jelenetet vagy darabot a színpadon látni. Ehhez jöttek még a visszajelzések a művészektől, akik szeretnek velem dolgozni, és értékesnek találták a meglátásaimat. Úgyhogy felvételiztem az mdw-re, a Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetemre, mert ott nagyon gyakorlatorientált a képzés. Kiemelten foglalkoztatnak a wagneri nőalakok – ezeket kutatva például megfogott Mathilde Wesendonck szerepe is Wagner alkotói munkásságában. Saját darabot állítottam össze és rendeztem ez alapján a Wesendonck-dalokból, Mathilde címmel. Bevallom, mindennél jobban szeretnék Wagnert rendezni. Úgy érzem, fontos lenne, ha létrejönne a Ring egy női nézőpontú előadása, ami a nemzetközi operaéletben is újdonságot jelenthetne.

MAGYAR ÉNEKESNŐK A RINGBEN

„Imádtam Pasztircsák Polinával dolgozni, aki több éven keresztül énekelte Gutrune és a harmadik norna szerepét – meséli Polgár Etelka. – Mindig meghatódtam tőle, annyira érzékenyen formálta meg a Gibichung lányt. Most Horti Lilla alakítja a karaktert (valamint Freiát A Rajna kincsében), az ő Gutrunéja erősebb, határozottabb nőalak. Vele is nagy élmény együttműködni, fiatal kora ellenére fantasztikus szín¬padi rutinja és különleges kisugárzása van. Kálnay Zsófia folyamatosan szerepelt a Ringben, mióta bekapcsolódtam, Flosshildét és Rossweissét játssza. Rendkívül precíz művész, ami azért is fontos, mert nem egyszerű feladat a három sellőt szinkronban mozgatni, ráadásul ilyen rövid próbaidőszak alatt. Zsófira mindig lehet számítani, gyorsan és hatékonyan adaptálja az instrukciókat. Nagyon szeretem, ahogy Alberichhel incselkedik, akár Kálmán Péter, akár Jochen Schmeckenbecher játssza, és persze mindehhez rendkívüli minőségű zenei teljesítmény társul. Az pedig mindig izgalmas, ha új szereplő csatlakozik a csapathoz: várom már, hogy Vörös Szilviával is dolgozhassak."

A Ring hölgykoszorújában A rajna kincse 2023-as előadása előtt © Nagy Attila, Müpa
Hátsó sor b-j: Horti Lilla, Fodor Gabriella, Sáfár Orsolya, Kálnay Zsófia és Gál Erika

Az interjú eredetileg a Müpa Magazin 2025/26-os évadának 3. számában jelent meg.