Müpa Magazin+ / Ráadásul
rebetiko_stoa_c_the_greek_vibe.jpg

Forrás: The Greek Vibe

Rembetiko – a görög blues története

2025. 09. 10. Szabó Ferenc

Ha városi népzene, akkor Görögországban a rembetiko az azonnali válasz. A „görög bluesként” is emlegetett, kikötővárosokban született, buzukival előadott dalos stílus a hétköznapi emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi. A műfaj a 20. század elején alakult ki, és annak közepéig élte fénykorát, majd a hetvenes évektől több hullámban is visszatért, hogy manapság világszerte újra felfedezzék. Egyre növekvő népszerűségét az egyik legjelentősebb és legnépszerűbb görög énekes-előadónak is köszönheti, aki Jan Garbarektől Al Di Meoláig rengeteg sztárral zenélt együtt: George Dalaras szeptember 22-i koncertje igazi rembetiko-parti lesz a Müpában. Ez a cikk pedig a műfajjal való előzetes ismerkedésre bátorítja az olvasókat.


Klasszikus rembetiko kávézó © Lia Koniari, Greek Ministry of Culture and sports, 2016


Városi népzene

A városi népzene egy nagyon tág, laza, és kissé hamis kategória, ami többféle térben is értelmezhető. Az Amerikába behurcolt nyugat-afrikai rabszolgák ültetvényeken keletkezett blueszenéje nagyobb városok klubjaiban folytatta karrierjét, az argentin tangó szintén nagyvárosok kikötőnegyedeiben jött létre délen, a portugál fado pedig már a 19. században brazil és afrikai hatásokból táplálkozva lett egy nép lelkének zenei kivetülése. A sorba, amely még bőven folytatható, nagyszerűen beleillik a görög rembetiko is. A magyarul korábban rembetikának, manapság már sokszor rebetikónak hívott műfaj a tradicionális kis-ázsiai zenéből ered, eleinte a mai Törökország görögök lakta tengerparti nagyvárosaiban formálódott és lett egyre népszerűbb.


A Rebetokafenes Trio © Lia Koniari, Greek Ministry of Culture and sports, 2016


A rembetiko eredete és védjegyei

A kis-ázsiai görögök legfontosabb városa Szmirna (a mai Izmir) volt, egy kulturális olvasztótégely, ahol török, görög, örmény, zsidó és európai (főleg olasz) hatások keveredtek. A nyüzsgő kikötőváros kávézóiban, kafe-amanjaiban, tavernáiban született a rembetiko őse. Ám az első világháború végi görög–török háború (1919–1922) Szmirna teljes felperzselésével véget vetett ennek a korszaknak, egyúttal hatalmas népvándorláshoz vezetett. Mintegy kétmillió görög hagyta el (részben menekültként, részben népességcsere-program keretében) Törökországot, és telepedett le görög kikötővárosokban (Pireusz, Szaloniki, Vólosz), ahova vitték magukkal a zenéjüket is. A rembetiko itt bontakozott ki igazán, kereszteződve a helyi görög tradicionális zenével, az elvándoroltak, menekültek otthontalanságának érzésével, vágyaival, reményeivel. Ezeket az urbánus folkdalokat leginkább a keserűség, fájdalom, csalódás jellemezte, ugyanakkor érzékiség, virtuozitás és féktelen tánc adja a műfaj ellenpólusát. A dalokat legtöbbször sorban, egymás oldalán ülő énekesek és zenészek szólaltatják meg, és a tradicionális kis-ázsiai hangszerek (a török oud, illetve kistestű pengetősök, mint a baglama, a lyra) mellett a harmincas évektől feltűnt a buzuki, idővel pedig a harmonika, a klarinét, a hegedű, a tzouras, a kánún, a nagybőgő és sok más hangkeltő eszköz is.


Tradicionális rembetio zenekar, a szmirnai Cafe Aman Istanbul 1928 körül


A rembetiko első csúcsidőszaka

A kis klubok, kávézók, kikötői hasisbárok környékén a rembetiko eleinte a menekültek, a kívülállók és az alvilág zenéje volt. A harmincas évek közepétől népszerűsége meredeken ívelt fel, első csúcskorszaka az ötvenes évekig tartott. Az egyik legismertebb görög dalszerző-előadó, Vassilis Tsitsanis hatása óriási volt ebben az időszakban; ő nem menekültként, hanem a műfaj által elvarázsolt szerzőként az egész országban elfogadottá tette a virágzó zenei stílust. Sorra nyíltak a rembetiko-klubok, alakultak a zenekarok, a dalok érzelmi túlfűtöttsége mindenkire hatást gyakorolt. Mindehhez ráadásul – főleg a német megszállás idején – lázadó, politikus, társadalomkritikus felhangok is társultak. A legnépszerűbb előadókat már ekkor is megörökítették lemezfelvételeken: Tsitsanis mellett a műfaj keresztapjának tartott Markos Vamvakaris és az ő Piraeus Quartetje, Yiannis Papaioannou, Giorgos Mitsakis, Roza Eskenazi, Rita Abatzi, Marika Ninou és Sotiria Bellou tartozik ebbe a sorba.


A rembetiko többkörös visszatérése

A műfaj az ötvenes évek végére hanyatlásnak indult, fellobbanásait rendszerszinten is elnyomták, de korai rebellissége a lázadásra is alkalmassá tette. Hatása sokáig a görög populáris zenében élt tovább, a katonai diktatúra 1974-es végével azonban egyre erősebben tért vissza revival formájában. Ebben a legnagyobb szerep a most a Müpában fellépő George Dalarasnak jutott, aki Apostolos Nikolaidis segítségével indította el az új hullámot, amit az 1983-as Rembetiko című, műfajt feldolgozó film csak tovább dagasztott. A műfaj pedig azóta is él és virul, sőt: fejlődik tovább. Ugyan története a kilencvenes évek közepéig Görögország határain túl meglehetősen ismeretlen volt, mára ez jelentősen megváltozott. Merüljünk el benne, hiszen egy egészen új világ tárul elénk.


magazine.article_recommendations
General contact information
What would you like to ask about?
Müpa+ membership programme

Join the free membership programme of Müpa Budapest

Getting here

Müpa Budapest can be accessed by car from Soroksári út, Könyves Kálmán körút and Rákóczi Bridge.

Using public transport by the trams 1, 2, 24, by the busses 54 and 15 and by the HÉV - suburban railway H7.

Opening hours, events

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. | +36 1 555 3000 Opening hours | Map

Parking

Müpa Budapest provides complementary parking for visitors with paid tickets to any of our public performances on the day of the performance. Free parking in this case is available for a single entry and lasts until Müpa Budapest closes.

Questions about parking | info@mupa.hu

Venue hire

Public cultural events • Coordinationtereminfo@mupa.hu

Private hires uzletirendezveny@mupa.hu

Newsletter
Register and subscribe to the newsletter of Müpa Budapest to be the first to hear about our programs! Register