Jegyzet

Nem Sherlock Holmes változott meg, hanem a kor, amiben nyomoznia kell

150 éves pályafutása során Sherlock Holmes volt már a tudomány és a hűvös logika hőse, arisztokratikus karikatúra, háborús propagandista, akcióhős, rosszfiú és a digitális kor mizantrópja is.

Jegyzet

Punkok, tündérek és világsztárok a Müpa 20 éves orgonájánál

A Müpa orgonájában az a csodálatos, hogy a világ legkülönlegesebb művészei játszottak már rajta a megosztó punktól „az orgona Taylor Swiftjén” át a barokk zenét megszólaltató nagymesterig. Összegyűjtöttük nektek, ki mindenki játszott rajta az elmúlt két évtizedben.

Jegyzet

A Simpson családtól a Coke Zeróig – Carl Orff hatása a popkultúrára

Filmek, sorozatok és reklámok is előszeretettel kölcsönzik a müncheni mester legismertebb zeneműve, a Carmina Burana drámai hangvételű tételét, az O Fortunát. Ennek apropóján szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat róla.

Jegyzet

L’art pour humour

A humor természete merész, sokszor meglepő, megbotránkoztató, vagy éppen sértő – de végérvényesen szabad. Pont úgy, ahogy a művészet is. Éppen ezért ezeket a rétegeket nem szabad elfelejteni, mert megmutatnak belőlünk valami nagyon őszintét és nagyon valósat.

Jegyzet

A zene fővárosai: Róma

A pápaság székhelye évszázadokon keresztül töltötte be Európa egyik szellemi központjának szerepét, és vallási, kulturális útmutatóként, egyfajta mágneses pólusként határozta meg az öreg kontinens gondolkodását. Hatása természetesen a muzsikában is hatalmas volt.

Jegyzet

A basszus reneszánsza

Hogyan lett egy kicsinyítő képzőből a koncerttermek egyik legnagyobb sztárja? Ki a Király a csellók között? És melyik magyar muzsikus játszik a világ egyik legrégebbi Stradivari csellóján? Tartson velünk egy 500 éves időutazásra, amelynek első állomása – mint oly sokszor – ezúttal is Cremona.

Jegyzet

Pályakezdőként állnak színpadra, külföldig repítheti a fiatal karmestereket a verseny

A karmesterversenyeknek hazánkban gazdag múltjuk van, és számos fiatal dirigenst indítottak el a pályán. Hogy kik ők, és mi lett velük azóta, cikkünkből kiderül!

Jegyzet

Ezer éve képtelenek vagyunk megunni a rettegést

Szent István is foglalkozott velük, leghíresebb képviselőjük pedig csupán egy kis anyagi pluszbevétel reményében született, a 21. században viszont fényesebben ragyognak, mint valaha. Kik ők? Hát persze hogy a vámpírok.

Jegyzet

A zene fővárosai: Berlin

Ma a világ egyik legjobb zenekara és alighanem a legtöbb nagy karmestere is Berlinben működik, a zenebarát pedig csak kapkodja a fejét, hogy hova menjen este koncertre.

Jegyzet

Hatalmas lóugrással érkezhetünk a kínai újévbe!

A Fa Kígyó éve hivatalosan február 3-án véget ért, így már nem kell csúsznunk-másznunk, hanem önfeledten áttrappolhatunk a Tűz Ló évébe, és átadhatjuk magunkat a Nagy kínai újévi hangverseny örömeinek a Müpában.

1920px-_Portrait_of_several_musicians_and_artists__by_Francois_Puget_1688_-_Brunel_1980_p31.jpg

Jegyzet

Lully élete a Napkirály bűvöletében – avagy lehet-e művészet a propaganda

Az operára manapság szeretünk időtlen művészetként gondolni. Pedig Lully XIV. Lajos pártfogása alatt honosította meg az opera műfaját a francia udvarban, kiszolgálva az uralkodó hatalmi és művészi igényeit.

Jegyzet

Opera, akadémia, zenekar – így teremtették meg Svédország zenekultúráját

A svéd zene története nem az ABBA-val és nem is Max Martinnal kezdődik. Stockholm zenei élete Bach és Händel idején virágzott fel: máig büszkék rá Svédország lakói.

RAH-Exterior-Night-time-May-24-35_Annabel_Moeller_lead.jpg

Jegyzet

A zene fővárosai: London

Sorozatunkban a zenei világ neves központjait mutatjuk be: Bécs után ezúttal a ködös Albionba látogatunk, amely fővárosa az elmúlt évszázadok során egy valóságos mágnes szerepét töltötte be a muzsika világában.

Jegyzet

A legzajosabb sikerű némafilm

Az 1931-ben bemutatott Nagyvárosi fényeknek a piac törvényei szerint meg kellett volna buknia. Helyette az év egyik legnagyobb sikere és a filmtörténet egyik csúcsteljesítménye lett. Mégsem ezért foglal el különleges helyet Chaplin életművében

Jegyzet

Anglia mint zene nélküli ország, avagy egy kritikus vitaindító kijelentése

1904-ben egy német kritikus, Oskar A. H. Schmitz provokatív kötetében azzal vádolta meg az angolokat, hogy Henry Purcell óta nincsenek saját zeneszerzőik. A közelgő Angol maraton apropójából utánajártunk, valóban ennyire szegényes volt-e Nagy-Britannia zenei élete az elmúlt évszázadokban.

Jakub_Josef_Orlinski_c_Michael_Sharke_Warner_Classics.jpg

Jegyzet

Kontratenorok, castratók és a régizene

A kontratenor, más néven férfialt körülbelül a női alt vagy mezzoszoprán hangmagasságának megfelelő, falzettra emlékeztető férfi hangosztály. És hogy mi köze mindennek X. Piusz pápához vagy Farinellihez? Rögvest kinyomozzuk!

Jegyzet

10 érdekesség Solti Györgyről

Solti György a 20. század legjelentősebb karmestereinek egyike volt, akit II. Erzsébet lovaggá is ütött. De vajon tudjuk-e, hogy miért hívták „Screaming Skullnak”? És milyen okból haragudott meg Maria Callasra?

Jegyzet

Égpokol, cziczusnyöszörgés, korhelyláz ‒ avagy a macskajaj és a zene

Karácsony hetedik napját, Szent Szilveszter ünnepét hagyományosan evészettel-ivászattal szokás ünnepelni. Január elején ezért sokaknak kellemetlenül friss élményei lehetnek a macskajajról, vagyis a túlzásba vitt alkoholfogyasztás testi-lelki tüneteiről. Segíthet-e a zene a nyavalya szimptómáin?

Jegyzet

Zenés hagyományok, amelyek nélkül nem kezdődhet el az új év

A szilveszterhez és az újévhez már évszázadok óta elválaszthatatlanul hozzátartozik a zene, hiszen a muzsika összeköt, és segít jó hangulatban, pozitív gondolatokkal nekiindulni az előttünk álló évnek. Összegyűjtöttük a legérdekesebbeket.

Jegyzet

Hogyan ünnepelték kedvenc zeneszerzőink a karácsonyt?

Mit vásárolt Mendelssohn a családjának? Mivel lepte meg feleségét Wagner? Miért volt szomorú az ünnep Mahler számára, és milyen sportágban brillírozott Prokofjev? A nagy zeneszerzők levelei és naplófeljegyzései izgalmas részleteket árulnak el ünnepeikről – ezekből válogattunk.

Jegyzet

Az irodalom és a zene találkozása: kortárs dalnokok, akik újraértelmezik a lírát

Kulturális örökségünk megőrzésében évszázadok óta fontos szerepet játszanak a dalköltők. Ez a műfaj soha nem megy ki a divatból: a Müpa egyik fontos küldetése, hogy teret adjon az irodalom és a zene kapcsolódásának.

Nem Sherlock Holmes változott meg, hanem a kor, amiben nyomoznia kell

Punkok, tündérek és világsztárok a Müpa 20 éves orgonájánál

A Simpson családtól a Coke Zeróig – Carl Orff hatása a popkultúrára

L’art pour humour

A zene fővárosai: Róma

A basszus reneszánsza

Pályakezdőként állnak színpadra, külföldig repítheti a fiatal karmestereket a verseny

Ezer éve képtelenek vagyunk megunni a rettegést

A zene fővárosai: Berlin

Hatalmas lóugrással érkezhetünk a kínai újévbe!

Lully élete a Napkirály bűvöletében – avagy lehet-e művészet a propaganda

Opera, akadémia, zenekar – így teremtették meg Svédország zenekultúráját

A zene fővárosai: London

A legzajosabb sikerű némafilm

Anglia mint zene nélküli ország, avagy egy kritikus vitaindító kijelentése

Kontratenorok, castratók és a régizene

10 érdekesség Solti Györgyről

Égpokol, cziczusnyöszörgés, korhelyláz ‒ avagy a macskajaj és a zene

Zenés hagyományok, amelyek nélkül nem kezdődhet el az új év

Hogyan ünnepelték kedvenc zeneszerzőink a karácsonyt?

Az irodalom és a zene találkozása: kortárs dalnokok, akik újraértelmezik a lírát

Your cart expires shortly