Müpa Magazin+ / Ráadásul
a-hutlen-feleseg-_c_csudai_sandor.jpg

© MNTE / Csudai Sándor

Megmozduló szenvedélyek

2025. 03. 31. Jászay Tamás

A hazatérő férj rajtakapja feleségét annak régi szeretőjével, majd kegyetlen bosszút áll mindkettőjükön. A kettős tragédiával végződő történet alapja nem hollywoodi kitaláció, hanem erdélyi balladakincsünk egyik legnemesebb darabja. A szűkszavú történetet a tánc nyelvén meséli újra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes.

Még a Covid idején született az ötlet, hogy a gazdag erdélyi balladahagyomány jól ismert darabját, a hol Barcsaiként, hol A megégetett hűtlen asszonyként emlegetett tragédiát a néptánc eszköztárának segítségével keltse új életre Magyarország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A 2021-es Bartók Tavasz keretében online bemutatott előadás azóta is az együttes közkedvelt, meghatározó produkciója.


© MNTE / Csudai Sándor

Amikor a siker lehetséges okairól kérdezem Zsuráfszky Zoltánt, a nemzet művészét, Kossuth-díjas alkotót, az est koreográfus-rendezőjét, így felel: „Be kell vallanom, hogy egyik legkiemelkedőbb munkánkként, művészi életünk megkoronázásaként tekintek A hűtlen feleségre. Az a fajta összművészeti program, amit itt alkalmaztunk, nem jöhetett volna létre csúcsformában lévő együttesünk, kiváló szólistáink, azaz a feleséget alakító Paput Júlia, a férj szerepében fellépő Tókos Attila, illetve a Barcsait táncoló Barka Dávid, továbbá a Magyar Nemzeti Férfikar lehengerlő erejű közreműködése nélkül. És ehhez a sikerhez persze kellettek a további nagyszerű alkotók is: állandó alkotótársam és feleségem, a 2024-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Zs. Vincze Zsuzsa, valamint a monumentális látványért felelős Tóth Kázmér díszlettervező és a nagy volumenű zenét jegyző ifjú komponista, Eredics Benjamin is. Szerénytelenül fog hangozni, mégis úgy vélem, hogy a mi balladafeldolgozásunk közelít a tökéleteshez.”

Az előadás alapját Zs. Vincze Zsuzsa társrendező forgatókönyve jelentette, emellett a krimidramaturgia és a gazdagon díszített, autentikus jelmezek is az ő munkáját dicsérik. Elsősorban az érdekelte ebben a szikár, kegyetlen történetben, amit a népballada névtelen szerzője nem tartott lejegyzésre érdemesnek: miért választja a feleség régi szeretőjét, Barcsait a férje helyett? A hitves és a gyerek biztonsága ellenében ugyanis az asszony az új erőre kapó egykori szerelem mellett teszi le voksát. Vesztére, hiszen lelepleződése után férje gyolcsba csavarja, hogy aztán elégesse gyönge testét.

A hűtlen feleség hamisítatlan táncdráma, amelyben férj és feleség együtt töltött idejének múlását is megjelenítik az alkotók. Zsuráfszky Zoltán elmondja: „Már az elején, a kalotaszegi lakodalmasnál érezhető, hogy ez a két, egymáshoz kényszerített ember valójában nem szereti egymást. Telnek az évszakok, közben pedig éles epizódokat látunk a kapcsolatukból, amely egyre inkább az elhidegülés és kiégés felé tart. Miközben a szobában gubbasztanak, körülöttük, a faluban zajlik az az élet, amelyből ők ketten nemigen veszik ki a részüket. A földeken dolgoznak, a legények és a leányok mulatnak, ünneplik a nyarat, a szüretet, de a férfi és a nő életébe még a gyermekáldás sem hoz boldogságot. Mindeközben az ifjúkori szerelem egyre inkább idealizált színben tűnik fel, ezt a választott mozgásformák, köztük az intim hangvételű duettek vagy az általam végre nagy örömmel alkalmazott Molnár-technika is aláhúzza. És amikor a tragédia megtörténik, nincs mit tenni, a falusi közösség is ítéletet mond az asszony és szeretője fölött. Zeng, zakatol a férfikórus, és ebbe mindenestül beleborzong a néző.”


© MNTE / Csudai Sándor

Amikor arról kérdezem a rendező-koreográfust, mi okozott neki kihívást A hűtlen feleség bemutatásakor, különösebb habozás nélkül válaszol: „Egy dramatikus művet a néptánc nyelvére átfogalmazni sosem egyszerű, hiszen itt a szerelmet, az elvágyódást, a lemondást, a vágyat kell megkoreografálni. A néptánc alapvetően életörömmel, vidámsággal teli, közösségi forma, ezért nem könynyű olyan epizódokat színre vinni, ahol két ember szomorúsága, tragédiája áll a középpontban. Mi nem élhetünk a klasszikus balett formai és technikai megoldásaival, így meg kellett találnunk azokat a szekvenciákat, amelyek egyrészt a néző számára követhetővé, másrészt mindenestül átélhetővé teszik ezt a nem könnyű történetet. De ma már ki merem jelenteni, hogy megérte a rengeteg gondolkodás és a hosszú alkotófolyamat: amikor legvégül csaknem száz táncos, énekes és zenész húzza ki magát büszkén a Fesztivál Színház tombolva ünneplő nézőtere előtt, az felbecsülhetetlen érzés.”


A cikk eredetileg a Müpa Magazin 2024/25-ös évadának 3. számában jelent meg.

magazine.article_recommendations
General contact information
What would you like to ask about?
Newsletter
Register and subscribe to the newsletter of Müpa Budapest to be the first to hear about our programs! Register