Szereplők:

Mozart: Gioele Marcante, Vincze Lotár
Mozart apja: Czár Gergely
Mozart anyja: Nyeste Adrienn
Mozart nővére: Csató Málna
Salieri: Francesco Totaro
Múzsák: Diletta Ranuzzi, Alisa Kurilenkova, Dorsich Hanna
Halál: Füzesi Csongor
Aloysia: Letizia Melchiorre
Constanze: Miriam Munno
Érsek: Kiss Róbert
Emberek és angyalok: Csató Málna, Dorsich Hanna, Alisa Kurilenkova, Letizia Melchiorre, Miriam Munno, Nyeste Adrienn, Diletta Ranuzzi, Rudisch Boglárka, Czár Gergely, Füzesi Csongor, Kiss Róbert, Gioele Marcante, Francesco Totaro, Vincze Lotár

Közreműködik:

Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vaszy Viktor Kórus

Vezényel:

Gyüdi Sándor

Alkotók:

Zene: Wolfgang Amadeus Mozart
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet, szcenika: Tóth Kázmér
Díszletkivitelezés: Scabello
Fény: Szabó Dániel
Dramaturg: Szokolai Brigitta
Társkoreográfus: Czár Gergely és a Társulat
Koreográfus-rendező, művészeti vezető: Juronics Tamás
Balettigazgató: Pataki András

Nemzetközi képviselő: BALLETS

A bemutató a Szegedi Kortárs Balett és a Müpa együttműködésében jött létre.

Bár a több mint két és fél évszázada született Mozart mindössze harmincöt évet élt, kevés olyan muzsikust ismerünk a zenetörténetben, aki az övéhez hasonló hatást gyakorolt kortársaira, majd közvetlen és későbbi utódaira. Az okokon sokan gondolkodtak már, mindenesetre mennyiség és minőség kéz a kézben járt Mozart esetében, aki számos műfajban, sokféle hangon szólalt meg rövid földi léte során.

A Kossuth-díjas koreográfus, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás több ízben fordult már Mozart és kora felé. A 2003-as Requiem után 2006-ban következett a rokokó finomságú Mozart-táncok, és bár a Müpa közönsége számára is ismerős Don Juanban a Mozart-kortárs Gluck zenéjét használta fel, a Don Giovanni árnyéka végérvényesen rávetül erre a történetre.

Az új bemutató kapcsán le kell szögezni: ez az Amadeus nem az az Amadeus. A cím olvastán sokan alighanem Milos Forman nyolc Oscar-díjat elnyerő mozijának táncszínpadi változatára számítanak, Juronics Tamást, Czár Gergely társkoreográfust és a társulatot azonban más gondolatok foglalkoztatták.

© Tarnavölgyi Zoltán

Juronics elképzelésének középpontjában Mozart alakja, személyisége, zenéje mellett a transzcendenshez és a mennyországhoz fűződő viszonya áll, a táncszínpadon az őt ösztönző és mozgató, befolyásoló és magasra emelő erők elevenednek meg. A mű célja egyértelmű: közelebb vinni a ma nézőjét a Mozart-jelenséghez úgy, hogy a legenda nem sérül, inkább még tündöklőbb fényben ragyog.

Juronics Tamás úgy véli, a mozarti mű elsősorban a szeretet és a halál nézőpontjából érthető meg és barangolható be, ebben segít a nagyszabású előadás alkotócsapata. Egy interjúban azt mondta: „Ahogy a földi világ is csak része a mindenségnek, Mozart alkotásai is csupán töredékei az ő szellemének. Hiszem, hogy tehetsége a másik oldalt is beragyogja.”

Az AMADEUS – Requiem a Szeretetért című kétrészes táncelőadásban Mozart életének epizódjai és ismerős szereplői elevenednek meg a Szegedi Kortárs Balett művészei jóvoltából. A Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Vaszy Viktor Kórust a produkció zenei vezetője, Gyüdi Sándor vezényli: az első rész zenei világát szimfóniarészletek és operanyitányok, a másodikat a Requiem részletei határozzák meg.

Ha van kedve és ideje, hallgasson bele ezekbe a csodálatos művekbe!

A színpadon több alakmásban megjelenő Mozart mellett feltűnnek szülei, nővére, a nagy ellenfél, Salieri, valamint jelképes alakok – csupa olyan személyiség, aki alakította a zeneszerző életét.

Az első rész az életút személyiségformáló epizódjait idézi fel. Látjuk a csodagyerek-komponistát, aki már fiatalon lenyűgözi hallgatóságát nemcsak Ausztriában, de szerte Európában. Találkozunk az életet habzsoló, kicsit minden lányba szerelmes csábítóval, aki Constanze Weber oldalán látszólagos nyugalomra lel. Valami mégis mindig tovább hajtja, arra késztetve, hogy a szabadkőművesség vagy épp vetélytársai felé forduljon.

© Tarnavölgyi Zoltán

A játékos bevezető után a második felvonáshoz érve megértjük, hogy Amadeus számára a halál nem félelmetes, idegen birodalom, hanem a sűrű életből következő lezárás – vagy talán valaminek a nyitánya? Mennyei küldöttek közelítenek felé, a nyughatatlan szellem pedig büszkén vállalja az újabb, immár földöntúli megmérettetést... „Mozart alkotói kibontakozásához, tehetségének léptékéhez nem volt elegendő az emberi lét. Ily módon halálát nem lezárásnak, hanem újjászületésnek tekintem” – fogalmazott egy interjúban Juronics Tamás.

Ahhoz, hogy a Szegedi Kortárs Balett táncművészei a tényleges és a fiktív életrajz részleteiből építkezve érvényeset alkossanak, a rendezéshez és a koreográfiához méltó látványvilágra volt szükség. A nagyszabású szcenika Juronics Tamás és állandó alkotótársai kreativitását dicséri: a markáns díszletek Tóth Kázmér, a szemet gyönyörködtető korhű jelmezek Bianca Imelda Jeremias munkái, a történetmesélő fénytervet Szabó Dániel készítette.

Írta: Jászay Tamás

Juronics Tamás táncos, koreográfus, rendező 1987-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatán, majd Imre Zoltán hívására a Szegedi Baletthez szerződött. 1989-től szólista, 1990-ben az együttesen belül önálló stúdiót alapított koreográfiai kísérletezésre, 1991-től pedig saját koreográfiákkal is bemutatkozott. 1993-ban, Imre Zoltán távozása után a megújult társulat, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője lett.

Magyarországon az elsők között használta a kortárs tánc elemeit koreográfiáiban, melyeket letisztult technikai tudás jellemez. Alkotásaiban filozófiai és érzelmi szálak sajátosan keverednek intellektuális motívumokkal, a látványos színpadkép, a világítás, az effektusok és a zene lényegi részei műveinek. Sikerrel rendez operetteket, musicaleket és prózai darabokat is, rendszeres meghívottja külföldi, budapesti és vidéki nagyszínházaknak. Operai munkái a klasszikus zenéhez fűződő egyedi kapcsolatát tükrözik: ezekkel nem csupán kőszínházak, de szabadtéri színpadok nézőit is meghódította. Neve régóta összetéveszthetetlen stílust képvisel.

Czár Gergely táncművész, koreográfus és balettmester a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán kezdte tanulmányait, majd a Magyar Táncművészeti Egyetemen szerzett koreográfusi diplomát. Pályáját a Pécsi Balettben kezdte, később a Debreceni Balett tagja volt, 2006 óta pedig a Szegedi Kortárs Balett meghatározó művésze és koreográfusa. Dolgozott olyan nemzetközileg elismert alkotókkal, mint Juronics Tamás, Enrico Morelli vagy Nanine Linning. 2017 óta jelentkezik saját koreográfiákkal (A doboz, Exit, A Lánglelkű – Pacsirta), melyek erőteljes látványvilágukkal és érzékeny emberábrázolásukkal hívják fel magukra a figyelmet.

A Szegedi Kortárs Balett számos előadásában vett részt alkotótársként, többek között a Hamupipőke, a Blue, a Carmen és a Fekete hattyú című produkcióban. Az Amadeus társkoreográfusa. Művészi teljesítményét több rangos elismeréssel – Harangozó Gyula-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, valamint „Az évad legjobb férfi táncművésze” díjjal – jutalmazták.

© Hegyi Júlia Lily

Miután elvégezte a Szegedi Tudományegyetem matematika–fizika szakát, majd Szeged városának ösztöndíjasaként a Zeneakadémiát, Gyüdi Sándor 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház karigazgató-karmestere lett, átvéve a városi Vaszy Viktor Kórus vezetését is, tizenegy évvel később pedig kinevezték a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyává.

A szegedi zenei élet egyik meghatározó alakjaként szolgálta és szolgálja a zene ügyét a városban és a régióban, élvonalbeli magyar és külföldi művészekkel ad koncerteket és vezényel operákat, de külföldön is rendszeresen vendégszerepel. 2008 és 2018 között a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója volt, jelenleg a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karmestere.

A Szegedi Kortárs Balett sokszínű repertoárját többek között Beethoven, Csajkovszkij, Bartók, Stravinsky és Orff kompozícióira készült táncszínházi darabok és kortárs zeneszerzők – Ligeti György, Eötvös Péter, Arvo Pärt, Unsuk Chin, Thomas Adès – műveire komponált koreográfiák alkotják. Mai nevét az együttes 1993-ban vette fel, 2000 óta önálló társulatként működik közhasznú alapítványi formában. Igazgatója a Harangozó-díjas Pataki András, művészeti vezetője Juronics Tamás Kossuth-díjas koreográfus, aki kitüntetett szerepet vállal a markánsan egyedi művészi arculat megformálásában.

A Szegedi Kortárs Balett hazai és külföldi táncszínpadok állandó vendége, számos szakmai és közönségdíj birtokosa. Itthon évente nyolcvan-kilencven fellépésük van, emellett az elmúlt évtizedek alatt harmincnégy országban, közel háromszáz előadáson vendégszerepeltek.

© Tarnavölgyi Zoltán

A Szegedi Szimfonikus Zenekar jogelődje 1919-ben alakult. 1934-től egy évtizeden át a később világhírűvé vált Fricsay Ferenc vezette, ekkor olyan művészóriások is az együtteshez látogattak, mint Willem Mengelberg, Erich Kleiber, a saját operáját vezénylő Pietro Mascagni, továbbá Dohnányi Ernő, Jacques Thibaud, Alfred Cortot és Szigeti József. A zenekar történetének másik legendás korszaka 1969-ben kezdődött, amikor Vaszy Viktor vette át az irányítását, fellendítve a szegedi operajátszást is. A későbbiekben fellépett a zenekar élén többek között Lamberto Gardelli, Carlo Zecchi, Ferencsik János, Fürst János, Kocsis Zoltán és Kovács János; vezetője 1999 óta Gyüdi Sándor.

A Vaszy Viktor Kórus 1958-ban alakult Szegedi Zenebarátok Kórusa néven, alapítójának nevét 1987 óta viseli. Vaszy Viktor két évtizeden át, haláláig állt az együttes élén, a legendás karmestert a művészeti vezető posztján Pál Tamás, Oberfrank Géza, majd 1988-tól Gyüdi Sándor követte.

Az ő irányításukkal, valamint kiváló vendégkarmesterek munkája révén a kórus számos bel- és külföldi sikert aratott, és Monteverditől Vántus Istvánig szinte a teljes oratóriumrepertoár avatott előadójává vált, rendszeres partnere a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak. Pályája kezdetén számos, később opera- és hangversenyénekesként sikeressé váló művész volt a kórus tagja, többek között Megyesi Zoltán, Cseh Antal vagy Cser Krisztián.

© Hollósi Zsolt