Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi. A februárban kezdődő zenés sorozat ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmekből válogat. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől „Bill, a királyig” terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív „műhelyei”, a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a „Ki mit tud?” versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
A Radnóti Miklós életének motívumait Ránki György és Vas István dalaival átszövő, modern musical hatalmas közönségsiker volt 1960-ban a Petőfi Színház előadásában. Az ennek nyomán 1967-ben forgatott filmben Révész György és az egyfelvonásost is író Hubay Miklós újhullámos motívumokkal gazdagította a történetet; művészet és szerelem festői jelenetsorait a munkaszolgálatosként frontra robogó fiatal költő emlékezéseként elevenítette fel. Így az eredetiben csak mellékszerepet kapó „háromkirályok” (Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinkovits Imre) is főszerephez juthattak, s mint a halál torkából hazatérő „szemtanúk”, feledhetetlen dalokban kommentálhatták a fiatal költő sorsát.
Ránki György és Vas István csodálatos dalai - Etikett, Napsugár, Hűség, Budapest - vagy Apollinaire Búcsú című verse is szimbolikussá, főszereplővé váltak ebben a feldolgozásban. A film látványtervezője és operatőre e fanyarkás, fülbemászó dalokat hallgatva tervezte meg a látványvilágot, színdramaturgiát. A musical azóta is több színpadi feldolgozást megért, de köszönhetően a bravúros szereposztásnak, klasszikussá a filmben vált.

Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA