Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi. A februárban kezdődő zenés sorozat ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmekből válogat. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől „Bill, a királyig” terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív „műhelyei”, a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a „Ki mit tud?” versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
A váci gépgyár Ezüstlant nevű dalárdája fennállása huszonötödik évfordulójának megünneplésére készül Réz karnagy vezetésével. Az oszlopos tagok - köztük Seregély, az ezermester könyvelő - egyben „papák” is, ők fogadták ugyanis örökbe balesetben meghalt egykori szaktársuk lányát, Zsókát. A dalárdához szeretne tartozni a jampi Swing Tóni is, a többi fiatal viszont Torma Feri vezetésével - aki a népi mozgalmi és kóruskultúrát képviseli - inkább meg szeretné reformálni az énekkar ósdi szellemét. Ez látszólag nemzedéki háborút robbant ki, de végül lelepleződnek a „reakciós” bajkeverők: Réz és a tolvaj Swing.
Az ötvenes évek sematikus filmjének e jellegzetes alkotása már tipikus „nevelési, termelési” film, ahol „a kultúra területén meglapuló ellenségek átnevelése” a fő téma. Olyan feledhetetlen dalok mellett, mint Soós Imre és Ferrari Violetta „Tavaszi szél vizet áraszt” duettje, gyári örömódák is szép számmal elhangzanak a filmben. Gép és ember tökéletes harmóniában, oroszos induló ritmusára végzi munkáját, legyen az esztergálási újítás vagy aktatologatás.

Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA