Romantika, francia zene és a távoli észak legendái, líra, dráma, epika egy estén – üzeni a Pannon Filharmonikusok műsora. Gazdag érzelmű Saint-Saëns- csellóverseny, szólista és zenekar „vitájával”, majd bővebb, líraibb gondolatok kifejtésével. Mintha a mű folytatása lenne Fauré népszerű Elégiája, mely a zenei melankólia és vigasztalási kísérlet ékes példája. Különleges élményben lehet részünk: Grieg mindkét Peer Gynt-szvitje elhangzik, de új dramaturgiai keretben, előbb a második, aztán az első.

Dráma táncjátékkal két felvonásban Ibsen 1874-ben arra kérte Grieget, írjon kísérőzenét bemutatásra váró drámájához. Azt is megadta, hogy pontosan mely jelenetekhez képzeli el a zenét, és hogy milyen hatást kíván elérni vele. A zeneszerző nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, és Ibsen valamennyi kérését szem előtt tartotta. Grieg azonban nem bízott a zene külföldi sikerében, ezért nyolc számból két szvitet írt, ezek ma legismertebb és legnépszerűbb művei. A drámát és a kísérőzené...