Digitális műsorfüzet
-
Alkotók:
Zeneszerző: Riederauer Richárd, Charles Gounod
Dramaturg: Böhm György, Uhrik Teodóra
Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Társkoreográfus, asszisztens: Molnár Zsolt
Rendező-koreográfus: Vincze BalázsTáncolják:
Rómeó: Matola Dávid
Júlia: Karin Iwata
Capuletné: Kócsy Mónika
Montague-né: Ujvári Katalin
Mercutio: Molnár Zsolt
Benvolio: José Blasco Pastor
Lőrinc barát: Koncz Péter
Tybalt: Szabó Márton
Páris: Varga Máté
Júlia dajkája: Kakucs Ajna Ilonavalamint Horváth Réka Annamária, Pintér Rebeka, Balogh Csongor
és Behán Frida, Várvölgyi Panna – a Pécsi Művészeti Középiskola növendékei -
Legrégebben alapított modern tánctársulatunk, a Pécsi Balett szinte hazajár a Müpába: az esztendők során egyre bővülő repertoárjuk fontos darabjaival mind találkozhatott a fővárosi közönség. 2018 őszén itt zajlott a Rómeó és Júlia budapesti premierje is – a produkciót most részben megújult szereposztással, de a hét évvel ezelőtti előadás erényeit megtartva mutatja be ismét a társulat.
Vincze Balázs, a Pécsi Balett művészeti vezetője, a darab rendező-koreográfusa – Molnár Zsolt társkoreográfussal közösen – az eredeti drámához hűen, mégis új, talán szokatlan szempontokat érvényesítve meséli el a mozdulatok nyelvén a klasszikus történetet. Shakespeare tragédiája ugyanis nem csupán egy a számos, rosszul végződő szerelmi história közül, hanem a világ legismertebb love storyja, amellyel színházban, moziban, koncerttermekben, múzeumokban és tucatnyi más társművészeti ágban találkozhattunk már számos alkalommal. A négyszáz éves előadói hagyományt természetesen nem lehet, nem is kell megkerülni, reflektálni viszont muszáj rá, rámutatva kevésbé közismert olvasatokra is. Vincze Balázs az ősbemutató előtt így beszélt szándékairól: „A korábbi adaptációk rendszerint egy férfi és egy nő szerelmét mutatták be, miközben valójában gyerekekről van szó, és egy gyerek másként szeret, másként gondol a szerelemre, mint egy felnőtt. Mindent másként él meg. Arra törekedtem, hogy ez a kamaszszerelem jelenjen meg az én Rómeó és Júliámban.”

© Mihály László
Gondoljuk meg: a történet még tragikusabb lesz attól, ha az alkotók a két ellenséges család ok és magyarázat nélküli viszályára a két, mit sem sejtő, „csak” boldogságra, érintésre, szeretetre vágyó fiatal szemüvegén át tekintenek. A Pécsi Balett Rómeó és Júliája kortól és tértől eloldódó alapkérdéseket tesz fel. Valódi megbékélést hoz a két fiatal halála? Kibékíthető a kibékíthetetlen?
-
Az ősbemutató idején megjelent kritikák kivétel nélkül elismerően szóltak Karin Iwata és Matola Dávid címszereplő párosáról – aki akkor látta őket, most meggyőződhet arról, hogy a ragyogó technikájú táncművészek egyetlen percet sem öregedtek... A klasszikus balett alapjain álló, de a kortárs technikák felé is bátran nyitó táncnyelv dinamizmusa erősen hat a nézőre.
Mint Vincze Balázsnak a Pécsi Balett által bemutatott munkáiban mindig, az előadás komplex világának megteremtésében ezúttal is jelentős szerep jut alkotótársainak. Riederauer Richárd zenéje több szinten „rímel” a mozdulatokra. Egy kritika szerint „nem pusztán hangulatfestő elemként kíséri a táncosokat, hanem egyenértékű, sőt domináns partnere a koreográfiának”. A néző emlékeire, asszociációira ható kortárs zenei utalásokon túl a komponista az érzelmi csúcspontokon Gounod romantikus zenéjéhez fordul inspirációért.
A látvány meghatározó: az egyszerűségükben is hatásos színpadképek mestere, Cziegler Balázs ezúttal Kiss Julcsi jelmeztervező kortalanná szublimált ruhái mellé és mögé álmodott teret, amelyben a táncosok otthonosan mozognak: „...a keleties, hosszú rojtokból álló, nagyon tiszta és misztikus teret létrehozó, többfunkciós (...) díszletek között a főszereplők filigrán és üde kettőse mai mesét idéz, amelyben Rómeó (...) kiszolgáltatottja a többieknek.” Figyeljük a két fiatal körül létrejövő világot is a maga kaotikusságával, humorával, életteliségével!

© Mihály László
A Pécsi Balett nagyszabású Rómeó és Júliája megszüntetve őrzi meg a tradíciót, amikor – az együttes sok évtizedes krédójával összhangban – az innovációt is feladatának tekinti. Újra egy lelkes kritikát idézünk: „Konstansan magas energiaszintű, mégis könnyed, játékos és ötletes adaptáció született Pécsett a halhatatlan szerelmesek történetéből. Az ősi viszály áldozatainak tragédiáját finoman ellenpontozza az előadás hangulata és vitalitása: gyermeki játékuk megérinti a nézők szívét, megmosolyogtatnak és elgondolkodtatnak.”
Írta: Jászay Tamás
-
Vincze Balázs táncművész-koreográfus, Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas érdemes művész 2001-ben kezdte alkotói tevékenységét operett- és musical-előadások koreográfiáival. 2006 óta számos nagyszerű balettprodukciót hozott létre a Pécsi Balett számára. Kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat, nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén.
Klasszikus alapokra épülő kortárs táncstílusa különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, egyben befogadható és közönségbarát. Prózai és zenés színházi előadásokhoz készített koreográfiáit országszerte nagy sikerrel játsszák. A Müpában az ő munkája volt – többek között – a Candide, a Krizantémok/Lidércek és A mosoly országa koreográfiája.

© Borbás Betti
-
A kecskeméti születésű Molnár Zsolt a Pécsi Balett meghatározó táncművésze, próbavezetője, aki már több koreográfiát is készített. Tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végezte, 2006-ban csatlakozott a társulathoz, ahol magántáncos lett.
Az évek során főszerepek sorát formálta meg – Otellótól Don Josén át McMurphyig –, alakításait erőteljes színpadi jelenlét és technikai pontosság jellemzi. 2016 óta koreográfusként is aktív, olyan művek alkotója, mint a Tűzmadár-szvit, a Belső vonzás vagy A három testőr. A Rómeó és Júlia, illetve a Lúdas Matyi társkoreográfusa. Munkáját 2012-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” díjjal, 2017-ben Harangozó Gyula-díjjal ismerték el.

© Borbás Betti
-
A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese, amely 1960-ban alakult a Pécsi Nemzeti Színházban. 2017-ben Vincze Balázs akkori balettigazgató erőfeszítéseinek köszönhetően létrejött a Pécsi Balett Nonprofit Kft., így a társulat azóta önállóan folytathatja kulturális misszióját. Vincze Balázs jelenleg művészeti vezetőként irányítja az együttest, ügyvezetőjük Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a nemzet művésze, alapító tag. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen gazdag szótárból építkezik, a színpadon a táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg. A társulat minden produkcióját a táncművészek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé és sajátossá.
-
Alkotók:
Zeneszerző: Riederauer Richárd, Charles Gounod
Dramaturg: Böhm György, Uhrik Teodóra
Jelmeztervező: Kiss Julcsi
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Társkoreográfus, asszisztens: Molnár Zsolt
Rendező-koreográfus: Vincze BalázsTáncolják:
Rómeó: Matola Dávid
Júlia: Karin Iwata
Capuletné: Kócsy Mónika
Montague-né: Ujvári Katalin
Mercutio: Molnár Zsolt
Benvolio: José Blasco Pastor
Lőrinc barát: Koncz Péter
Tybalt: Szabó Márton
Páris: Varga Máté
Júlia dajkája: Kakucs Ajna Ilonavalamint Horváth Réka Annamária, Pintér Rebeka, Balogh Csongor
és Behán Frida, Várvölgyi Panna – a Pécsi Művészeti Középiskola növendékei -
Legrégebben alapított modern tánctársulatunk, a Pécsi Balett szinte hazajár a Müpába: az esztendők során egyre bővülő repertoárjuk fontos darabjaival mind találkozhatott a fővárosi közönség. 2018 őszén itt zajlott a Rómeó és Júlia budapesti premierje is – a produkciót most részben megújult szereposztással, de a hét évvel ezelőtti előadás erényeit megtartva mutatja be ismét a társulat.
Vincze Balázs, a Pécsi Balett művészeti vezetője, a darab rendező-koreográfusa – Molnár Zsolt társkoreográfussal közösen – az eredeti drámához hűen, mégis új, talán szokatlan szempontokat érvényesítve meséli el a mozdulatok nyelvén a klasszikus történetet. Shakespeare tragédiája ugyanis nem csupán egy a számos, rosszul végződő szerelmi história közül, hanem a világ legismertebb love storyja, amellyel színházban, moziban, koncerttermekben, múzeumokban és tucatnyi más társművészeti ágban találkozhattunk már számos alkalommal. A négyszáz éves előadói hagyományt természetesen nem lehet, nem is kell megkerülni, reflektálni viszont muszáj rá, rámutatva kevésbé közismert olvasatokra is. Vincze Balázs az ősbemutató előtt így beszélt szándékairól: „A korábbi adaptációk rendszerint egy férfi és egy nő szerelmét mutatták be, miközben valójában gyerekekről van szó, és egy gyerek másként szeret, másként gondol a szerelemre, mint egy felnőtt. Mindent másként él meg. Arra törekedtem, hogy ez a kamaszszerelem jelenjen meg az én Rómeó és Júliámban.”

© Mihály László
Gondoljuk meg: a történet még tragikusabb lesz attól, ha az alkotók a két ellenséges család ok és magyarázat nélküli viszályára a két, mit sem sejtő, „csak” boldogságra, érintésre, szeretetre vágyó fiatal szemüvegén át tekintenek. A Pécsi Balett Rómeó és Júliája kortól és tértől eloldódó alapkérdéseket tesz fel. Valódi megbékélést hoz a két fiatal halála? Kibékíthető a kibékíthetetlen?
-
Az ősbemutató idején megjelent kritikák kivétel nélkül elismerően szóltak Karin Iwata és Matola Dávid címszereplő párosáról – aki akkor látta őket, most meggyőződhet arról, hogy a ragyogó technikájú táncművészek egyetlen percet sem öregedtek... A klasszikus balett alapjain álló, de a kortárs technikák felé is bátran nyitó táncnyelv dinamizmusa erősen hat a nézőre.
Mint Vincze Balázsnak a Pécsi Balett által bemutatott munkáiban mindig, az előadás komplex világának megteremtésében ezúttal is jelentős szerep jut alkotótársainak. Riederauer Richárd zenéje több szinten „rímel” a mozdulatokra. Egy kritika szerint „nem pusztán hangulatfestő elemként kíséri a táncosokat, hanem egyenértékű, sőt domináns partnere a koreográfiának”. A néző emlékeire, asszociációira ható kortárs zenei utalásokon túl a komponista az érzelmi csúcspontokon Gounod romantikus zenéjéhez fordul inspirációért.
A látvány meghatározó: az egyszerűségükben is hatásos színpadképek mestere, Cziegler Balázs ezúttal Kiss Julcsi jelmeztervező kortalanná szublimált ruhái mellé és mögé álmodott teret, amelyben a táncosok otthonosan mozognak: „...a keleties, hosszú rojtokból álló, nagyon tiszta és misztikus teret létrehozó, többfunkciós (...) díszletek között a főszereplők filigrán és üde kettőse mai mesét idéz, amelyben Rómeó (...) kiszolgáltatottja a többieknek.” Figyeljük a két fiatal körül létrejövő világot is a maga kaotikusságával, humorával, életteliségével!

© Mihály László
A Pécsi Balett nagyszabású Rómeó és Júliája megszüntetve őrzi meg a tradíciót, amikor – az együttes sok évtizedes krédójával összhangban – az innovációt is feladatának tekinti. Újra egy lelkes kritikát idézünk: „Konstansan magas energiaszintű, mégis könnyed, játékos és ötletes adaptáció született Pécsett a halhatatlan szerelmesek történetéből. Az ősi viszály áldozatainak tragédiáját finoman ellenpontozza az előadás hangulata és vitalitása: gyermeki játékuk megérinti a nézők szívét, megmosolyogtatnak és elgondolkodtatnak.”
Írta: Jászay Tamás
-
Vincze Balázs táncművész-koreográfus, Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas érdemes művész 2001-ben kezdte alkotói tevékenységét operett- és musical-előadások koreográfiáival. 2006 óta számos nagyszerű balettprodukciót hozott létre a Pécsi Balett számára. Kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat, nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén.
Klasszikus alapokra épülő kortárs táncstílusa különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, egyben befogadható és közönségbarát. Prózai és zenés színházi előadásokhoz készített koreográfiáit országszerte nagy sikerrel játsszák. A Müpában az ő munkája volt – többek között – a Candide, a Krizantémok/Lidércek és A mosoly országa koreográfiája.

© Borbás Betti
-
A kecskeméti születésű Molnár Zsolt a Pécsi Balett meghatározó táncművésze, próbavezetője, aki már több koreográfiát is készített. Tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végezte, 2006-ban csatlakozott a társulathoz, ahol magántáncos lett.
Az évek során főszerepek sorát formálta meg – Otellótól Don Josén át McMurphyig –, alakításait erőteljes színpadi jelenlét és technikai pontosság jellemzi. 2016 óta koreográfusként is aktív, olyan művek alkotója, mint a Tűzmadár-szvit, a Belső vonzás vagy A három testőr. A Rómeó és Júlia, illetve a Lúdas Matyi társkoreográfusa. Munkáját 2012-ben „Az évad legjobb férfi táncművésze” díjjal, 2017-ben Harangozó Gyula-díjjal ismerték el.

© Borbás Betti
-
A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese, amely 1960-ban alakult a Pécsi Nemzeti Színházban. 2017-ben Vincze Balázs akkori balettigazgató erőfeszítéseinek köszönhetően létrejött a Pécsi Balett Nonprofit Kft., így a társulat azóta önállóan folytathatja kulturális misszióját. Vincze Balázs jelenleg művészeti vezetőként irányítja az együttest, ügyvezetőjük Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a nemzet művésze, alapító tag. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen gazdag szótárból építkezik, a színpadon a táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg. A társulat minden produkcióját a táncművészek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé és sajátossá.