Peer Gynt: Luka Dimic
Aase: Matuza Adrienn
Szarvasbika: Jekli Zoltán
Solvejg: Herkovics Eszter Adria
Ingrid: Guti Gerda
Főorvos / Dovre apó: Sebestyén Bálint
Zöld ruhás nő: Kovács Eszter
A zöld ruhás nő fia: Horváth Zente

Szarvasbikák: Nicolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Ónódy Ábel, Szentiványi Richard, Daichi Uematsu
Manólányok: Tetiana Baranovska, Margarida Filipe, Nagy Franciska, Tatiana Shipilova, Szendrey Rebeka
Falusi lányok: Tetiana Baranovska, Berzéki Melinda, Guti Gerda, Joó Lea Napsugár, Nagy Franciska, Tatiana Shipilova, Szendrey Rebeka, Tüű Barbara
Falusi férfiak: Nicolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Joāo Oliveira, Ónódy Ábel, Puczkó-Smith Levente, Szentiványi Richard, Daichi Uematsu
Több szerepben: Tetiana Baranovska, Berzéki Melinda, Margarida Filipe, Guti Gerda, Joó Lea Napsugár, Nagy Franciska, Park Chaewon, Tatiana Shipilova, Szendrey Rebeka, Tüű Barbara
Nicolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Joāo Oliveira, Ónódy Ábel, Puczkó-Smith Levente, Szentiványi Richard, Daichi Uematsu

Közreműködik: Takács Hanna – ének
Jelmez: Velich Rita
Jelmezkivitelezés: Győri Gabi
Díszlet: Bozóki Mara
Szcenika: Katavics Lajos
Fény: Stadler Ferenc
Zene: montázs
Az eredeti művet írta: Henrik Ibsen
Dramaturg: Csepi Alexandra
Asszisztens: Bajári Levente
Koreográfus: Velekei László

Velekei László koreográfus, a Győri Balett igazgatója nem hétköznapi kalandra vállalkozott, amikor úgy döntött, hogy társulatával Henrik Ibsen 19. századi emberiségdrámáját, a boldogság mibenlétét élethosszig kutató Peer Gynt történetét viszi táncszínpadra. „Hiszek az intuíció erejében: darabot is inkább a megérzéseim alapján választok. Egy ideje a Peer Gynt irányába mutatott minden. Sokan kérdezték például, miért csak olyan előadásokat készítek, amelyekben a női főszereplő száll szembe a társadalommal. Egy fiú viszonya a szüleihez mindig komplex és kissé megfoghatatlan, így a saját családi történeteim, gyerekkori emlékeim is szerepet játszottak a döntésben” – meséli a koreográfus.

De miért éppen Peer Gynt? „Az ő alakja számomra homályos tükör, amelyre rápillantva én dönthetem el, hogy tisztán látom-e magamat benne. A történet tele van jelképekkel, amelyek értelmezésében kulcsszerep jut az anyának, de közben az apa figurája is ott lebeg a háttérben. Az alkotás során kénytelen voltam azon is elgondolkodni, hogyan viszonyulok a változáshoz. Peer életében – ahogy az enyémben is – a sok változás előrevisz, de mintha mégsem akarna reagálni rájuk…” – teszi hozzá Velekei László.

A számtalan helyszín, a rengeteg szereplő, a változatos kalandok sora a prózai színházcsinálókat is kihívás elé állítja. És bár furcsán hangozhat, éppen a plasztikus képek, az absztrakció iránti vonzódás, az asszociációkon alapuló gondolkodás avathatja ideális alapanyaggá Ibsen monumentális szövegét a történetmesélő táncszínház számára. A koreográfus elárulja: „Csepi Alexandra dramaturggal közösen a fiú alakjára összpontosítottunk, a hatalmas anyagból azokat a jeleneteket válogattuk ki, amelyekben Peer a jelen lévő anyával és a láthatatlan apával kerül kapcsolatba. Az őt körülvevő, kézzelfogható valóság és a csak a fantáziájában létező, gondolatai és víziói révén megformálódó világ közötti egyensúlyozás a kétrészes este vezérfonala.”

A markáns látványvilágért Bozóki Mara díszlet- és Velich Rita jelmeztervező felel. A nyitott, szinte üres, fekete, absztrakt térbe komplex szimbólumok kerülnek, például a színt uraló fenséges szarvasagancs. A jelképek értelmezését az alkotók a nézőre bízzák. A látványvilág egyértelműen a mi jelenünkhöz áll közelebb, nem Ibsen korához: ez is segíti a közvetlen kapcsolatteremtést a történettel.

A Győri Balett Peer Gyntje egy zárt osztály nyugtalan lakója, aki párhuzamos valóságok közé szorulva létezik és vizsgálódik. De hol ér véget a valóság, hol kezdődik az álom? „Az emberi agy csodálatos, képes összesimítani egymással a különböző síkokat. Peer számára anyja volt az, aki megnyitotta a kaput a két régió között, ő pedig valahol ott bolyong ezek határmezsgyéjén. A néző olykor maga sem tudja eldönteni, éppen hol jár” – mondja Velekei László.

Mivel a koreográfus a történetet saját érdeklődése szerint gyúrta át, a darab zenei világát is össze kellett hangolnia az új hangsúlyokkal gazdagodó narratívával. A koreográfus elárulja: „Nagy rajongója vagyok Grieg zenéjének, amelyet nem akartam, mert nem is lehet megkerülni. Az is tény azonban, hogy a klasszikus muzsika a maga letisztultságával és cizelláltságával inkább követésre kényszeríti a táncosokat, míg az újonnan megjelenő ambient hangulat, a sötét fantáziák jobban illeszkednek a kortárs mozgásanyaghoz.”

Arra a kérdésre, hogy a győri közönség hogyan fogadta a premiert 2022 őszén, így felelt: „Nézőink magas elvárásokkal ülnek be a Győri Balett előadásaira, hiszen több évtizedes tánctörténelemmel a hátunk mögött lépünk színpadra. Öröm látni, hogy az utóbbi években a kísérletezés irányába forduló bemutatóink is megtalálták a maguk nézőit, akik eleinte talán meglepve, ám idővel egyre nagyobb odaadással követnek minket a járatlan utakon. A Peer Gynt is ezt a sort folytatja,és büszkék vagyunk arra, hogy a Müpa közönségének is megmutathatjuk.”

Rövid videó a produkció előkészületeiről:

Írta: Jászay Tamás

Velekei László tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. 2020-ban elvégezte a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető szakát. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-ben a Győri Balett társulatához került, 1999-ben az együttes magántáncosa lett. 2009-től a táncot befejezve koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál. 2015-ben az együttes művészeti vezetője, 2020. július 1-jén igazgatója lett.

A Győri Balett által bemutatott darabok közül több az ő nevéhez fűződik: Tóth Ilona emlékére ’56, Kodály, Ne bánts!, A terem, Belső hangok, Romance – Kodály Zoltán műveire, A vaskakas, A skarlát betű, PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire, Forgószél, avagy a képzelet csodája, Anna Karenina, Mimi, One way to Heaven. Velekei László 2014-ben a legjobb külföldi koreográfus díját kapta a 7. Nemzetközi Balett- és Kortárstánc-versenyen Bécsben, ugyanebben az évben Győr Művészetéért díjat, 2015-ben Harangozó-díjat, 2017-ben Carmen-díjat, 2019-ben pedig Seregi-díjat kapott. 2016-ban és 2018-ban elnyerte „Az évad legjobb alkotója” címet. 2022-ben Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.

A magyar táncművészeti életben, a magyar tánc történetében és Győr történetében egyaránt mérföldkőnek számított, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztályának tagjai úgy döntöttek: együtt maradnak és társulatot alapítanak – így született meg a Győri Balett.

Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének, és Győrbe jött, hogy az együttes vezetője legyen. Az alapító igazgató 1991-es távozásával Kiss János vette át a társulat irányítását, és az együttes a vezetőváltás után is képes volt megújulni, évről évre emelni a művészi mércét, egyre szélesebb horizontot tárni közönsége elé. A kitartó munkát újabb sikerek koronázták, többek között olyan neves koreográfusokkal dolgoztak együtt, mint Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, ifj. Harangozó Gyula, Lukács András, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano vagy éppen Vámos György. 2020. július 1-jével a társulat harmadik igazgatója Velekei László lett.