Ökohangszerek, kamarazene és nagy adag humor

A hangszerek működését és a különböző zenei szólamok egymásra épülését mutatja be a Müpa új ifjúsági programja, a Hangvár – Építsünk zenét. A sorozatot vezető Sőnfeld Mátyás játékos módon ismerteti meg a gyerekeket a zene összefüggéseivel.

Számos kutatás igazolta már, hogy a zenehallgatás és később a zenetanulás fontos szerepet tölt be a gyerekek fejlődésében. A zene befolyásolja az értelem és az érzelmek agyi hálózatainak alakulását, jó hatással van a kreativitásra, a motoros készségekre és a memóriára is. Azok a gyerekek, akik zenét tanulnak, könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket, és szociális készségeik is fejlettebbek lehetnek nem zenélő társaikhoz képest. Ennyi előny után már csak az a feladat, hogy ne kényszerként éljék meg, hanem élvezettel kezdjenek a zenetanulásba. Ebben segíthet a Hangvár, amely az iskolás korosztály számára befogadható, játékos formában tálalja a témát, hogy felkeltse a gyerekek kíváncsiságát. A Hangvár ötletes plakátja – rajta egy színes legókockákból álló hárfa, hegedű és zongora – egyszerre szólítja meg a játékra nyitott gyerekeket és fejezi ki a hangszerek összetettségét, illetve azt, hogy a tökéletes hangzáshoz minden elemre szükség van.

Partvisnyél és szívószálak mutatják meg a hangszerek működését

A klasszikus zene egyszerre jótékony és csodákkal teli világába kalauzoló sorozat a 8–14 év közötti korosztályt szólítja meg. „A fő cél az, hogy megszerettessük a zenét és a hangszereket a gyerekekkel – árulja el Sőnfeld Mátyás, a program műsorvezetője, akinek sokéves tapasztalata van abban, hogy a zenei ismereteket hogyan lehet élményszerűen és hatékonyan átadni a kicsiknek. – Az egyik eszközöm a humor: nagyon fontos, hogy tudjunk egy kicsit együtt nevetni. Másrészt fel kell kelteni a gyerekek érdeklődését. Ha bevonjuk őket a folyamatba, sokkal könnyebb információt is átadni nekik. Azt kell elérni, hogy legyen egy közös szövetségünk.”

A zenepedagógus-műsorvezető ehhez saját készítésű hangszereket hív segítségül, amelyeket ökohangszereknek nevez. Ezeket olyan hétköznapi tárgyakból készíti el, mint például a cipőkanál, a műanyag flakon, a befőttesgumi vagy a partvisnyél. „Az ilyen egyszerű tárgyakból épített hangszerekkel könnyen be lehet mutatni a hangszerek működési elvét – mondja Mátyás. – Amint meglátja az ember, hogy két vágással egy szívószálból is olyan rezgő testet lehet létrehozni, mint amilyen a klarinét nádja, akkor már megérti a klarinét működését is.”

Mátyás valós példákon keresztül szemlélteti, hogyan lehet az ökohangszerekkel zenélni. Egy dobozt és egy cipőkanalat átköt befőttesgumival, majd egy vizes hurkapálcával brácsázni kezd, ezután megpenget egy flakonból kilógó, méteres nagyságú papírgurigára kötött gumiszalagot, amelynek csellóhangja van! Előkerül a flakolele, ami egy flakonban kifeszített horgászdamil, és bármilyen dal eljátszható rajta, mivel a kupak csavarásával változtatható a hangja.

Ha a vonósnégyes és a jazzkvartett darabot cserél

A sorozat témája első alkalommal a különböző összeállítású kamaraegyüttesek – duó, trió, kvartett – működése volt. A zenei részleteket az Era Nova Quartet keltette életre, Mátyás pedig szellemes feladatokon keresztül vonta be a gyerekeket az előadásba, például ki kellett szűrniük, hogy hány hangszert hallanak egy időben. Nem is gondolná az ember, mennyi vállalkozó szellemű gyerkőc tette fel a kezét!

A Hangvár továbbra is várja a gyermekes családokat – legközelebb március 8-án, amikor egy szintén fontos témáról, a kamara- és a szólózene közötti különbségekről lesz szó. Kiderül, mely hangszerek alkalmasak arra, hogy szólót játsszanak, és hogy „mire megy” egy szólóhangszer a többiek támogatása nélkül. De arra is választ kap a közönség, milyen párbeszéd alakul ki a szólót és a kíséretet játszó hangszerek között. A fellépőgárdához egy zongorista, egy fuvolista és egy klarinétos is csatlakozik majd.

Az április 5-i, azaz a harmadik alkalmon a klasszikus vonósnégyes mellett egy vérbeli jazzkvartett is színre lép, és az ő közreműködésükkel figyelhetjük meg, hogy a kétféle együttes hogyan tud külön-külön és együtt is muzsikálni. Na és mi történik akkor, ha kicserélik egymással a darabjaikat?

Zárásképpen május 31-én egy teljes szimfonikus zenekar vonul fel az Üvegteremben, és Sőnfeld Mátyás arra világít majd rá, hogyan épülnek egymásra a különböző hangszerek és hangszercsoportok, vagy milyen aprólékos összmunka szükséges ahhoz, hogy végül egységes hangzás szülessen. A Hangvár utolsó alkalmán ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a kicsik (és nagyok is).