© Tarnavölgyi Zoltán / Szegedi Kortárs Balett
A Simpson családtól a Coke Zeróig – Carl Orff hatása a popkultúrára
Filmek, sorozatok és reklámok is előszeretettel kölcsönzik a müncheni mester legismertebb zeneműve, a Carmina Burana drámai hangvételű tételét, az O Fortunát. A Müpában legközelebb a Szegedi Kortárs Balett ikonikus előadásában gyönyörködhetünk a darabban. Ennek apropóján szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat róla.
Carl Orff 1935–36-ban szerezte máig hatalmas népszerűségnek örvendő kantátáját, a Carmina Buranát, amely azonnali siker lett az 1937-es frankfurti bemutatón, és a mai napig a 20. század egyik legtöbbet előadott zeneműve. A titokzatos szöveg, az impulzív, mégis közérthető zenei nyelv, illetve a nyitó- és zárótétel, vagyis az O Fortuna drámai ereje lassan egy évszázada varázsolja el a közönséget. Ráadásul nem csak a koncert- és színháztermekben.
A Carmina Burana ihletője egy csokor középkori vers, melyeket a 11. és 13. század között írtak vándorló tudósok és szerzetesek. Az 1803-ban egy bajorországi kolostorban megtalált latin nyelvű szövegek világi témákat érintenek: szerelem, a tavasz eljövetele, az alkohol örömei vagy épp a szerencse szeszélyes mivolta. Belátható, hogy ezek a kérdéskörök bármely korban rezonálnak a közönség érzéseire.
Orff zenéje ősi, szinte hipnotikus energiával bír: a mester lendületes, ismétlődő ritmusokkal dolgozott és gyakran használt ütőhangszereket a komponáláskor. Túláradó stílusa miatt egyébként többször érte kritika a Carmina Buranát, sok millió rajongója azonban ámulva hallgatja mindennapi életünk örömeinek és szenvedéseinek igéző elegyét.
Dráma és szarkazmus: meglepő helyeken is felbukkant már az O Fortuna
A darab nyitó- és zárótétele, a sors és a szerencse szeszélyeit vizsgáló O Fortuna ma már nemcsak komolyzenei toposz, de a popkultúra része is, hiszen drámaiságával és intenzitásával rengeteg kreatív alkotót megihletett. Filmekben és sorozatokban gyakran használják megrendítő, sorsfordító, sőt akár abszurd jelenetek hangulatának fokozására, a horrortól a vígjátékon át az akcióig terjed azon műfajok széles skálája is, amelyekben megjelenik.
Hallható Oliver Stone Született gyilkosok című mozijában, de a Féktelenül akciójelenetei közben is, Sandra Bullock és Keanu Reaves színészi teljesítményét aláhúzandó. Sőt, ennél meglepőbb helyeken is felbukkant már: az X-akták sem hagyta ki a zenei ziccert, és a Top Gear, a BBC autós műsora is ezzel hangsúlyozta a bemutatott járművek erejét, gyorsaságát. Szarkasztikus jelentéssel is többször elővették, például a Dumb és Dumber, a Simpson család, a Jóbarátok vagy éppen a South Park egyes jeleneteiben.
Talán a fenti példáknál is szórakoztatóbb, hogy használták a kitartás és az elszántság hangsúlyozására a Gatorade sportitalok reklámjában, de a Coca-Cola is promózta már vele a Coke Zerót egy drámai hangvételű szpotban, amely a klasszikus és cukormentes kóla közti választás kihívását mutatta be. Az Old Spice, a Lexus, az Adidas és a Budweiser is inspirálódott Orff zenéjéből. Sőt, sportolók is előszeretettel választják az O Fortunát bevonuló zenéjüknek.
Maradjunk azonban a Carmina Burana „természetes élőhelyénél”, hiszen színházi, táncszínházi feldolgozásainak sora is végtelen. Csak a Müpában az elmúlt 20 évben több mint 100 alkalommal csendült fel Orff zenéje egy-egy táncprodukcióban. És ebből több mint nyolcvanszor a Szegedi Kortárs Balett legendás előadásában, amely 2001-es bemutatása óta az együttes repertoárjának zászlóshajója, egyike a kortárs táncszcéna legkiemelkedőbb alkotásainak itthon, Európa-szerte és a tengerentúlon is. Az eddig lejátszott 425 előadással ez a produkció csúcstartó a hazai modern táncszínházi előadások között.
A Müpába legközelebb május 12-én tér vissza, mégpedig nem is akárhogyan: az elmúlt negyed évszázad megünnepléseként élő zenei kísérlettel, és a Fesztivál Színház megszokott díszletei helyett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán kel életre Juronics Tamás ikonikus koreográfiája.