A 2025/26-os évad együttese: Söndörgő
A szentendrei formáció több mint három évtizede őrzi élő hagyományként és értelmezi újra a balkáni és délszláv zenei örökséget. Számos hazai és nemzetközi elismerés – köztük a Fonogram-díj, valamint a World Music Charts Europe toplistájának meghódítása – igazolja meghatározó szerepüket a világzenei színtéren. A tagok – Eredics Áron, Eredics Benjámin, Eredics Dávid, Eredics Salamon, valamint Dénes Ábel – örömmuzsikája amellett, hogy visszanyúl a tradíciókhoz, a kortárs zene adta szabadságot is hordozza, művészi hitvallásukban pedig látványosan jelen van Bartók Béla szellemisége. A megnyitás óta visszatérő fellépői a Müpa pódiumainak: első alkalommal a Vujicsics Együttes oldalán hallhattuk őket, Sebestyén Márta és Ferus Mustafov társaságában.
Az évad együtteséhez több kiemelt 2025-ös és 2026-os Müpa-produkció köthető: a tagokkal először leghűségesebb látogatóink találkozhattak, majd jubileumi koncertjükön olyan vendégmuzsikusokkal ünnepeltek, mint a 2023-ban elhunyt Ferus Mustafov unokája, Fercho Mustafov, valamint Branko „Bako” Jovanović. A Bartók Tavaszon a Győri Balettel és a Magyar Állami Népi Együttessel szövetkezve többször is megtöltötték friss energiáikkal a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, ezt követően pedig a Balanescu Quartettel tértek vissza. Az évad utolsó Söndörgő-koncertjén szintén izgalmas társasággal működtek együtt: a csapat ezúttal a Snarky Puppyból már jól ismert Michael League-gel, Chris Bullockkal és Jay Jenningsszel közösen lépett színpadra.
Sebő Ferenc méltató szavai a Söndörgőről
A magyarországi népzenét továbbéltető revival mozgalom több szempontból is kiemelkedő figurái a Söndörgő együttes tagjai: Eredics Áron, Eredics Benjámin, Eredics Dávid, Eredics Salamon, Dénes Ábel.
Egyrészt bebizonyították, hogy a hagyományos népzene nem valami megközelíthetetlen és misztikus valami, hanem megtanulható és birtokolható, mint akármelyik színpadra emelt régizene. És ők kitűnően meg is tanulták. Másrészt arról is bizonyságot tettek, hogy Kodály ideálja a zenei nevelésről nem légből kapott elmélet, hanem praktikus valóság: valóban a gyermek születése előtt kilenc hónappal kezdődik. Mert velük ez történt. Zenész családba születtek, s a szellemi hátterüket jelentő legendás Vujicsics együttes példát kínált, életre szóló kedvet generált nekik a zenéléshez. Nagy dolog ez manapság!
Harmadsorban a magyar revival mozgalom legfontosabb üzenetét is erősítik muzsikálásukkal: ez az örökség nem szétválasztja, hanem összeköti a térség különféle nyelvű népeit, lévén, hogy egy hajdan egységes európai kultúra történeti rétegekre bomladozott maradványairól van szó, melynek bármely részét művelve az emberi érzelmeket formáló, gyógyító varázslat érvényesül.
És végül, de nem utolsó sorban az eltanulás, a tovább művelés alapossága teszi lehetővé, hogy holmi memoriterek ismételgetése helyett kreatív, rögtönzött szabad alkotásként éledjen újjá ez a zene. Kortárs, igenis kortárs kifejezési módként, ahogy ez a népzene használata során mindig is természetes volt.
A Söndörgő 1995-ben Szentendrén megalakult együttes; útját a Vujicsics együtteshez kötődő családi szálak és a délszláv népzene szeretete jelölte ki. Kirívó virtuozitásával és lehengerlően friss előadásmódjával mára Európaszerte az egyik legnépszerűbb magyarországi együttessé vált. Tamburára épülő – de a fúvós és ütős hangszerekre, valamint a harmonikára is kiterjedő – hangszerelésével az európai középkort idéző Balkán legsűrűbb zenei rétegeit is hitelesen tudja megszólaltatni, s egyúttal képes a mai emberhez is szólni.
Nemcsak itthon lettek népszerűek, sorra kapják a legrangosabb külföldi koncerttermek meghívásait. Együtt játszanak a műfaj kimagasló sztárjaival, s a nemzetközi színtéren is a világ legjobb világzenei formációi között tartják őket számon. Eredics Áron összefoglalása szerint a „Söndörgő a hagyományok tiszteletét az innováció iránti vággyal és a tüzes, megállíthatatlan virtuozitással ötvözi, a hagyományt kutatja, feldolgozásokat és saját alkotásokat hoz létre. Nem megújítja a népzenét, hanem úgy gondolja, hogy ma koncertzeneként tud természetes módon tovább élni, hogy a folklórt színpadon lehet egyéni élménnyé formálni és elmesélni.”
A magyarországi revival mozgalom büszke lehet rájuk.
