Digitális műsorfüzet

Győri Balett: NOSFERATU

Bram Stoker műve nyomán

2026. március 27. péntek | 19.00

Tovább a programhoz

Szereplők
Nosferatu: Daichi Uematsu
Mina Murray: Joó Lea Napsugár
Jonathan Harker, Mina jegyese: Szentiványi Richard
Lucy Westenra, Mina barátnője: Herkovics Eszter Adria
Sziámi lények: Kovács Eszter, Matuza Adrienn, Luka Dimic, Sebestyén Bálint
Démonok: Tetiana Baranovska, Gyurmánczi Diána, Nagy Franciska, Chaewon Park, Tüű Barbara
Emberek: Berzéki Melinda, Margarida Filipe, Guti Gerda, Tatiana Shipilova, Szendrey Rebeka, Nikolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Jekli Zoltán, Joāo Oliveira, Ónódy Ábel, Puczkó-Smith Levente
Gyerekek: Akaró Diána, Benke Hunor Bercel, Finta Erika, Gyarmati Abigél, Horváth Zente Kada, Nagy Panka Luca, Szeredi Katalin, Szeredi Sámuel, Teiszler Hanga – a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium diákjai

Alkotók
Asszisztens: Bajári Levente, Szőllősi Krisztina
Díszlet: Katavics Lajos, Váray Ibolya
Jelmez: Győri Gabi
Fény: Stadler Ferenc
Zene: montázs
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László
12 éven aluli, valamint stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt erre érzékeny nézőinknek az előadást nem ajánljuk.
Felfedező
Nosferatu mítosza a Drakula-történetek sötétebb, „járványos” ágából nőtt ki: a vámpír itt nem elegáns arisztokrata, hanem a közösségben váratlanul feltűnő, betegséget hordozó idegen test. Friedrich Wilhelm Murnau 1922-es némafilmje, a Nosferatu – A borzalom szimfóniája Bram Stoker regényének engedély nélküli átirata volt: Drakula helyett Orlok gróf érkezik, s vele együtt a patkányok hada és a pestis. Bár Stoker özvegye megnyerte a kópiák megsemmisítéséért indított pert, a film fennmaradt, és rövidesen a horror vizuális nyelvének alapjává vált.
Robert Eggers 2024-es mozija nem egyszerű remake: a történetet visszakapcsolja a népi vámpírhiedelmek rothadó, testi rémképéhez, miközben a főhősnő nézőpontját is hangsúlyossá teszi. A film a vágyat és a fenyegetést fullasztó atmoszférában jeleníti meg, azt sugallva, hogy a szörny nem csak a sötétségből les ránk. A történet azért működik ma is, mert a Nosferatu a ragálytól való szorongásról, az idegentől való rettegésről és a kimondatlan vágyról is beszél. A fertőzés lehet betegség, megszállottság, vagy épp a rendet elpusztító sóvárgás. A mítosz pedig folyton változik, hiszen minden kor a saját félelmeit írja bele.
© Csapó Balázs
„A vámpír mozgása, alvajáró lebegése, fény és árnyék éles szembenállásának dramaturgiája hálás terep a test nyelvén gondolkodó alkotóknak – ezt már a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, a Győri Balettet igazgató Velekei László mondja, amikor arról kérdezem, mit keres Nosferatu a táncszínpadon. – Bár az én műfajom inkább a fantasy, minden vonz, ami kibillent a komfortzónámból. Egy horrorban sem az öncélú ijesztgetés érdekel, hanem a jól felépített, a személyiségre is ható történet. Mondjuk ki bátran: az otthon biztonságos melegében ez olykor mindenkinek jólesik.”
A produkció trailerét itt tekintheti meg:
De vajon mit tesz hozzá a Győri Balett Nosferatuja az elmúlt több mint száz évben folyamatosan bővülő mitológiához? „Minden munkám középpontjában a mai kor embere áll; az, hogy hogyan reflektál a környezetére, hogyan folytat vele párbeszédet. Furcsa időket élünk: akitől néhány évtizede még főgonoszként rettegtünk, ma rajongás tárgya lehet. Arra gondolok, hogy a gonoszt is olyan személyiségjegyekkel ruházzuk fel, amelyek esendővé teszik, néha még szurkolni is kezdünk neki. A mi Nosferatunk sem kegyetlen, vérszomjas lény, a vágyai sem elsősorban testi jellegűek: ő az emberi lét után vágyakozik. A halhatatlanság átok Nosferatu számára: ha tudjuk, hogy a pillanat örökké tart, értékét veszíti. Vágyaink elfogadása és önmagunk megértése – kevés ennél aktuálisabb kérdést tudok ma elképzelni.”
Ismerje meg közelebbről az előadás alkotóit és táncosait:
Amikor az alkotás folyamatáról, illetve a produkció látványvilágáról kérdezem, így felel: „A mozdulat határtalan ereje, a fantasy valóságtól való elemelkedettsége izgatott koreografálás közben. Egy ilyen alapanyag esetében nagy a kísértés, hogy túl látványosra komponáljuk a képeket, de én épp az ellenkező irányt választottam. Katavics Lajos és Váray Ibolya egy szürke plüss-szőnyeg terébe zárta az eredeti narratívát csak nagy vonalakban követő táncot. Győri Gabi balettdresszre emlékeztető jelmezei a művészek minden porcikáját megmutatják, ezzel is hangsúlyozva a pillanat erejét. A zene montázs, amelyben a végtelenségig torzítottunk és vágtunk különböző filmzenei részleteket, inkább csak atmoszférát, hátteret adva az egységes látványvilághoz.”
© Csapó Balázs
Hol találja meg a helyét a Nosferatu a Győri Balett közel fél évszázados történetében? Velekei László leszögezi: „Fontos állomás ez a saját pályámon is: a mozdulatanyag – kiváló táncos alkotótársaimnak köszönhetően – jelentősen megújult. A Markó Iván-i örökséget, a táncszínházi formát tiszteletben tartva törekszünk a változásra és a változatosságra, és egyre inkább elrugaszkodunk a klasszikus értelemben vett cselekményes balettektől. A közönség pedig visszaigazolja ezt a törekvésünket: a Nosferatu első kilenc előadásán egy gombostűt se lehetett leejteni a nézőtéren.”
Írta: Jászay Tamás
Reflektorfényben
Velekei László tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. 2020-ban elvégezte a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető szakát. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-ben a Győri Balett társulatához került, 1999-ben az együttes magántáncosa lett. 2009-től a táncot befejezve koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál. 2015-ben az együttes művészeti vezetője, 2020. július 1-jén igazgatója lett.
© Csibi Szilvia
A Győri Balett által bemutatott darabok közül több az ő nevéhez fűződik: Tóth Ilona emlékére ’56, Kodály, Ne bánts!, A terem, Belső hangok, Romance – Kodály Zoltán műveire, A vaskakas, A skarlát betű, PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire, Forgószél, avagy a képzelet csodája, Anna Karenina, Mimi, One way to Heaven, GisL, Peer Gynt. Velekei László 2014-ben a legjobb külföldi koreográfus díját kapta a 7. Nemzetközi Balett- és Kortárstánc-versenyen Bécsben, ugyanebben az évben Győr Művészetéért díjat, 2015-ben Harangozó-díjat, 2017-ben Carmen-díjat, 2019-ben pedig Seregi-díjat kapott. 2016-ban és 2018-ban elnyerte „Az évad legjobb alkotója” címet. 2022-ben Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Húzónév – portrépodcast Velekei Lászlóval:
Húzónév
A magyar táncművészeti életben, a magyar tánc történetében és Győr történetében egyaránt mérföldkőnek számított, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztályának tagjai úgy döntöttek: együtt maradnak és társulatot alapítanak – így született meg a Győri Balett.
Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének, és Győrbe jött, hogy az együttes vezetője legyen. Az alapító igazgató 1991-es távozásával Kiss János vette át a társulat irányítását. Az együttes a vezetőváltás után is képes volt megújulni, évről évre emelve a művészi mércét, egyre szélesebb horizontot tárva közönsége elé. A kitartó munkát újabb sikerek koronázták, többek között olyan neves koreográfusokkal dolgoztak együtt, mint Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, ifj. Harangozó Gyula, Lukács András, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano vagy éppen Vámos György. 2020. július 1-jével a társulat harmadik igazgatója Velekei László lett.

Szereplők
Nosferatu: Daichi Uematsu
Mina Murray: Joó Lea Napsugár
Jonathan Harker, Mina jegyese: Szentiványi Richard
Lucy Westenra, Mina barátnője: Herkovics Eszter Adria
Sziámi lények: Kovács Eszter, Matuza Adrienn, Luka Dimic, Sebestyén Bálint
Démonok: Tetiana Baranovska, Gyurmánczi Diána, Nagy Franciska, Chaewon Park, Tüű Barbara
Emberek: Berzéki Melinda, Margarida Filipe, Guti Gerda, Tatiana Shipilova, Szendrey Rebeka, Nikolas Askonidis, Borna Cicak, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Thales Henrique, Luigi Iannone, Jekli Zoltán, Joāo Oliveira, Ónódy Ábel, Puczkó-Smith Levente
Gyerekek: Akaró Diána, Benke Hunor Bercel, Finta Erika, Gyarmati Abigél, Horváth Zente Kada, Nagy Panka Luca, Szeredi Katalin, Szeredi Sámuel, Teiszler Hanga – a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium diákjai

Alkotók
Asszisztens: Bajári Levente, Szőllősi Krisztina
Díszlet: Katavics Lajos, Váray Ibolya
Jelmez: Győri Gabi
Fény: Stadler Ferenc
Zene: montázs
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László
12 éven aluli, valamint stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt erre érzékeny nézőinknek az előadást nem ajánljuk.
Felfedező
Nosferatu mítosza a Drakula-történetek sötétebb, „járványos” ágából nőtt ki: a vámpír itt nem elegáns arisztokrata, hanem a közösségben váratlanul feltűnő, betegséget hordozó idegen test. Friedrich Wilhelm Murnau 1922-es némafilmje, a Nosferatu – A borzalom szimfóniája Bram Stoker regényének engedély nélküli átirata volt: Drakula helyett Orlok gróf érkezik, s vele együtt a patkányok hada és a pestis. Bár Stoker özvegye megnyerte a kópiák megsemmisítéséért indított pert, a film fennmaradt, és rövidesen a horror vizuális nyelvének alapjává vált.
Robert Eggers 2024-es mozija nem egyszerű remake: a történetet visszakapcsolja a népi vámpírhiedelmek rothadó, testi rémképéhez, miközben a főhősnő nézőpontját is hangsúlyossá teszi. A film a vágyat és a fenyegetést fullasztó atmoszférában jeleníti meg, azt sugallva, hogy a szörny nem csak a sötétségből les ránk. A történet azért működik ma is, mert a Nosferatu a ragálytól való szorongásról, az idegentől való rettegésről és a kimondatlan vágyról is beszél. A fertőzés lehet betegség, megszállottság, vagy épp a rendet elpusztító sóvárgás. A mítosz pedig folyton változik, hiszen minden kor a saját félelmeit írja bele.
© Csapó Balázs
„A vámpír mozgása, alvajáró lebegése, fény és árnyék éles szembenállásának dramaturgiája hálás terep a test nyelvén gondolkodó alkotóknak – ezt már a Harangozó Gyula-díjas koreográfus, a Győri Balettet igazgató Velekei László mondja, amikor arról kérdezem, mit keres Nosferatu a táncszínpadon. – Bár az én műfajom inkább a fantasy, minden vonz, ami kibillent a komfortzónámból. Egy horrorban sem az öncélú ijesztgetés érdekel, hanem a jól felépített, a személyiségre is ható történet. Mondjuk ki bátran: az otthon biztonságos melegében ez olykor mindenkinek jólesik.”
A produkció trailerét itt tekintheti meg:
De vajon mit tesz hozzá a Győri Balett Nosferatuja az elmúlt több mint száz évben folyamatosan bővülő mitológiához? „Minden munkám középpontjában a mai kor embere áll; az, hogy hogyan reflektál a környezetére, hogyan folytat vele párbeszédet. Furcsa időket élünk: akitől néhány évtizede még főgonoszként rettegtünk, ma rajongás tárgya lehet. Arra gondolok, hogy a gonoszt is olyan személyiségjegyekkel ruházzuk fel, amelyek esendővé teszik, néha még szurkolni is kezdünk neki. A mi Nosferatunk sem kegyetlen, vérszomjas lény, a vágyai sem elsősorban testi jellegűek: ő az emberi lét után vágyakozik. A halhatatlanság átok Nosferatu számára: ha tudjuk, hogy a pillanat örökké tart, értékét veszíti. Vágyaink elfogadása és önmagunk megértése – kevés ennél aktuálisabb kérdést tudok ma elképzelni.”
Ismerje meg közelebbről az előadás alkotóit és táncosait:
Amikor az alkotás folyamatáról, illetve a produkció látványvilágáról kérdezem, így felel: „A mozdulat határtalan ereje, a fantasy valóságtól való elemelkedettsége izgatott koreografálás közben. Egy ilyen alapanyag esetében nagy a kísértés, hogy túl látványosra komponáljuk a képeket, de én épp az ellenkező irányt választottam. Katavics Lajos és Váray Ibolya egy szürke plüss-szőnyeg terébe zárta az eredeti narratívát csak nagy vonalakban követő táncot. Győri Gabi balettdresszre emlékeztető jelmezei a művészek minden porcikáját megmutatják, ezzel is hangsúlyozva a pillanat erejét. A zene montázs, amelyben a végtelenségig torzítottunk és vágtunk különböző filmzenei részleteket, inkább csak atmoszférát, hátteret adva az egységes látványvilághoz.”
© Csapó Balázs
Hol találja meg a helyét a Nosferatu a Győri Balett közel fél évszázados történetében? Velekei László leszögezi: „Fontos állomás ez a saját pályámon is: a mozdulatanyag – kiváló táncos alkotótársaimnak köszönhetően – jelentősen megújult. A Markó Iván-i örökséget, a táncszínházi formát tiszteletben tartva törekszünk a változásra és a változatosságra, és egyre inkább elrugaszkodunk a klasszikus értelemben vett cselekményes balettektől. A közönség pedig visszaigazolja ezt a törekvésünket: a Nosferatu első kilenc előadásán egy gombostűt se lehetett leejteni a nézőtéren.”
Írta: Jászay Tamás
Reflektorfényben
Velekei László tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. 2020-ban elvégezte a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető szakát. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-ben a Győri Balett társulatához került, 1999-ben az együttes magántáncosa lett. 2009-től a táncot befejezve koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál. 2015-ben az együttes művészeti vezetője, 2020. július 1-jén igazgatója lett.
© Csibi Szilvia
A Győri Balett által bemutatott darabok közül több az ő nevéhez fűződik: Tóth Ilona emlékére ’56, Kodály, Ne bánts!, A terem, Belső hangok, Romance – Kodály Zoltán műveire, A vaskakas, A skarlát betű, PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire, Forgószél, avagy a képzelet csodája, Anna Karenina, Mimi, One way to Heaven, GisL, Peer Gynt. Velekei László 2014-ben a legjobb külföldi koreográfus díját kapta a 7. Nemzetközi Balett- és Kortárstánc-versenyen Bécsben, ugyanebben az évben Győr Művészetéért díjat, 2015-ben Harangozó-díjat, 2017-ben Carmen-díjat, 2019-ben pedig Seregi-díjat kapott. 2016-ban és 2018-ban elnyerte „Az évad legjobb alkotója” címet. 2022-ben Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.
Húzónév – portrépodcast Velekei Lászlóval:
Húzónév
A magyar táncművészeti életben, a magyar tánc történetében és Győr történetében egyaránt mérföldkőnek számított, amikor 1979-ben a Magyar Állami Balettintézet végzős osztályának tagjai úgy döntöttek: együtt maradnak és társulatot alapítanak – így született meg a Győri Balett.
Ügyüknek megnyerték Markó Ivánt, aki búcsút mondott Maurice Béjart világhírű együttesének, és Győrbe jött, hogy az együttes vezetője legyen. Az alapító igazgató 1991-es távozásával Kiss János vette át a társulat irányítását. Az együttes a vezetőváltás után is képes volt megújulni, évről évre emelve a művészi mércét, egyre szélesebb horizontot tárva közönsége elé. A kitartó munkát újabb sikerek koronázták, többek között olyan neves koreográfusokkal dolgoztak együtt, mint Robert North, Ben Van Cauwenbergh, Christopher Bruce, Cayetano Soto, ifj. Harangozó Gyula, Lukács András, Leo Mujić, Gustavo Ramírez Sansano vagy éppen Vámos György. 2020. július 1-jével a társulat harmadik igazgatója Velekei László lett.