A Zsoltárszimfónia komponálása után, 1931 nyarán írta Stravinsky egyetlen hegedűversenyét, amelynek megrendelője Samuel Dushkin hegedűművész volt. A hangszeres versenyművek történetében nem ritka a virtuóz előadóművész és a zeneszerző alkotó együttműködése: ezúttal Dushkin volt az, aki a hegedűszólam technikai problémáinak megoldásában Stravinsky segítségére volt. Az első impulzust a komponista a mainzi Schott Zeneműkiadótól kapta: a kiadót irányító Willy Strecker javasolta a zeneszerzőnek, írjon hegedűversenyt a rendkívül tehetséges fiatal, orosz származású amerikai hegedűművésznek, Samuel Dushkinnak. Stravinsky kezdetben vonakodott, mivel - mint tőle tudjuk - nem ismerte Dushkint és soha nem is hallotta őt játszani, de attól is tartott, hogy ő maga nem tudott hegedülni és soha nem komponált nagyobb művet a hangszerre. Végül Stravinsky és Dushkin 1931 elején találkozott és konzultált is. A Hegedűversenyt 1931-ben a berlini rádióban mutatta be Dushkin, a zeneszerző vezényletével. Később Georges Balanchine a Balustrade című táncjátékhoz használta fel zenéjét, amelyet az 1940—41-es évadban mutatott be New Yorkban a Basil-féle balettegyüttes.
A csalogány éneke szvit a nagy szenzációt keltő Tavaszi áldozat után keletkezett. A Rimszkij-Korszakovot követő komponista ez idő tájt találta meg saját, forradalmian új nyelvét és szakadt el mesterétől. E változást jól dokumentálja az Andersen meséje nyomán írt A csalogány című opera, amelynek első felvonása 1908-09-ből való, a második és harmadik 1914-ben keletkezett. Bemutatójára 1914-ben, alig hetekkel az I. világháború kitörése előtt került sor. (A kompozíciós munka azért szakadt meg, mert időközben Stravinsky kapcsolatba került Gyagilevvel, a Ballets Russes (Orosz Balett) igazgatójával, akinek megírta három korszakalkotó balettjét, a Tűzmadárt, a Petruskát és a Tavaszi áldozatot.)
Mire öt év megszakítás után visszatért A csalogányhoz, Stravinsky már nem ugyanaz a zeneszerző volt, mint korábban. A csalogány három felvonásának időtartama mindössze 45 perc. Alighanem rövidsége és a felvonások közötti stiláris törés miatt a mű sosem vált részévé a standard operarepertoárnak. Stravinskynak ezért kapóra is jött az Orosz Balett igazgatójától, Gyagilevtől kapott ajánlat, hogy a darabból írjon balettverziót. Így jött létre A csalogány éneke ("Le chant du rossignol”), melynek anyaga nagyrészt az opera későbbi, második és harmadik felvonásából származik. A balett ősbemutatójának színpadképét, függönyét és jelmezeit - Gyagilev kezdeményezésére - Henri Matisse festette. Az éles nyelvéről hírhedt Stravinsky szerint „Gyagilev azt remélte, hogy Matisse valami nagyon kínai és bájos dolgot fog csinálni. Ezzel szemben mindössze azt tette, hogy lemásolta a rue de la Boëtie boltjaiban található Kínát.”

• A mintegy 50 perces koncertek belépőjegyei 990 forintba kerülnek. Aki három előadásra jegyet vált, a negyedikre ingyen mehet be. Így aztán az összesen 11 hangverseny ára 10 890 forint helyett mindössze 8 910 forint.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar, Művészetek Palotája