A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitális vetítéssorozata, a Müpamozi 2014 őszi válogatása azt a kérdést veti fel: milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Valóban Erósz mozgatja-e itt a szálakat? Mikor ruhátlanok a nők, és mikor a férfiak? Látunk-e életörömöt ezeknek a filmeknek az erotikus jeleneteiben? Hogyan tud bánni az erotikus próza szövegeivel a film közege? Mi erotikus: a teljes meztelenség, az, ha csak egy árnyék jelenik meg a falon, vagy a harisnyatartóról lassan felhúzódó selyemkombiné? Milyen a szerelmi kultúránk, és hogyan függ ez össze a filmekben megjelenő valóságábrázolással? Mire használta fel a magyar film a meztelenséget az erotikus mozzanatok mellett? Készülhetnek-e ma „szerelmes filmek”? Réz András filmklubja többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ.

-------
Egy vidéki színház színre akarja vinni egy ellenzéki író drámáját. A minisztérium letiltja a Jakobinusokat, ám erről a halálos beteg író nem tud, s még látni szeretné a főpróbát. A rendező egy éjszaka alatt, hatalmas erőfeszítéssel összehoz egy álfőpróbát, amely katartikus hatással van az egyébként közönyös, professzionális társulatra. Szurdiék visszafogott, természetes mini analízisekben jelenítik meg a túlfűtött, manipulatív színházi miliőt, a maga a zűrzavaros magánszférájával. Udvaros Dorottyát (aki a filmben a rendező szeretőjét játssza) ebben a filmben is előszeretettel vetkőztették: deréktól lefelé. Egy másik, antitehetséget alakító színésznőről a rendezőt megformáló Szakácsi Sándor tépi le a blúzát a próbán, kiborulást követelve.

Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA