Shakespeare neve fogalom a világ színháza számára. Nemcsak azért, mert leírta a híressé lett mondatokat színház és világ, színház és élet kapcsolatáról - „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében…” -, hanem mert mindenből színházat tudott csinálni: világból is, életből is. Minden korban színpadra állítható, valahány rendező és színház számára értelmezhető - hallatlan népszerűségét annak köszönheti, hogy az egyetemes tartalmak kimondásán túl valamennyi korosztály, mindenféle műveltségű ember számára érthető, szórakoztató, tanulságos és elgondolkodtató.
Hogy ez így van, az sok mindennek köszönhető és sok mindennel magyarázható. Elsősorban azzal, hogy vérbeli színházi ember volt. Belülről ismerte a színházat, és tisztában volt az azzal szemben támasztott sokféle közönségigénnyel. Igazgatóként tudta, hogy a színház fenntartásához bevétel kell. Drámaíróként tudta, hogyan és miért kell a közönség legszélesebb rétegeit megszólítania. (Remek érzékkel ismerte fel, hogy ugyanabban a darabban a filozófia és költészet mellett megfér a humor, a halál, a szerelem, a cselszövés, sőt a horror is.) Színészként tudta, hogy nemcsak főszerepek, nagymonológok vannak a világon, de hálás karakterszerepek is. Kontaminátorként pedig tudta, honnan mit érdemes lopnia. Ez utóbbiról is szó esik majd Zalán Tibor izgalmasnak ígérkező előadásában.

Korosztály: 14-18 év

Rendező: Müpa