Az irodalom és a zene találkozása: kortárs dalnokok, akik újraértelmezik a lírát

Kulturális örökségünk megőrzésében évszázadok óta fontos szerepet játszanak a dalköltők. Ez a műfaj soha nem megy ki a divatból: Tinódi Lantos Sebestyén már ötszáz évvel ezelőtt járta az országot históriás énekeivel. A Müpa egyik fontos küldetése, hogy teret adjon az irodalom és a zene kapcsolódásának.

A popkultúra költői

Nem lehet és nem is érdemes éles választóvonalat húzni a költészet és az alkalmazott zeneszövegek között, hisz mindkettőnek ugyanaz az alapja: a sűrítés és a ritmus. Sokszor visszhangzik bennünk egy-egy emlékezetes verssor vagy kultikussá vált dalszöveg, amikor nehéz érzéseink vannak, vagy épp örömteli élmények érnek bennünket. A dalok szövegét a zene is erősíti, így még mélyebben hatnak ránk, de a legjobbak akkor is ott lüktetnek bennünk, ha nincs mögöttük dallam. Szerencsére sok olyan magyar alkotót ismerünk, aki zenészként és dalszövegek írójaként is múlhatatlan érdemeket szerzett akár több generáció szemében is. A felsorolás persze nem teljes, hiszen szinte végtelenül hosszú a névsor, így csak néhány emlékezetes alkotót idézünk föl a különböző nemzedékek dalköltői közül.

Talán Seress Rezsővel érdemes kezdenünk, akinek Szomorú vasárnap című, világhírűvé vált dala számtalan feldolgozást ért meg: Billie Holiday, Ray Charles, Marianne Faithfull, Sinéad O’Connor vagy Björk is megírta a maga változatát a Gloomy Sunday dallamára és szövegére. Seress valószínűleg a világ legszomorúbb embere volt, aki nem tudott élni a tehetségével, az általa írt dalok azonban a magyar zenei szubkultúrában is kultikussá váltak, és nagyon sok szövegíró-zenész számára azóta is inspirációt jelentenek.

Baksa-Soós János az első magyar rockegyüttes, a Kex alapítójaként és frontembereként már a hetvenes évek elején olyan üzeneteket rejtett el egyszerűnek tűnő dalszövegeiben, amelyek most is érvényesek. Beck Zoltán mondta róla: „Örökéletű figura, a teljes zenetörténet bele volt kódolva: felforgató gesztusai a punk, dalszövegei az underground, zenéje beat és rock. Egyszerre csinált színházat, popzenét, képzőművészetet és irodalmat.”

A következő zenészgeneráció meghatározó tagjai közé tartozik Müller Péter Sziámi, aki igazi multitálentum, és ma már Kossuth-díjas költő is. Nemcsak a Sziámi zenekar szövegeit jegyzi, de a Kontroll Csoport és az URH is sokat köszönhet neki, önálló verseskötetei mellett pedig remek gyerekverseket is írt.

Víg Mihály a Balaton és a Trabant zenekarnak, Pajor Tamás az egykori Neuroticnak volt elismert dalszerzője. Mindketten ma is hasonlóan jelentős alkotók, ahogy Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó vezetője is, de Vagy sehol című albumával pár éve – immár saját formációjában – a zenekar egykori basszusgitárosa, KiSs Llászló is beírta magát a legnagyobb dalszerzők közé.

Beck Zoli és Grecsó Krisztián együtt és külön-külön is számtalanszor voltak már a Müpa vendégei © Csibi Szilvia, Müpa

„Ezt is elviszem magammal…”

Beck Zoltánt már idéztük fentebb: a 30Y frontembereként talán ő az egyik legszabadabb alkotó, aki jó ideje Grecsó Krisztiánnal együtt hoz létre kiváló előadásokat, közös zeneszövegelésük minden korosztályt megszólít.

Az ő alkotói barátságuk a 2011-ben született Rájátszás csapatában alakult ki, amely 11 éven át számtalan alkalommal lépett föl. „Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írtak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítették a poéták egy-egy versét” – ez volt a lényege a nagy hatású produkciónak, amelyben Grecsó mellett Erdős Virág, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István és Szálinger Balázs is részt vett, a zenészek között pedig Beck Zoltán, Bérczesi Róbert, Egyedi Péter, Jancsovics Máté, Kardos-Horváth János, Kollár-Klemencz László, Másik János, Sárközy Zoltán és Szűcs Krisztián is szerepelt.

A Rájátszás 2022-es koncertjén a dalköltők egész sora lépett színpadra a Müpában © Valuska Gábor, Müpa

Kihagyhatatlan az emlékezetes költői dalszövegek íróinak sorából Kiss Tibi a Quimbyből, valamint Lovasi András, aki pedig a Kispál és a Borz, illetve a Kiscsillag zenekarban adta vissza szövegeivel tűpontosan a korszak életérzését. A mai fiatalok közül Kemény Zsófi (Sophie Hard), Cseri Hanna és Závada Péter nevét emelhetjük ki. Závada, az Akkezdet Phiai egykori slammere ma már doktorált esztéta, elismert költő és színpadi szerző. Jó hír, hogy Kollár-Klemencz László vezetésével dalköltőként posztgraduális egyetemi diplomát is lehet szerezni.

#olvasniszabad

Az #olvasniszabad mozgalmat a Covid kitörésének évében, 2020-ban indította el Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar frontembere. A Literárium Extra keretében 2026. január 27-én a Fesztivál Színházban az emlékezetes trapszövegek szerzőjeként és előadójaként generációjának egyik meghatározó alakjává váló Lil Frakk-kal beszélget – de mellette Felefánt-koncert is lesz!

A Müpában is közös olvasással indul az este: egy órával az előadás előtt, este héttől jóféle zenei aláfestéssel mindenki belemélyedhet a saját könyvébe, majd kezdődhet a zenés beszélgetés a dalszövegek és az irodalom mentén.

Szívesen folytatnánk még, de sajnos ennyi fért a cikkbe. Útravalóul mindenki vigye magával Szendrői Csaba egysorosát: „Jobb Ady, mint kapni.”