Egykor természetesnek vették a fiatalok, hogy az előttük járó nemzedéktől megörökölik mindazt, amitől ők is kiteljesedett életet élhetnek, de változtattak is azon, ahogy nekik tetszett. Így mindaz, ami számunkra hagyományként megőrződött, egyszerre viseli magán a régmúlt, a közelmúlt mint valamikori jelen, a jövő mint eljövendő jelen jegyeit, egyetlen szerves időívet rajzolva ki, amelyben régi és új stiláris egységben képviseli az időtlenséget.
Újévköszöntő műsorunkban a karácsony és farsang közötti időszak keretébe foglalva villantunk fel tükörcserepeket az újesztendei hagyományokból. Nem teljes népszokásokat mutatunk be, csupán azok hangulatába szeretnénk bekapcsolni nézőinket. De nemcsak abba, hiszen Arany- és Kodály-emlékév fordulóján vagyunk. A folklórgyűjtések időszakának termésén kívül több száz évvel korábbi feljegyzésekből, dallamokból is válogatunk. A legrégibb fennmaradt magyar újévköszöntő szöveggel hívjuk műsorunkra közönségünket:
Az egek teremtő, csillagok építő, mennynek-földnek Istene,
Az kit ez világra, szabadulásunkra, szép szűzleány szüle,
Ez új esztendőnek, ti kegyelmeteknek kezdetit megszentelje!
Békesség, boldogság, bor, búza, gazdagság házatokat újítsa!
Isten ellenségtűl, gyülevész, gaz néptűl jószágitok megtartsa.
Mint nagy mély örvénybül víz buzog ékesen,
Istennek áldása, s megszaporítása legyen ily bőségesen!
Marhátok seregén, s házatok cselédjén, szívbűl kívánom, ámen!

Rendező: Hagyományok Háza, MTVA