Digitális műsorfüzet
-
Előadják:
Balogh Csongor
Behán Frida
Domján Kristóf
Frank Edina
Horváth Réka Annamária
José Blasco Pastor
Kakucs Ajna Ilona
Karin Iwata
Matola Dávid
Koncz Péter
Nagy Levente Zoltán
Pintér Rebeka
Szabó Márton
Tuboly Szilárd
Ujvári Katalin
Varga Máté
Várvölgyi PannaAlkotók:
Zeneszerző: Julien Tarride
Jelmeztervező: Anastasios Sofroniou
Fénytervező: Sakis Birbilis
A koreográfus asszisztense: Christian Denice
Koreográfus: Andonis FoniadakisA Pécsi Balett a Müpa 2026/27-es évadának együttese.

© Csibi Szilvia, Müpa
-
Felfedező
-
Az alapításának 65. évfordulóját tavaly ünneplő Pécsi Balett, Magyarország első modern balett-társulata – a Müpa 2026/27-es évadának együttese – a kezdetek óta azt kutatja, hogyan ültethető át a klasszikus technika mai táncnyelvre, és hogyan válhat a mozgás önálló színházi kifejezőeszközzé. A VIVO ezt az örökséget képviseli és gondolja tovább: a társulat cselekményes darabjai mellett most egy absztraktabb, kísérletezőbb alkotói folyamatnak nyit teret, nemzetközi hírű művészek bevonásával.
Több mint balett – a Pécsi Balett évtizedei:
A barokk zene egymásba fonódó szólamai, feszes szerkezete és gyorsan változó ritmikai mintái szinte kiáltanak a mozdulatok után, miközben a formai rend mögött erős érzelmek dolgoznak. Andonis Foniadakis koreográfus ebből az ellentétből, a szerkesztettség és a kitörési vágy, a fegyelem és az ösztön egymásnak feszüléséből építkezik. Már a cím is elevenséget ígér, a színpadon pedig minden az állandó változásról szól. Az egyén és az együttes, a rend és a robbanás, a fegyelem és az ösztön folyamatos feszültsége adja a VIVO lüktetését.
A mű kulcsa a barokk zene egyik alapfogalma, az ellenpont. Ahogyan a barokk fúgában önálló szólamok fonódnak össze, úgy vezetnek be a táncosok saját motívumokat, ritmusokat és mozgásminőségeket. Egyetlen test sem olvad névtelenül a karba: mindenki külön hangon szólal meg, miközben a mozdulatok találkozásából bonyolult közös szerkezet épül. A szólók, párosok és csoportképek egymásból bomlanak ki, hogy aztán új formáknak adják át a helyüket. Hagyományos történet helyett a kapcsolatok átrendeződése vezeti a nézői tekintetet.
Julien Tarride mai közegbe helyezett, elektronikus rétegekkel gazdagított zenéje ugyanezt a folyamatot hangokban adja vissza, a teret pedig hagyományos díszlet helyett a jelmezek, a fekete játéktér és a fény formálja. A VIVO így nem a múltat idézi, hanem azt mutatja meg, milyen elevenen tud életre kelni egy régi forma mai testeken.
-
Andonis Foniadakis számára a technikai fegyelem és a felszabadultság nem egymást kizáró tényezők. Alkotói hozzáállását egy interjúban a folytonosság, a dinamika, az áramlás, a klasszikus és a modern tánc összekapcsolása, valamint az energia fogalmaival írta le; szerinte „a tánc kihívása éberré tesz és megnyitja az érzékeket”. Egy másik interjúban még tömörebben fogalmazott: „az ember lüktető lény, vulkán”. A VIVO ebből a gondolkodásból született: a pontosan felépített szerkezetben az ösztön és a személyes jelenlét is önálló teret kap.

© Csibi Szilvia, Müpa
A zenei világot Foniadakis régi alkotótársa, Julien Tarride teremti meg. A francia zeneszerző és képzőművész a klasszikus és kortárs zenét, a musique concrète hagyományát, az elektronikát és az amerikai repetitív irányzatokat kapcsolja össze. Színpadi munkái mellett generált partitúrákkal, videóval és számítógépes 3D-világokkal is foglalkozik, Leos Carax Holy Motors című filmjében pedig a hangkép létrehozásában működött közre. A VIVO-ban a hangzás nem pusztán háttér: tagolja az időt, átköti a részeket és dramaturgiai erőként vesz részt az előadás alakításában.
Anastasios „Tassos” Sofroniou jelmezei a divat, a performansz és a táncszínház határán jönnek létre. A németországi születésű, Párizsban élő görög tervező a test természetes vonalait építészeti pontosságú, mégis mozgékony sziluettekkel emeli ki. A VIVO ruhái nem korhű barokk viseletek: rétegzettségük, áttetsző és zártabb felületeik a korszak gazdagságát fordítják át kortárs formákba és gondolkodásba. A jelmez minden fordulattal, kéz- vagy láblendítéssel változik, ezáltal maga is a koreográfia szereplőjévé válik.
Christian Denice táncosként és próbavezetőként közvetíti Foniadakis mozgásnyelvét a pécsi társulat felé. Munkája túlmutat a lépések betanításán: a ritmust, a súlyhasználatot és a mozdulatok belső logikáját is átadja. A díszlet nélküli színpadon a fény önálló téralkotó erővé válik: kijelöli, átrendezi vagy éppen feloldja a játékteret, és minden új megvilágítással más perspektívát nyit a mozgásra.
-
Érdekességek
-
Tudta, hogy a Pécsi Balett archívuma több mint hatvan külföldi turné emlékeit őrzi? Az együttes sikere korán túlnőtt az ország határain: Kelet- és Nyugat-Európa után az 1960-as évek végén már az Egyesült Államokban is bemutatkoztak.
Tudta, hogy a társulat történetében külföldi koreográfusok egész sora hagyott nyomot? Többek között Alberto Alonso, Mats Ek, Jorma Elo, Myriam Naisy, Raza Hammadi, Cameron McMillan és Leo Mujić is dolgozott a pécsi táncosokkal.
A Pécsi Balett koronájának egyik „gyémántja” – Leo Mujić koreográfiája:
Tudta, hogy Foniadakis már korábban is kortárs mozgásvilággal közelített a barokk zenéhez? A Händel muzsikájára készült Glory a VIVO-hoz hasonlóan a zenei szerkezet lendületét és rétegzettségét fordítja át robbanékony tánccá.
Tudta, hogy Andonis Foniadakis egyik legtöbbet méltatott alkotása Stravinsky Menyegző című művére készült? A rituális erejű alkotás hozzájárult ahhoz, hogy 2012-ben az olasz Danza & Danza szaklaptól megkapja az év koreográfusának járó díjat. A 2024/25-ös évadban a Tanznetz kritikusai választották az év koreográfusának, ezúttal többek között Ikarus című balettjéért.
Akit megigézett a magasság – Ikarosz:
Tudta, hogy Anastasios „Tassos” Sofroniou pályája a divat világából vezetett a táncszínpadra? Isabella Blow, Alexander McQueen és Hussein Chalayan számára készített munkáin keresztül is szerzett tapasztalatot, mielőtt mozgásközpontú jelmezeivel nemzetközi tánc- és operaprodukciók keresett alkotója lett.
Tudta, hogy Christian Denice táncosként a Broadwayn is bemutatkozott? 2022-ben A kis herceg színpadi produkciójában lépett fel, miközben koreográfusként, pedagógusként és Foniadakis műveinek próbavezetőjeként is dolgozik.
Tudta, hogy Foniadakis, Tarride és Sofroniou már több produkcióban is alkotótársak voltak? Közös munkáik során a koreográfia, a hangzás és a jelmez együtt alakul ki: a látvány nem utólag kerül a mozgás köré, hanem vele együtt születik.
Írta: Jászay Tamás
-
Reflektorfényben
-
Andonis Foniadakis Kréta szigetén, Ierapetrában született. A Görög Állami Tánciskola elvégzése után Maria Callas-ösztöndíjjal Maurice Béjart lausanne-i Rudra műhelyében tanult, később a Béjart Ballet Lausanne, a Lyoni Opera Balettegyüttese és Saburo Teshigawara KARAS társulatának tagja volt, fellépett többek között Forsythe, Kylián, Naharin és Duato műveiben is. 2003-ban Lyonban megalapította Apotosoma elnevezésű együttesét, amely Európában és az Egyesült Államokban is bemutatkozott. Szabadúszó koreográfusként a Martha Graham Dance Company, a Sydney Dance Company, a Philadelphia Ballet és a Ballett Zürich számára is alkotott. 2014-ben Darren Aronofsky Noé című filmjének mozgáskoordinátoraként dolgozott, 2016–2017-ben a Görög Nemzeti Balett művészeti igazgatója volt.

© Rolf Hensel
-
A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese, amely 1960-ban alakult a Pécsi Nemzeti Színházban. 2017 óta Vincze Balázs akkori balettigazgató erőfeszítéseinek köszönhetően a társulat önállóan folytatja kulturális misszióját. Vincze Balázs jelenleg művészeti vezetőként irányítja az együttest, ügyvezetőjük Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a nemzet művésze, alapító tag. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen gazdag szótárból építkezik, a színpadon a táncszínház legjobb hagyományai öltenek testet. A társulat minden produkcióját a táncművészek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé. A Pécsi Balett 2026-2027-ben az évad együtteseként több alkalommal is fellép a Müpában.

© Csibi Szilvia, Müpa
-
Előadják:
Balogh Csongor
Behán Frida
Domján Kristóf
Frank Edina
Horváth Réka Annamária
José Blasco Pastor
Kakucs Ajna Ilona
Karin Iwata
Matola Dávid
Koncz Péter
Nagy Levente Zoltán
Pintér Rebeka
Szabó Márton
Tuboly Szilárd
Ujvári Katalin
Varga Máté
Várvölgyi PannaAlkotók:
Zeneszerző: Julien Tarride
Jelmeztervező: Anastasios Sofroniou
Fénytervező: Sakis Birbilis
A koreográfus asszisztense: Christian Denice
Koreográfus: Andonis FoniadakisA Pécsi Balett a Müpa 2026/27-es évadának együttese.

© Csibi Szilvia, Müpa
-
Felfedező
-
Az alapításának 65. évfordulóját tavaly ünneplő Pécsi Balett, Magyarország első modern balett-társulata – a Müpa 2026/27-es évadának együttese – a kezdetek óta azt kutatja, hogyan ültethető át a klasszikus technika mai táncnyelvre, és hogyan válhat a mozgás önálló színházi kifejezőeszközzé. A VIVO ezt az örökséget képviseli és gondolja tovább: a társulat cselekményes darabjai mellett most egy absztraktabb, kísérletezőbb alkotói folyamatnak nyit teret, nemzetközi hírű művészek bevonásával.
Több mint balett – a Pécsi Balett évtizedei:
A barokk zene egymásba fonódó szólamai, feszes szerkezete és gyorsan változó ritmikai mintái szinte kiáltanak a mozdulatok után, miközben a formai rend mögött erős érzelmek dolgoznak. Andonis Foniadakis koreográfus ebből az ellentétből, a szerkesztettség és a kitörési vágy, a fegyelem és az ösztön egymásnak feszüléséből építkezik. Már a cím is elevenséget ígér, a színpadon pedig minden az állandó változásról szól. Az egyén és az együttes, a rend és a robbanás, a fegyelem és az ösztön folyamatos feszültsége adja a VIVO lüktetését.
A mű kulcsa a barokk zene egyik alapfogalma, az ellenpont. Ahogyan a barokk fúgában önálló szólamok fonódnak össze, úgy vezetnek be a táncosok saját motívumokat, ritmusokat és mozgásminőségeket. Egyetlen test sem olvad névtelenül a karba: mindenki külön hangon szólal meg, miközben a mozdulatok találkozásából bonyolult közös szerkezet épül. A szólók, párosok és csoportképek egymásból bomlanak ki, hogy aztán új formáknak adják át a helyüket. Hagyományos történet helyett a kapcsolatok átrendeződése vezeti a nézői tekintetet.
Julien Tarride mai közegbe helyezett, elektronikus rétegekkel gazdagított zenéje ugyanezt a folyamatot hangokban adja vissza, a teret pedig hagyományos díszlet helyett a jelmezek, a fekete játéktér és a fény formálja. A VIVO így nem a múltat idézi, hanem azt mutatja meg, milyen elevenen tud életre kelni egy régi forma mai testeken.
-
Andonis Foniadakis számára a technikai fegyelem és a felszabadultság nem egymást kizáró tényezők. Alkotói hozzáállását egy interjúban a folytonosság, a dinamika, az áramlás, a klasszikus és a modern tánc összekapcsolása, valamint az energia fogalmaival írta le; szerinte „a tánc kihívása éberré tesz és megnyitja az érzékeket”. Egy másik interjúban még tömörebben fogalmazott: „az ember lüktető lény, vulkán”. A VIVO ebből a gondolkodásból született: a pontosan felépített szerkezetben az ösztön és a személyes jelenlét is önálló teret kap.

© Csibi Szilvia, Müpa
A zenei világot Foniadakis régi alkotótársa, Julien Tarride teremti meg. A francia zeneszerző és képzőművész a klasszikus és kortárs zenét, a musique concrète hagyományát, az elektronikát és az amerikai repetitív irányzatokat kapcsolja össze. Színpadi munkái mellett generált partitúrákkal, videóval és számítógépes 3D-világokkal is foglalkozik, Leos Carax Holy Motors című filmjében pedig a hangkép létrehozásában működött közre. A VIVO-ban a hangzás nem pusztán háttér: tagolja az időt, átköti a részeket és dramaturgiai erőként vesz részt az előadás alakításában.
Anastasios „Tassos” Sofroniou jelmezei a divat, a performansz és a táncszínház határán jönnek létre. A németországi születésű, Párizsban élő görög tervező a test természetes vonalait építészeti pontosságú, mégis mozgékony sziluettekkel emeli ki. A VIVO ruhái nem korhű barokk viseletek: rétegzettségük, áttetsző és zártabb felületeik a korszak gazdagságát fordítják át kortárs formákba és gondolkodásba. A jelmez minden fordulattal, kéz- vagy láblendítéssel változik, ezáltal maga is a koreográfia szereplőjévé válik.
Christian Denice táncosként és próbavezetőként közvetíti Foniadakis mozgásnyelvét a pécsi társulat felé. Munkája túlmutat a lépések betanításán: a ritmust, a súlyhasználatot és a mozdulatok belső logikáját is átadja. A díszlet nélküli színpadon a fény önálló téralkotó erővé válik: kijelöli, átrendezi vagy éppen feloldja a játékteret, és minden új megvilágítással más perspektívát nyit a mozgásra.
-
Érdekességek
-
Tudta, hogy a Pécsi Balett archívuma több mint hatvan külföldi turné emlékeit őrzi? Az együttes sikere korán túlnőtt az ország határain: Kelet- és Nyugat-Európa után az 1960-as évek végén már az Egyesült Államokban is bemutatkoztak.
Tudta, hogy a társulat történetében külföldi koreográfusok egész sora hagyott nyomot? Többek között Alberto Alonso, Mats Ek, Jorma Elo, Myriam Naisy, Raza Hammadi, Cameron McMillan és Leo Mujić is dolgozott a pécsi táncosokkal.
A Pécsi Balett koronájának egyik „gyémántja” – Leo Mujić koreográfiája:
Tudta, hogy Foniadakis már korábban is kortárs mozgásvilággal közelített a barokk zenéhez? A Händel muzsikájára készült Glory a VIVO-hoz hasonlóan a zenei szerkezet lendületét és rétegzettségét fordítja át robbanékony tánccá.
Tudta, hogy Andonis Foniadakis egyik legtöbbet méltatott alkotása Stravinsky Menyegző című művére készült? A rituális erejű alkotás hozzájárult ahhoz, hogy 2012-ben az olasz Danza & Danza szaklaptól megkapja az év koreográfusának járó díjat. A 2024/25-ös évadban a Tanznetz kritikusai választották az év koreográfusának, ezúttal többek között Ikarus című balettjéért.
Akit megigézett a magasság – Ikarosz:
Tudta, hogy Anastasios „Tassos” Sofroniou pályája a divat világából vezetett a táncszínpadra? Isabella Blow, Alexander McQueen és Hussein Chalayan számára készített munkáin keresztül is szerzett tapasztalatot, mielőtt mozgásközpontú jelmezeivel nemzetközi tánc- és operaprodukciók keresett alkotója lett.
Tudta, hogy Christian Denice táncosként a Broadwayn is bemutatkozott? 2022-ben A kis herceg színpadi produkciójában lépett fel, miközben koreográfusként, pedagógusként és Foniadakis műveinek próbavezetőjeként is dolgozik.
Tudta, hogy Foniadakis, Tarride és Sofroniou már több produkcióban is alkotótársak voltak? Közös munkáik során a koreográfia, a hangzás és a jelmez együtt alakul ki: a látvány nem utólag kerül a mozgás köré, hanem vele együtt születik.
Írta: Jászay Tamás
-
Reflektorfényben
-
Andonis Foniadakis Kréta szigetén, Ierapetrában született. A Görög Állami Tánciskola elvégzése után Maria Callas-ösztöndíjjal Maurice Béjart lausanne-i Rudra műhelyében tanult, később a Béjart Ballet Lausanne, a Lyoni Opera Balettegyüttese és Saburo Teshigawara KARAS társulatának tagja volt, fellépett többek között Forsythe, Kylián, Naharin és Duato műveiben is. 2003-ban Lyonban megalapította Apotosoma elnevezésű együttesét, amely Európában és az Egyesült Államokban is bemutatkozott. Szabadúszó koreográfusként a Martha Graham Dance Company, a Sydney Dance Company, a Philadelphia Ballet és a Ballett Zürich számára is alkotott. 2014-ben Darren Aronofsky Noé című filmjének mozgáskoordinátoraként dolgozott, 2016–2017-ben a Görög Nemzeti Balett művészeti igazgatója volt.

© Rolf Hensel
-
A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese, amely 1960-ban alakult a Pécsi Nemzeti Színházban. 2017 óta Vincze Balázs akkori balettigazgató erőfeszítéseinek köszönhetően a társulat önállóan folytatja kulturális misszióját. Vincze Balázs jelenleg művészeti vezetőként irányítja az együttest, ügyvezetőjük Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a nemzet művésze, alapító tag. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen gazdag szótárból építkezik, a színpadon a táncszínház legjobb hagyományai öltenek testet. A társulat minden produkcióját a táncművészek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé. A Pécsi Balett 2026-2027-ben az évad együtteseként több alkalommal is fellép a Müpában.

© Csibi Szilvia, Müpa