Digitális műsorfüzet

Pécsi Balett: VIVO
2026. október 31. szombat | 19.00
  • Alkotók:

    Zeneszerző: Julien Tarride
    Jelmeztervező: Anastasios Sofroniou
    A koreográfus asszisztense: Christian Denice
    Koreográfus: Andonis Foniadakis

    Előadják:

    a Pécsi Balett táncművészei

    A Pécsi Balett a Müpa 2026/27-es évadának együttese.

    © Csibi Szilvia, Müpa

  • Felfedező
  • Az alapításának 65. évfordulóját tavaly ünneplő Pécsi Balett, Magyarország első modern balett-társulata – a Müpa 2026/27-es évadának együttese – a kezdetek óta azt kutatja, hogyan ültethető át a klasszikus technika mai táncnyelvre, és hogyan válhat a mozgás önálló színházi kifejezőeszközzé. A VIVO ezt az örökséget képviseli és gondolja tovább: a társulat cselekményes darabjai mellett most egy absztraktabb, kísérletezőbb alkotói folyamatnak nyit teret, nemzetközi hírű művészek bevonásával.

    Több mint balett – a Pécsi Balett évtizedei:

    A barokk zene egymásba fonódó szólamai, feszes szerkezete és gyorsan változó ritmikai mintái szinte kiáltanak a mozdulatok után, miközben a formai rend mögött erős érzelmek dolgoznak. Andonis Foniadakis koreográfus ebből az ellentétből, a szerkesztettség és a kitörési vágy, a fegyelem és az ösztön egymásnak feszüléséből építkezik. Már a cím is elevenséget ígér, a színpadon pedig minden az állandó változásról szól. Az egyén és az együttes, a rend és a robbanás, a fegyelem és az ösztön folyamatos feszültsége adja a VIVO lüktetését.

    A mű kulcsa a barokk zene egyik alapfogalma, az ellenpont. Ahogyan a barokk fúgában önálló szólamok fonódnak össze, úgy vezetnek be a táncosok saját motívumokat, ritmusokat és mozgásminőségeket. Egyetlen test sem olvad névtelenül a karba: mindenki külön hangon szólal meg, miközben a mozdulatok találkozásából bonyolult közös szerkezet épül. A szólók, párosok és csoportképek egymásból bomlanak ki, hogy aztán új formáknak adják át a helyüket. Hagyományos történet helyett a kapcsolatok átrendeződése vezeti a nézői tekintetet.

    Julien Tarride mai közegbe helyezett, elektronikus rétegekkel gazdagított zenéje ugyanezt a folyamatot hangokban adja vissza, a teret pedig hagyományos díszlet helyett a jelmezek, a fekete játéktér és a fény formálja. A VIVO így nem a múltat idézi, hanem azt mutatja meg, milyen elevenen tud életre kelni egy régi forma mai testeken.

  • Andonis Foniadakis számára a technikai fegyelem és a felszabadultság nem egymást kizáró tényezők. Alkotói hozzáállását egy interjúban a folytonosság, a dinamika, az áramlás, a klasszikus és a modern tánc összekapcsolása, valamint az energia fogalmaival írta le; szerinte „a tánc kihívása éberré tesz és megnyitja az érzékeket”. Egy másik interjúban még tömörebben fogalmazott: „az ember lüktető lény, vulkán”. A VIVO ebből a gondolkodásból született: a pontosan felépített szerkezetben az ösztön és a személyes jelenlét is önálló teret kap.

    © Csibi Szilvia, Müpa

    A zenei világot Foniadakis régi alkotótársa, Julien Tarride teremti meg. A francia zeneszerző és képzőművész a klasszikus és kortárs zenét, a musique concrète hagyományát, az elektronikát és az amerikai repetitív irányzatokat kapcsolja össze. Színpadi munkái mellett generált partitúrákkal, videóval és számítógépes 3D-világokkal is foglalkozik, Leos Carax Holy Motors című filmjében pedig a hangkép létrehozásában működött közre. A VIVO-ban a hangzás nem pusztán háttér: tagolja az időt, átköti a részeket és dramaturgiai erőként vesz részt az előadás alakításában.

    Anastasios „Tassos” Sofroniou jelmezei a divat, a performansz és a táncszínház határán jönnek létre. A németországi születésű, Párizsban élő görög tervező a test természetes vonalait építészeti pontosságú, mégis mozgékony sziluettekkel emeli ki. A VIVO ruhái nem korhű barokk viseletek: rétegzettségük, áttetsző és zártabb felületeik a korszak gazdagságát fordítják át kortárs formákba és gondolkodásba. A jelmez minden fordulattal, kéz- vagy láblendítéssel változik, ezáltal maga is a koreográfia szereplőjévé válik.

    Christian Denice táncosként és próbavezetőként közvetíti Foniadakis mozgásnyelvét a pécsi társulat felé. Munkája túlmutat a lépések betanításán: a ritmust, a súlyhasználatot és a mozdulatok belső logikáját is átadja. A díszlet nélküli színpadon a fény önálló téralkotó erővé válik: kijelöli, átrendezi vagy éppen feloldja a játékteret, és minden új megvilágítással más perspektívát nyit a mozgásra.

  • Érdekességek
  • Tudta, hogy a Pécsi Balett archívuma több mint hatvan külföldi turné emlékeit őrzi? Az együttes sikere korán túlnőtt az ország határain: Kelet- és Nyugat-Európa után az 1960-as évek végén már az Egyesült Államokban is bemutatkoztak.

    Tudta, hogy a társulat történetében külföldi koreográfusok egész sora hagyott nyomot? Többek között Alberto Alonso, Mats Ek, Jorma Elo, Myriam Naisy, Raza Hammadi, Cameron McMillan és Leo Mujić is dolgozott a pécsi táncosokkal.

    A Pécsi Balett koronájának egyik „gyémántja” – Leo Mujić koreográfiája:

    Tudta, hogy Foniadakis már korábban is kortárs mozgásvilággal közelített a barokk zenéhez? A Händel muzsikájára készült Glory a VIVO-hoz hasonlóan a zenei szerkezet lendületét és rétegzettségét fordítja át robbanékony tánccá.

    Tudta, hogy Andonis Foniadakis egyik legtöbbet méltatott alkotása Stravinsky Menyegző című művére készült? A rituális erejű alkotás hozzájárult ahhoz, hogy 2012-ben az olasz Danza & Danza szaklaptól megkapja az év koreográfusának járó díjat. A 2024/25-ös évadban a Tanznetz kritikusai választották az év koreográfusának, ezúttal többek között Ikarus című balettjéért.

    Akit megigézett a magasság – Ikarosz:

    Tudta, hogy Anastasios „Tassos” Sofroniou pályája a divat világából vezetett a táncszínpadra? Isabella Blow, Alexander McQueen és Hussein Chalayan számára készített munkáin keresztül is szerzett tapasztalatot, mielőtt mozgásközpontú jelmezeivel nemzetközi tánc- és operaprodukciók keresett alkotója lett.

    Tudta, hogy Christian Denice táncosként a Broadwayn is bemutatkozott? 2022-ben A kis herceg színpadi produkciójában lépett fel, miközben koreográfusként, pedagógusként és Foniadakis műveinek próbavezetőjeként is dolgozik.

    Tudta, hogy Foniadakis, Tarride és Sofroniou már több produkcióban is alkotótársak voltak? Közös munkáik során a koreográfia, a hangzás és a jelmez együtt alakul ki: a látvány nem utólag kerül a mozgás köré, hanem vele együtt születik.

    Írta: Jászay Tamás

  • Reflektorfényben
  • Andonis Foniadakis Kréta szigetén, Ierapetrában született. A Görög Állami Tánciskola elvégzése után Maria Callas-ösztöndíjjal Maurice Béjart lausanne-i Rudra műhelyében tanult, később a Béjart Ballet Lausanne, a Lyoni Opera Balettegyüttese és Saburo Teshigawara KARAS társulatának tagja volt, fellépett többek között Forsythe, Kylián, Naharin és Duato műveiben is. 2003-ban Lyonban megalapította Apotosoma elnevezésű együttesét, amely Európában és az Egyesült Államokban is bemutatkozott. Szabadúszó koreográfusként a Martha Graham Dance Company, a Sydney Dance Company, a Philadelphia Ballet és a Ballett Zürich számára is alkotott. 2014-ben Darren Aronofsky Noé című filmjének mozgáskoordinátoraként dolgozott, 2016–2017-ben a Görög Nemzeti Balett művészeti igazgatója volt.

  • A Pécsi Balett Magyarország első modern balettegyüttese, amely 1960-ban alakult a Pécsi Nemzeti Színházban. 2017 óta Vincze Balázs akkori balettigazgató erőfeszítéseinek köszönhetően a társulat önállóan folytatja kulturális misszióját. Vincze Balázs jelenleg művészeti vezetőként irányítja az együttest, ügyvezetőjük Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, a nemzet művésze, alapító tag. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen gazdag szótárból építkezik, a színpadon a táncszínház legjobb hagyományai öltenek testet. A társulat minden produkcióját a táncművészek karakterábrázoló képessége és előadóművészi tehetsége teszi egyedivé. A Pécsi Balett 2026-2027-ben az évad együtteseként több alkalommal is fellép a Müpában.

    © Csibi Szilvia, Müpa

Általános elérhetőségek
Mivel kapcsolatban szeretne érdeklődni?
Müpa+ hűségprogram

Csatlakozzon a Müpa ingyenes hűségprogramjához!

Megközelítés

A Müpa autóval megközelíthető a Soroksári út, a Könyves Kálmán körút és a Rákóczi híd felől.

Tömegközlekedéssel az 1, 2, 24 villamosokkal, az 54 és 15 buszokkal és a H7 HÉV-vel.

Nyitvatartás, előadások

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. | +36 1 555 3000 Nyitvatartás | Térkép

Parkolás

A Müpa mélygarázsában, és nyitvatartás szerint a kültéri parkolóban adott napi előadásra szóló jeggyel a parkolás ingyenes. A belépőjegyet a garázsba behajtáskor vagy később, a parkolójegy érvényesítésekor kell az automatáknál bemutatni.

Parkolással kapcsolatos kérdések | info@mupa.hu

Teremhasználat

Nyilvános, kulturális rendezvények • Koordinációs Csoport tereminfo@mupa.hu

Zártkörű, üzleti rendezvények uzletirendezveny@mupa.hu

Programok iskoláknak

Iskolásprogramokkal kapcsolatos kérdések junior@mupa.hu

Partneriskola-program

Partneriskola-programmal kapcsolatos kérdések junior@mupa.hu

Müpa hírlevél
Regisztráljon és iratkozzon fel a Müpa hírlevelére, hogy elsőként értesüljön programjainkról! Regisztrálok
QualitySystCert_ISO9001