Digitális műsorfüzet

Lajkó Félix–Székesfehérvári Balett Színház: Tisztaszoba

2026. november 10. kedd | 19.00

Tovább a programhoz

Előadó:
a Székesfehérvári Balett Színház társulata
Alkotók:
Zene: Lajkó Félix
Jelmez: Herman Anett
Díszlet, fény: Yaron Abulafia
Produkciós vezető: Cselle Bence
A koreográfus munkatársa: Cristina Porres Mormeneo
Koreográfus, rendező: Egerházi Attila
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Székesfehérvári Balett Színházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
Felfedező
1874-ben egy Szeged környéki parasztcsaládról így írt Borostyáni Nándor: „A gazdaasszony a ritka ünnepélyes alkalmakkor vendégeit a »tisztaszobába« vezeti, ebbe a házias szentélybe, mely magában foglalja a családnak ivadékról ivadékra szálló legbecsesebb ingóságait: a »tulipántos ládát«, amelynek legrejtettebb zugában harisnyába kötve pihen egy marok ezüst hatos; a vendégágyat, majdnem a padlatig duzzadó párnáival és dunyháival, s a nagy Szűz Mária képet, amely alatt olykor a kegyelet pislogó mécsét gyújtja meg az áhítatos háziasszony.
© Csibi Szilvia, Müpa
Ez a tiszta szoba mindig az utca felé esik, s a valódi lakszobát tőle rendszerint a konyha választja el. Tél idején a hideg által összeszorított család a közös lakszoba nagy terjedelmű, és ganajjal ugyancsak melegre fűtött kályhája körül tanyázik, melynek széles polcán meleg alvóhely kínálkozik, míg az év többi szakában vasárnap délutánonként a kapu melletti pad azon hely és gyülekezési pont, hová a szomszédok legszívesebben szoktak ellátogatni trécselgetésre a hét eseményeiről.”
Egy megőrzött széki tisztaszoba:
Acsai Roland 2012-ben publikált verse azonban már másképp szól: „Eltűntek a tisztaszobák / Az érintetlen bútoraikkal, a magasra vetett ágyaik / Szent hegyeivel, / Hová csak ünnepnapokon, és bizonyos / Megilletődéssel lehetett belépni, / Mint egy templomba. / Jó esetben áthelyeződtek a szívbe, / Hová jó belépni / A hétköznapok nyárikonyhája után.”
Egerházi Attila így foglalja össze az új előadás egyszerre valóságos és szimbolikus helyszínének lényegét: „A darab címe nem egy hagyományos, néprajzi értelemben vett tisztaszobát idéz. Az előadásban a szoba inkább szimbolikus tér: az ember legmélyebb gondolatainak, érzéseinek és rejtett tartalékainak helye. Ezt a jelentést erősíti az előadás angol címe is – Innermost Room, vagyis »legbelső szoba«. Az a belső tér, ahol az ember féltve őrzött gondolatai, emlékei és érzései rejlenek, és amelyek gyakran váratlan pillanatokban öltenek formát. Ez a belső világ egyben a kreativitás forrása is. Az a képesség, amely gyermekkorban még természetes módon működik, de a felnőtté válás során sokszor háttérbe szorul. Számos művész és tudós hangsúlyozta ennek jelentőségét – köztük Albert Einstein, aki maga is zenélt, és több alkalommal beszélt arról, hogy a képzelet és a művészet fontos szerepet játszott gondolkodásában. A színpadon egy absztrakt tér rajzolódik ki: egy különös szoba, ahol történetek születnek. Szarkasztikus, ironikus és drámai pillanatok váltják egymást, miközben egy nő és egy férfi kapcsolatának története bontakozik ki. Személyes drámájuk egy közösség történetével fonódik össze – humorral, iróniával és érzelmi feszültséggel átszőve.
Egerházi Attila a Székesfehérvári Balett Színház produkciójáról:
A darab tartalma és zenéje a népi kultúra gazdag kútjából merít. Koreográfusként régóta foglalkoztat és rendkívüli módon inspirál Lajkó Félix zenei világa, művészete, amelyet nagyon közel érzek magamhoz, a produkció létrehozása pedig most alkalmat teremtett a zeneszerzővel való együttgondolkodásra, a közös alkotómunkára.”
Érdekességek
Tudta-e, hogy Lajkó Félix első hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett meg? 2013-as, Mező című citeraalbuma két hónapon át vezette a World Music Charts Europe világzenei toplistáját.
Az album címadó száma:
Tudta-e, hogy Egerházi Attila 16 évesen kötelezte el magát végleg a tánc mellett, előtte a színház és a klasszikus gitár is érdekelte?
Tudta-e, hogy a tisztaszobában a vetett ágyakon gyakran 6-9 párna is sorakozott egymás tetején? Minél magasabb volt a párnahalom, annál gondosabbnak és módosabbnak számított a háziasszony.
Tudta-e, hogy a Székesfehérvári Balett Színház Magyarország egyik legfiatalabb hivatásos balettegyüttese?
Tudta-e, hogy Lajkó Félix színészként is bemutatkozott? Főszerepet játszott a 2008-as Delta című filmben, emellett számos mozihoz és színházi előadáshoz írt zenét.
Tudta-e, hogy számos magyar társulat mellett Egerházi Attila éveken át egy cseh táncegyüttest is vezetett?
Egerházi Attila díjnyertes koreográfiája, melyet a South Bohemian Ballet számára készített:
Reflektorfényben
Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974-ben. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett először a kezébe, az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el egy kölcsönkért hegedűvel Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. „Zeném alapját hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszom népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.”
Sok neves formációval és művésszel dolgozott, tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán táncossal, Min Tanakával, a francia Noir Désir zenekarral, koncertezett Alexander Balanescuval, illetve Boban Marković roma rézfúvószenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amszterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét. Lajkó Félix munkásságát 2016-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2024-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal ismerték el.
© Erdélyi Gábor
Egerházi Attila 1964 októberében született Budapesten. Tánctanulmányait Jeszenszky Endre irányítása alatt kezdte a nyolcvanas években, később Bécsben és Stuttgartban folytatta. Számos hazai és nemzetközi mestertől tanult klasszikus balettet, modern táncot, metodikát. 2008-ban a Holland Táncszínháznál Jiří Kylián vezetésével folytatott koreográfusi tanulmányokat. 1986-tól három éven keresztül a Vienna Dance Laboratorynál táncolt, majd hazatérve 1991-ben részt vett a Budapest Táncszínház alapításában, ahol mint táncos, balettmester és koreográfus működött 1997-ig. 1989 és 2000 között a Magyar Nemzeti Balett tagja volt, ahol megalapította a Koreográfus Stúdiót. 2000-től Pécsett művészeti vezető, majd 2003-tól Debrecenben balettigazgató. 2005-ben létrehozta a Magyar Balett Színházat, amely 2009-ig működött. 2009-től 2016-ig a csehországi South Bohemian Ballet igazgatója volt.
Koreográfusként eddig közel 100 balettet alkotott. Első jelentős művét Beszélő testek címmel 2000-ben mutatta be a Magyar Nemzeti Balett. További kiemelkedő alkotásai: A csodálatos mandarin, Zárt függönyök, Diótörő, Tűzmadár, About Kafka, Rómeó és Júlia, Hattyúk tava, Bolero, Carmen. 2003-ban a magyar táncéletben végzett kiemelkedő koreográfusi munkásságának elismeréseként Harangozó Gyula-díjat kapott, 2020 nyarán pedig a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnöksége Jeszenszky-díjjal jutalmazta. Csehország egyik legjelentősebb művészeti díját – Ceny Divadelních novin – 2010-ben kapta meg. About Kafka című balettjéért a Cseh Táncszövetség által adományozott „Az év legjobb koreográfusa” díjat 2015-ben vehette át a prágai Nemzeti Színházban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. augusztus 1-jén az ő kezdeményezésére alapította meg a Székesfehérvári Balett Színházat, amelynek jelenleg is balettigazgatója.
© Schaffer Móricz
A Székesfehérvári Balett Színház 2018. augusztus 1-jén alakult meg, ezzel más megyei jogú városokhoz hasonlóan Székesfehérvárnak is lett saját, önálló táncszínháza, a város kulturális intézményeként működő, kortárs balett-társulata. Az intézmény fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, valamint igazgatója, Egerházi Attila számára úttörő feladatot, egyúttal nemes küldetést jelent a társulat működtetése. Munkájuk célja elsősorban a kortárs balett tánckultúrájának meghonosítása Székesfehérvárott, valamint Fejér megyében.
A társulat egymástól karakteresen eltérő stílusjegyeket hordozó kortárs balettek által alkotott repertoárja két nagy csoportra oszlik: az egyiket a cselekményes balettek – irodalmi hasonlattal élve tánc-novellák vagy tánc-regények – jelentik, a másikba a cselekmény nélküli, egyfelvonásos produkciók – tánc-versek – tartoznak.
© Nagy Gergely

Előadó:
a Székesfehérvári Balett Színház társulata
Alkotók:
Zene: Lajkó Félix
Jelmez: Herman Anett
Díszlet, fény: Yaron Abulafia
Produkciós vezető: Cselle Bence
A koreográfus munkatársa: Cristina Porres Mormeneo
Koreográfus, rendező: Egerházi Attila
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Székesfehérvári Balett Színházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
Felfedező
1874-ben egy Szeged környéki parasztcsaládról így írt Borostyáni Nándor: „A gazdaasszony a ritka ünnepélyes alkalmakkor vendégeit a »tisztaszobába« vezeti, ebbe a házias szentélybe, mely magában foglalja a családnak ivadékról ivadékra szálló legbecsesebb ingóságait: a »tulipántos ládát«, amelynek legrejtettebb zugában harisnyába kötve pihen egy marok ezüst hatos; a vendégágyat, majdnem a padlatig duzzadó párnáival és dunyháival, s a nagy Szűz Mária képet, amely alatt olykor a kegyelet pislogó mécsét gyújtja meg az áhítatos háziasszony.
© Csibi Szilvia, Müpa
Ez a tiszta szoba mindig az utca felé esik, s a valódi lakszobát tőle rendszerint a konyha választja el. Tél idején a hideg által összeszorított család a közös lakszoba nagy terjedelmű, és ganajjal ugyancsak melegre fűtött kályhája körül tanyázik, melynek széles polcán meleg alvóhely kínálkozik, míg az év többi szakában vasárnap délutánonként a kapu melletti pad azon hely és gyülekezési pont, hová a szomszédok legszívesebben szoktak ellátogatni trécselgetésre a hét eseményeiről.”
Egy megőrzött széki tisztaszoba:
Acsai Roland 2012-ben publikált verse azonban már másképp szól: „Eltűntek a tisztaszobák / Az érintetlen bútoraikkal, a magasra vetett ágyaik / Szent hegyeivel, / Hová csak ünnepnapokon, és bizonyos / Megilletődéssel lehetett belépni, / Mint egy templomba. / Jó esetben áthelyeződtek a szívbe, / Hová jó belépni / A hétköznapok nyárikonyhája után.”
Egerházi Attila így foglalja össze az új előadás egyszerre valóságos és szimbolikus helyszínének lényegét: „A darab címe nem egy hagyományos, néprajzi értelemben vett tisztaszobát idéz. Az előadásban a szoba inkább szimbolikus tér: az ember legmélyebb gondolatainak, érzéseinek és rejtett tartalékainak helye. Ezt a jelentést erősíti az előadás angol címe is – Innermost Room, vagyis »legbelső szoba«. Az a belső tér, ahol az ember féltve őrzött gondolatai, emlékei és érzései rejlenek, és amelyek gyakran váratlan pillanatokban öltenek formát. Ez a belső világ egyben a kreativitás forrása is. Az a képesség, amely gyermekkorban még természetes módon működik, de a felnőtté válás során sokszor háttérbe szorul. Számos művész és tudós hangsúlyozta ennek jelentőségét – köztük Albert Einstein, aki maga is zenélt, és több alkalommal beszélt arról, hogy a képzelet és a művészet fontos szerepet játszott gondolkodásában. A színpadon egy absztrakt tér rajzolódik ki: egy különös szoba, ahol történetek születnek. Szarkasztikus, ironikus és drámai pillanatok váltják egymást, miközben egy nő és egy férfi kapcsolatának története bontakozik ki. Személyes drámájuk egy közösség történetével fonódik össze – humorral, iróniával és érzelmi feszültséggel átszőve.
Egerházi Attila a Székesfehérvári Balett Színház produkciójáról:
A darab tartalma és zenéje a népi kultúra gazdag kútjából merít. Koreográfusként régóta foglalkoztat és rendkívüli módon inspirál Lajkó Félix zenei világa, művészete, amelyet nagyon közel érzek magamhoz, a produkció létrehozása pedig most alkalmat teremtett a zeneszerzővel való együttgondolkodásra, a közös alkotómunkára.”
Érdekességek
Tudta-e, hogy Lajkó Félix első hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett meg? 2013-as, Mező című citeraalbuma két hónapon át vezette a World Music Charts Europe világzenei toplistáját.
Az album címadó száma:
Tudta-e, hogy Egerházi Attila 16 évesen kötelezte el magát végleg a tánc mellett, előtte a színház és a klasszikus gitár is érdekelte?
Tudta-e, hogy a tisztaszobában a vetett ágyakon gyakran 6-9 párna is sorakozott egymás tetején? Minél magasabb volt a párnahalom, annál gondosabbnak és módosabbnak számított a háziasszony.
Tudta-e, hogy a Székesfehérvári Balett Színház Magyarország egyik legfiatalabb hivatásos balettegyüttese?
Tudta-e, hogy Lajkó Félix színészként is bemutatkozott? Főszerepet játszott a 2008-as Delta című filmben, emellett számos mozihoz és színházi előadáshoz írt zenét.
Tudta-e, hogy számos magyar társulat mellett Egerházi Attila éveken át egy cseh táncegyüttest is vezetett?
Egerházi Attila díjnyertes koreográfiája, melyet a South Bohemian Ballet számára készített:
Reflektorfényben
Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974-ben. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett először a kezébe, az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el egy kölcsönkért hegedűvel Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. „Zeném alapját hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszom népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.”
Sok neves formációval és művésszel dolgozott, tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán táncossal, Min Tanakával, a francia Noir Désir zenekarral, koncertezett Alexander Balanescuval, illetve Boban Marković roma rézfúvószenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amszterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét. Lajkó Félix munkásságát 2016-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2024-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal ismerték el.
© Erdélyi Gábor
Egerházi Attila 1964 októberében született Budapesten. Tánctanulmányait Jeszenszky Endre irányítása alatt kezdte a nyolcvanas években, később Bécsben és Stuttgartban folytatta. Számos hazai és nemzetközi mestertől tanult klasszikus balettet, modern táncot, metodikát. 2008-ban a Holland Táncszínháznál Jiří Kylián vezetésével folytatott koreográfusi tanulmányokat. 1986-tól három éven keresztül a Vienna Dance Laboratorynál táncolt, majd hazatérve 1991-ben részt vett a Budapest Táncszínház alapításában, ahol mint táncos, balettmester és koreográfus működött 1997-ig. 1989 és 2000 között a Magyar Nemzeti Balett tagja volt, ahol megalapította a Koreográfus Stúdiót. 2000-től Pécsett művészeti vezető, majd 2003-tól Debrecenben balettigazgató. 2005-ben létrehozta a Magyar Balett Színházat, amely 2009-ig működött. 2009-től 2016-ig a csehországi South Bohemian Ballet igazgatója volt.
Koreográfusként eddig közel 100 balettet alkotott. Első jelentős művét Beszélő testek címmel 2000-ben mutatta be a Magyar Nemzeti Balett. További kiemelkedő alkotásai: A csodálatos mandarin, Zárt függönyök, Diótörő, Tűzmadár, About Kafka, Rómeó és Júlia, Hattyúk tava, Bolero, Carmen. 2003-ban a magyar táncéletben végzett kiemelkedő koreográfusi munkásságának elismeréseként Harangozó Gyula-díjat kapott, 2020 nyarán pedig a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnöksége Jeszenszky-díjjal jutalmazta. Csehország egyik legjelentősebb művészeti díját – Ceny Divadelních novin – 2010-ben kapta meg. About Kafka című balettjéért a Cseh Táncszövetség által adományozott „Az év legjobb koreográfusa” díjat 2015-ben vehette át a prágai Nemzeti Színházban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. augusztus 1-jén az ő kezdeményezésére alapította meg a Székesfehérvári Balett Színházat, amelynek jelenleg is balettigazgatója.
© Schaffer Móricz
A Székesfehérvári Balett Színház 2018. augusztus 1-jén alakult meg, ezzel más megyei jogú városokhoz hasonlóan Székesfehérvárnak is lett saját, önálló táncszínháza, a város kulturális intézményeként működő, kortárs balett-társulata. Az intézmény fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, valamint igazgatója, Egerházi Attila számára úttörő feladatot, egyúttal nemes küldetést jelent a társulat működtetése. Munkájuk célja elsősorban a kortárs balett tánckultúrájának meghonosítása Székesfehérvárott, valamint Fejér megyében.
A társulat egymástól karakteresen eltérő stílusjegyeket hordozó kortárs balettek által alkotott repertoárja két nagy csoportra oszlik: az egyiket a cselekményes balettek – irodalmi hasonlattal élve tánc-novellák vagy tánc-regények – jelentik, a másikba a cselekmény nélküli, egyfelvonásos produkciók – tánc-versek – tartoznak.
© Nagy Gergely