A Müpa virtuális hangversenytermébe a belépés díjtalan.
Bartók
I. rapszódia csellóra és zongorára, Sz. 88, BB 94c
Bartók
Kossuth - szimfóniai költemény nagyzenekarra, Sz. 21, BB 31, DD 75a
Bartók
Hegedűverseny, op. posth. (1907-08; Sz. 36, BB 48a)
Muzsikás Együttes és barátaik Bartók-műsora
Szeretnénk, ha a Müpa közönsége ebben a rendkívüli helyzetben is találkozhatna a világ legkiválóbb művészeivel és legizgalmasabb alkotóival estéről estére - ezúttal a saját otthonában. Éppen ezért az elkövetkezendő hetekben a jól ismert időpontokban megnyitjuk a Müpa virtuális hangversenytermét és előadótereit, és az elmúlt évek egy-egy felejthetetlen előadását közvetítjük.
Az előadás megtekinthető a honlapunkon és YouTube-csatornánkon.
140 évvel ezelőtt ezen a napon született Bartók Béla, aki mind zeneszerzőként, zongoraművészként és népzenekutatóként világviszonylatban alkotott maradandót. Művei nemcsak hazánkban határozták meg az őt követő zeneszerzők gondolkodásmódját, hiszen a 20. századi modernizmus egyik vezéregyéniségének számított, akinek kitörölhetetlen helye van a nyugati zene történetében. Műsorunkban a Müpa korábbi koncertjeiből válogattunk össze műveiből egy csokorra valót a legkiválóbb hazai muzsikusok tolmácsolásában.
I. rapszódiája a magyar parasztzenéből táplálkozó érett zeneszerző műhelyébe enged bepillantást Fenyő László és kamarapartnerei 2014-es koncertjéről, a Kossuth (a Kovács János által vezényelt Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játékában) és a fiatalkori Hegedűverseny (Baráti Kristóf és a Horváth Gábor vezette Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar előadásában) pedig a szárnyait bontogató komponista gazdag fantáziával megírt két jelentős alkotása.
Bartók Béla 1903-ban - Richard Strauss Hősi életétől inspirálódva - megírta a maga hősi szimfóniáját, melyben a magyar történelem héroszát, Kossuthot mintázta meg. A kompozíció „cselekményvezetése” sokban hasonlít a modellül választott Strauss-darabhoz, zenei anyagában viszont Liszt Ferenc világához is közel áll.
Báj, művészi temperamentum, erőteljes muzikalitás és technikai bravúr. Mindez együtt Geyer Stefi, a csodagyerek hegedűs. Játékával már tizenévesen elbűvölte Európát, Amerikát, na és Bartók Bélát), aki fiatalkori Hegedűversenyében (1907-08) megfestette zenei portréját. A kéttételes darabot Bartók állítólag éppen aznap fejezte be, amelyen a lány megírta a neki szóló szakítólevelet.
A közvetítés második részében a Muzsikás Együttes és barátaik 2015-ös koncertjével idézzük meg Bartók Béla szellemét. A zenekar zenetörténeti jelentőségű lemezei sorában mérföldkőnek számított a Bartók Album, melyen a népzenegyűjtő Bartók élményeinek „rekonstruálásával” idézték meg a műveit ihlető dallamokat. Ennek a lemeznek az anyagával világszerte bizonyították, hogy a magyar népzene azonos értékű az egyetemes zenekultúra bármely más műfajával.
A felvétel a Müpa 2014. november 18-i (I. rapszódia), 2018. március 13-i (Kossuth), 2016. május 28-i (Hegedűverseny) és 2015. március 15-i (Muzsikás) koncertjein készült.
Rendező: Müpa