A kivételes zenei intelligenciájú brit karmester, Jonathan Cohen az évad során kétszer vezeti a Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttesét - először „őrült spanyol” hangulatban. Hallhatjuk Geminiani kompozícióját, a La Folliát - a folia eredetileg őrülten izgatott, gyors és szenvedélyes termékenységi tánc volt, majd kultúrák közötti valódi híddá nőtte ki magát. Több mint százötven zeneszerző használta ezt a motívumot; a spanyol, az olasz, a brit, a német, sőt a skandináv kultúrában is utat talált magának.
Szintén őrületként fordíthatjuk Durante La Pazzia című versenyművének a címét. Az olasz szerző, aki szinte csak egyházi zenét írt, Alessandro Scarlattihoz hasonlóan Nápolyban alkotott a spanyol hódoltság idején. Ekkor született a koncerten elhangzó darabja is.
Telemann szvitje főhősén keresztül kapcsolódik a spanyol kultúrához. A hihetetlenül termékeny német zeneszerző, aki több művet írt, mint Bach és Händel együtt, Don Quijote történetének megkomponálásával tisztelgett Cervantes nagysága előtt. Amit várhatunk a burleszktől: humor, jókedv és a zenei történetmesélés legmagasabb foka.
A koncert második fele csupa ínyencséget tartogat. Domenico Scarlatti a csembaló virtuóza volt, a spanyol udvarban elszigetelve szinte csak erre a hangszerre komponált, de ahhoz is remekül értett, hogy zenéjével szinte azonnal magával ragadja a közönséget.
Scarlattihoz hasonlóan Boccherininek is választott otthona volt Spanyolország, huszonhat éves korától a madridi udvar zeneszerzője volt. A csellóvirtuóz szerző rengeteget tett a vonósnégyes műfajának fejlődéséért, de a Fesztiválzenekar Barokk Együttese egyik szimfóniáját szólaltatja meg, egy kuriózumot. Domenico Sarro is inkább operáiról híres, mint versenyműveiről: igazi ritkaságként csendül fel tehát ezen a koncerten olykor mesés hangulatú, máskor szívszorító a-moll furulyaversenye.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar, Müpa