Tom Wolfe az amerikai újságírás egyik legérdekesebb alakja. Lassan hatvan éve, hogy karrierje elindult, és azóta nem lankadó lelkesedéssel figyeli, miként változik az Egyesült Államok társadalmi-kulturális közege. A megszámlálhatatlan cikk és esszé után 1987-ben jelent meg első regénye, a Hiúságok máglyája. A hol kesernyés, hol gyilkos humorú szatíra bestseller lett, és megfilmesítése jogáért hatalmas összeget fizettek. A filmet a legendás Brian De Palma rendezte, a főbb szerepeket Tom Hanks, Bruce Willis, Melanie Griffith és Morgan Freeman kapta. Szóval minden adott volt a sikerhez, a siker mégis elmaradt. Talán azért, mert hiába fúrták-faragták a forgatókönyvet, az alapgondolatból nem lehetett tömegfilmet alkotni. Annál az sokkal vitriolosabb. Nem az akciók, hanem a belső történések hajtják előre a cselekményt. S ahogyan ez Tom Wolfe későbbi regényeiben megmutatkozik, a szereplők ambíciói, félelmei, vágyai és szorongásai a sztori motorjai.
Zsigmond Vilmosnak, az operatőrnek nem volt könnyű dolga, hiszen a látványt is jelentős részben a karakterekből kellett kibontania. Bonyolult, de mulattató lélektani hálót szőtt a képekből. Így aztán, amikor a Hiúságok máglyáját nézzük, izgalmunkat az táplálja, hogy kíváncsiak vagyunk, merre mozdulnak figuráink a következő lépésben, hogyan próbálják minimalizálni veszteségeiket és maximalizálni a várható nyereséget. Bizarr körtánc és fanyar grimasz.

A sorozat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával valósul meg.

Rendező: Müpa