A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogat.
Noha a háromszoros Kossuth-díjas Fábri Zoltán főhelyet kapott a szocialista kultúrpolitika kirakatában, filmrendezői életművét (1952-1983) meghatározták a letiltott forgatókönyvek, ezért milliós nézőszámokat elérő irodalmi adaptációkban mondta el a világról, diktatúrákról és emberi kapcsolatokról alkotott humanista üzenetét. Alapvetően nem volt filmnyelvi újító, mégis, a modern magyar film szimbolikus nagy pillanatait pergetve képzeletbeli mozinkban, alig akad, akinek ennyi erős képsorát összefűzhetnénk a Körhinta (1955) drámai hintajelenetétől A Pál utcai fiúk grundjáig (1968), a Hannibál tanár úr (1956) expresszív stadionjától Latinovits Zoltán őrnagyának abszurd dobozolásáig (Isten hozta, őrnagy úr, 1969).

A Kaffka Margit regényéből tíz éven át érlelt Hangyabolyt Fábri Zoltán a „hatvannyolcas cseh eseményekkel kapcsolatos példabeszédnek” nevezte, „ahogy ebben a kis közösségben az ortodox maradiság koholt ürüggyel, kegyetlenül győz a neológ megújulás fölött.” 1970-ben Fábri eredeti szándéka egy 68-hoz markánsabban illő téma, Kertész Ákos Makra című regényének megfilmesítése volt. Az újravonalasodó aczéli kultúrpolitika ekkor újabb Kossuth-díjat adott az élő filmklasszikusnak, azonban a munkásosztály helyzetének „ellensematikus” ábrázolása, a főhős szerelmének 1956-os disszidálása miatt eltanácsolta a Makra megfilmesítésétől. Fábri, hiába futott vissza a századfordulóig az időben, nyilatkozata ellenére nem tudta a hatvannyolcas szellemiséget modellértékűvé tenni és átültetni a zárda leányiskolájának életébe. A reformista Virginia, az őt követő a növendékek és a vaskalapos Leona tábora közé egy, a regényben nem szereplő „emberi szálat” is beiktatott: Virginia (Törőcsik Mari) bűnös szerelmét Magdolna (Vass Éva) iránt, amitől mind a ketten elszörnyednek. A filmben így a lélektani elemek erősebbé válnak, mint a parabolikusak, paradox módon éppen Fábri humanizmusa, empátiája következtében bukik meg a lázadástematika: a konzervativizmus győzelme nem külső elnyomás, hanem lelkiismereti tényezők miatt jöhetett létre. Ez a Fábri-film már sem tematikailag, sem formailag nem tartozott az élvonalba, az évtizedfordulót reprezentáló, nemzetközileg is elismert filmek közé (Szerelem, Szerelmesfilm, 1970, Szindbád 1971). Mai szemmel nézve inkább az Illés Györggyel gondosan megtervezett látványok: a természet és a majki kolostorbelsők kontrasztja, a világítás, a színkomponálás és a beállítások szépsége, valamint a fiatal lányok (Jarka Schallerová és Andai Györgyi) eleven játéka bizonyul maradandónak.

A Fábri Zoltán retrospektív sorozat további vetítései:

május 21. Az ötödik pecsét (1976)
június 4. Magyarok (1977)

Rendező: Művészetek Palotája

Rendező: