Leonard Bernstein a 20. század egyik ünnepelt és legtöbbet foglalkoztatott dirigenseként a legnevesebb zenekarokkal lépett fel, számos hangfelvételt készített, zeneszerzőként is máig népszerű műveket írt. Míg hivatásos muzsikusként a legjobbak közé tartozott, rendelkezett egy másik ritka képességgel: rá tudott hangolódni a laikusok hullámhosszára is, sőt, kiváló kommunikációs érzékének köszönhetően meg is tudta szólítani őket. Nemcsak előadó- és alkotóművész volt tehát, hanem egy személyben közönség is, s eme adottságok különleges együttese tette lehetővé számára, hogy bevezesse hallgatóságát a zeneművek rejtelmeibe, közérthető stílusban, mégis alapos szakmaisággal, akár zongora mellett magyarázva. 1972-ben egykori alma matere, a Harvard Egyetem vendégprofesszoraként felkérést kapott, tartson hatrészes előadást az egyetem Charles Eliot Nortonról elnevezett sorozatában. Mai szóval interdiszciplináris módszerével a zenét a nyelvvel állította párhuzamba, abból a megfigyelésből kiindulva, hogy különböző korok és stílusok ugyanabból a zenei alapanyagból építkeztek, és a kompozíciók szerkezete, szerveződési módja hasonló elveken nyugszik. Noam Chomsky akkoriban új elmélete, a generatív, azon belül pedig az univerzális grammatika jelentette számára a kiindulási pontot. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös szervezésű Bernstein-maratonjának kiállítása ezt a - Charles Ives zenekari darabja nyomán A megválaszolatlan kérdés címet viselő - legendás előadássorozatot mutatja be.

Rendező: Müpa, Budapesti Fesztiválzenekar