© Ruudu Rahumaru
Mari Kalkun, aki énekszóra bírja az erdőket
Az észt népzene varázslatos, meditatív világát tárja fel előttünk a természet szerelmese, Mari Kalkun. Dalaiban erdők, lápok és kertek suttognak vagy épp morajlanak, miközben Mari ősi észt hagyományokkal vegyíti nemzete kortárs költészetét.
Csukd be a szemed, és képzeld el, hogy egy elvarázsolt énekhang mesebeli, északi nyelven szól hozzád! Sötét, de hívogató, titkokkal teli erdőből érkezik, mint egy fuvallat. A meséjét pedig annak ellenére jól érted, hogy a nyelv maga ismeretlenül cseng. Ez Mari Kalkun észt énekesnő varázslata. Azé a Mari Kalkuné, akit a Mojo magazin nemes egyszerűséggel csak „az erdő hangjaként" aposztrofál.
De álljon itt egy kézzelfoghatóbb történet arról, milyen szoros viszonyban áll Mari a természettel. Ahogy a Womex magazin is beszámolt róla, 2020 tavaszán az énekesnő kiadott egy koncept-EP-t Õunaaia Album (Almáskert-album) címmel. A lemezt a karanténidőszak kitörésekor, otthona magányában vette fel, és élőben prezentálta az érdeklődőknek a saját kertjéből, miközben körülötte éppen virágba borultak az almafák. A dalok témái természetesen ember és természet kapcsolatát vizsgálták, de még ezeknél is beszédesebb infó, hogy a limitált korong borítóját Mari kézzel készítette, és az almafák virágait ragasztotta rájuk, mintegy mementóként mindannyiunk furcsa tavaszáról.
MÁGIKUS KÖLTŐISÉG, MELYHEZ NEM KELL ÉSZT NYELVTUDÁS
Marira semmi más nincs olyan ihlető hatással, mint az őt körülvevő természet, szülőhazája erdős, lápos vidéke, emellett pedig az ősi észt hagyományok. Az 1986-os születésű énekes-zeneszerző a világ számtalan pontján népszerűsítette már a kortárs észt népzenét. Az ország délkeleti részéből, az alig több mint negyvenezer főt számláló Võru megyéből többek közt Franciaországba, Finnországba, Oroszországba és Japánba is eljuttatta már az erdők muzsikáját. Meditatív dalai az archaikus észt énekstílus, a regilaul hagyományait is felidézik. A nyolc szótagos sorokból álló, az ősi finnugor világot idéző, élettel teli stílusnak titokzatos erőket tulajdonítottak.
És akkor jöjjön pár kimondhatatlan albumcím Mari pályájáról ezen a végtelenül kedves nyelven. 2007-ben adta ki első szólólemezét Üü tulõk (Az éjszaka érkezése) címmel. 2015-ös korongján, mely a szintén elbűvölő Upa-upa ubinakõnõ címet viseli, võrui nyelvjárásban énekel. 2012-ben alapította zenekarát, a Mari Kalkun & Runorunt, amely az improvizációban, játékos kísérletezésben hisz. 2015-ös albumuk, a Tii ilo az utazás, úton levés szépségéről mesél, miközben a dalok belső, intim hangokból indulva vad morajlássá fajulnak. 2018-ban jelent meg Mari nemzetközileg is leginkább ünnepelt albuma, az Ilmamõtsan, amelyet kimondottan szülőhazája falvai ihlettek, és amely helyi költők verseinek felhasználásával született.
-content.webp "mari_author_ruudu_rahumaru_2_ilmamotsan (1).jpg")
© Ruudu Rahumaru
„Kalkun éneke mágikus alkotófolyamat – írja róla a The Guardian kritikusa. – Felváltva örömteli és fájdalmas, de mindig dallamos, költőisége pedig az észt nyelv ismerete nélkül is érzékelhető.” A német közszolgálati rádió, az SWR2 tudósítója a folklór új olvasataként jellemzi Mari művészetét, mely Bartók Bélára és John Cage-re emlékezteti őt. „Nemcsak kreatív energiája lenyűgöző, hanem a hangja is elvarázsol, egyszerre tanúskodik anyai mélységekről és idézi bennünk elvarázsolt lények duruzsolását.”
Marit 2013-ban az észt etnozenei díjátadón a legjobb énekesnek választották, 2020-ban pedig „Az év zenésze" díjat nyerte el – elsőként a világzene képviselői közül – az észt közszolgálati műsorszolgáltatótól. Személyiségétől nem idegen a szociális érzékenység: nemrég a háborúra is reagált egy egyszerű, szívhez szóló dallal. Aggodalmainkról, szorongásainkról énekel benne, a gesztus pedig Bob Dylant vagy John Lennont idézheti fel bennünk. Bölcsen szól arról, hogy mindannyiunkban lakik egy belső gyermek, aki a sebezhetősége ellenére jobb hellyé tudja tenni a világot.
ROKON LELKEK A MÜPA SZÍNPADÁN
Ezek után nem meglepő a kijelentés: Mari sokat tesz azért, hogy az észt népzenét felfedezze Európa zenére kíváncsi közönsége. Az énekesnő saját bevallása szerint az anyanyelvén elhangzó dalokban tudja leginkább kifejezni érzéseit. Egy 2013-as interjúban úgy nyilatkozott: nagy álma, hogy zenéjével beutazza a világot, kíváncsi arra, hogyan tud a dalaival párbeszédet kezdeményezni az övétől különböző kultúrákkal.
A magyar közönség legközelebb 2023. április 29-én a Müpában tapasztalhatja ezt meg, amikor is Palya Bea vendége lesz a „Selymeim” – Énekesnők a nagyvilágból koncertsorozat legújabb részében. A két énekesnő egy tallinni Palya Bea-koncerten találkozott először, és azonnal rokon lelkekre ismertek egymásban. Bea szerint Mari „lényéből, hangjából ősi nőiség árad”. A hasonlóság tehát adott, éppen ezért ezen a koncerten a közös zenélés lesz a mérvadó motívum.
© Ruudu Rahumaru
A koncerten a két karakteres nő mellett négy férfi is közreműködik: Orbán György (nagybőgő), Czirják Tamás (dob, ütőhangszerek), Szokolay Dongó Balázs (fúvós hangszerek) és Lisztes Jenő (cimbalom). Palya Bea és Mari Kalkun pedig többek között olyan, valóban mesebelinek hangzó hangszerekkel ejti ámulatba a közönséget, mint a kannel, a lábcsengő, a sansula vagy éppen a tapan és a televi.
„A régi időkben az emberek felültek a lovas kocsijukra, nekivágtak a végtelennek, és közben végigénekelték az utat – mondja Mari. – Nem pusztán arról volt szó, hogy egyszer csak majd megérkeznek valahova – az út maga, a jelenben való létezés is nagy jelentőséget kapott. Számomra erről szól a zene.” Mari Kalkun nemsokára a budapesti tavasz felé veszi az irányt. Éljük át vele együtt a most varázslatát!
