Elhunyt Vásáry Tamás
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte a köztestület pénteken az MTI-vel.
Az 1933-ban Debrecenben született Vásáry csodagyerekként indult a zenei pályán: hatévesen Liszt II. rapszódiájának eljátszásával nyert felvételt a debreceni Zenedébe, első nyilvános koncertjét nyolcévesen adta. Tíz éves korában bekerült Dohnányi Ernő tanítványai közé, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc Zongoraversenyt. Művészdiplomáját 1953-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén, Gát József és Hernádi Lajos tanítványaiként szerezte.
Nemzetközi karrierje Leningrádban és Moszkvában indult, majd kiemelkedő versenysikerekkel folytatódott az 1950-es években Varsóban, Párizsban, Brüsszelben és Rio de Janeiró-ban, 1955-ben a párizsi Marguerite Long Zongoraversenyen, valamint a varsói Chopin Versenyen végzett előkelő helyen. Édesapja bebörtönzése után szüleivel sorsközösséget vállalva 1956-ban kénytelen volt elhagyni Magyarországot, és előbb Belgiumban, majd Svájcban élt. Az emigrációban évi átlag 100 hangversenyt adott a világ legfontosabb zenei központjaiban, 1960-ban debütált Londonban, 1962-ben pedig New Yorkban, a Carnegie Hallban.
A karmesteri pályája 1970-ben indult el, amikor a montreux-i fesztiválon a Liszt Kamarazenekart dirigálta. Hamarosan saját zenekara lett, a Northern Sinfonia, majd a Bournemouth Sinfonietta vezetőjeként működött. Vezényelte a világ legjelentősebb együtteseit a New York-i Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokig.
1972-ben járt újra először Magyarországon, hazatelepülése után, 1993-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója és vezető karmestere volt egészen 2006-ig. 2013-ban megalapította a Vásáry Tamás-Ösztöndíjat, 2017-ben pedig a Gyermekhíd Alapítványt, amely gyermekotthonban élő gyerekek társadalmi beilleszkedését segíti egyéni mentorok segítségével. A magyar tehetségsegítés nagyköveti tisztségét is magára vállalta.
A Müpában is sokszor lehettünk szemtanúi kivételes tehetségének, akár a zongora billentyűi mögött ült, akár a karmesteri pulpitusra lépett fel. „A tehetség, s még a szorgalom is nem több, mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni jó helyen, akkor nyerünk" - vallotta.
Vásáry Tamást a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.