„A minőségi kultúra az életminőséget is javítja"

Húsz év emberi léptékkel mérve nagy idő, de mennyit számít egy kulturális intézmény életében? Az biztos, hogy 2005-ös megnyitása óta a közönség szívébe zárta a Müpát, és rendszeresen visszatér az izgalmas programokra, kedvenc előadóinak fellépésére. Hogyan látja az eltelt időszakot Káel Csaba, aki vezérigazgatóként 2011 óta áll a Müpa élén, ám kapcsolata az intézménnyel még ennél is régebbre nyúlik vissza?

Hogyan kezdődött kapcsolata a Müpával?

Már az ötlet születésekor, azután pedig az alapkőletételnél is jelen voltam. Amikor 2004-ben Kiss Imrét kinevezték a vezérigazgatói posztra, megkért, hogy legyek a művészeti tanácsadója, majd az operaprogramok szerkesztéséért feleltem. A néhány nappal a Müpa 2005. március 14-i megnyitása után bemutatott első operaprodukciót, Monteverdi Orfeóját én rendeztem a Fesztivál Színházban.

A Müpa nyitókencertje 2005. március 14-én © Pethő Zsuzsa

2011-ben lett a Müpa vezérigazgatója. Kinevezése milyen változásokat hozott az intézmény életébe?

Mivel a filmiparból érkeztem, erősebb produkciós szemléletet próbáltam bevezetni. Míg korábban külsős koncertszervezők bonyolították a programokat, ez a saját kollégáink feladata lett. Emellett lényegesnek tartottam, hogy fejlesszük a marketingünket. Eleinte az újdonság ereje is sokakat elhozott a Müpába, de ezt az érdeklődést fenn kellett tartani, sőt fokozni kellett. Harmadrészt az archiválási céllal létrejött stúdió koncertfelvételeiből televíziós produkciókat állítottunk elő, hogy a közszolgálati média sugározza őket. Fontos cél volt, hogy intenzívebb legyen a nemzetközi jelenlétünk, koprodukciókat valósítsunk meg neves koncerthelyszínekkel, előadótermekkel, kulturális központokkal, illetve elkezdtünk kapcsolatokat építeni keleti irányba is.

Bár kezdetektől több művészeti ág is jelen volt a Müpában, hogyan változtak az idők során a hangsúlyok?

Az eredeti hat műfajt tizenkettőre bővítettük, de a klasszikus zene mindig is kiemelt szerepet kapott, hiszen itt található a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme. Ezen belül már Kiss Imre idejében elkezdtük kidolgozni a félig szcenírozott operajátszás alapjait. De a repertoárunkon megjelent az újcirkusz, az irodalom és a film is, továbbá egyre több táncprogramunk is lett.

Káel Csaba 2011 óta igzgatja a Müpát © Csibi Szilvia, Müpa

Melyek azok a kulturális funkciók, amelyeket akár az intézmény nagysága, akár az épület adottságai miatt mindenképpen a Müpának kell magára vállalnia, mert más nem tudja teljesíteni?

Talán a legfontosabb, hogy meg tudtuk erősíteni a magyar előadó-művészet nemzetközi helyzetét. Egyrészt nemzetközi környezetet teremtettünk azáltal, hogy a világ leghíresebb előadóit, együtteseit hívtuk meg, másrészt a mai napig szorgalmazzuk, hogy a hozzánk érkező világsztárok magyar művészekkel lépjenek fel, akiknek így növekszik a nemzetközi reputációja. A Müpa kisugárzása nagyon erős, a Forbes felmérése szerint mi vagyunk a hetedik legismertebb magyar márka.

A Müpa műsorán fontos szerep jut az ifjúsági programoknak. Hogyan vonzzák be a fiatalokat?

Az évi körülbelül 1500 rendezvényünk egyharmada a gyerekeket és a fiatalokat célozza meg. A kamaszokat a mai kütyüorientált világban nehezebb megszólítani, de igyekszünk olyan előadókat meghívni, akik számukra is vonzóak, és egyes kampányaink is kifejezetten nekik szólnak. Különlegességünk, hogy a Müpa az első pillanattól kezdve minőségi kultúrát épít, ráadásul egyedi produkciók létrehozására törekszik. Az a célunk, hogy a fiatalok megértsék: a minőségi kultúra az életminőséget is javítja.

Mi a helyzet a külföldi turistákkal? Őket milyen programokra lehet elhozni a Müpába?

Az elmúlt években a programjainkat egyre inkább kompatibilissé tettük a külföldiek számára, többek között idegen nyelvű feliratozással, és felvettük a kapcsolatot a turizmus további szereplőivel. Vannak olyan koncertjeink, amelyeknek kifejezetten nagy a nemzetközi visszhangja, például a Wagner-napokra mindig bőségesen érkeznek a zeneszerző rajongói. A Régizene Fesztiválon minden évben bemutatunk egy-egy ritkán hallható francia barokk operát, amire több százan érkeznek Franciaországból. Az ünnepek közeledtével, advent és karácsony környékén is felerősödik az érdeklődés.

Hogyan készülnek a huszadik évfordulóra?

Nagy „programtűzijátékkal”. A húsz évet húsz esemény fogja jelképezni a március 15-16-i hétvégén. Főleg hazai előadókat hívunk meg, azokat, akikre a Müpa eddig is épített, akik velünk nőttek fel. A közönség együtt láthatja majd a különböző generációkat, velünk lesznek a művészcsaládok, mesterek és tanítványok. Ünnepi hangversenyt is szervezünk a Nemzeti Filharmonikusokkal, akiknek a Müpa az otthonuk. Annak idején Kocsis Zoltán dirigálásával velük nyílt meg az épület, most pedig főzeneigazgatójuk, Vashegyi György fogja őket vezényelni, a meghívott világsztár szólista Rudolf Buchbinder lesz.

Jonas Kaufmannal 2020-as bécsi dalestje után © Posztós János, Müpa

A pozíciója igazán változatos feladatokkal jár. Mi inspirálja a legjobban a Müpa vezetésében?

Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik élőben is találkozhattak gyerekkori idoljaikkal, sőt dolgozhattak is velük. De ezek a hősök, ezek a világsztárok maguk is érzik azt a müpás lelkületet, amit kiváló kollégáim sugároznak, és ezért szeretnek ide jönni. Elképesztően szép bejegyzések szerepelnek az emlékkönyveinkben, amelyeket meg lehet majd tekinteni a Müpa húsz évét bemutató kiállításon. Azt szoktam mondani, hogy nekünk nem is közönségünk, hanem közösségünk van, a nézőink mellett beleértve a művészeket és a nagyon tehetséges alkotó- és szervezőgárdánkat is. Ez az összetartó erő a sikerünk alapja, és a legfontosabb szerep, amit a Müpa a hazai kulturális életben betölt.

Az interjú eredetileg a Müpa Magazin 2024/25. évad 3. számában jelent meg.