© Christian Farkas / TedxLibertyBridgeWomen
Hétköznapi hősök: Bereczki Anna
„Magam mögött hagyni a gumicsizmát”
Akkor is dolgoznak, amikor éppen nem. A közösségért, a bolygóért, embertársaikért. Ők azok a szakmájukban kiemelkedő nők és férfiak, akik nem a művészetekben jeleskednek, nincsenek reflektorfényben, nem zúg a taps, ha jól teljesítenek. Hétköznapi hősök. A tánc, a zene, a színészi játék vagy egy kiállítás: varázslat számukra, amelyben feloldódhatnak, és a nézőtéren hátradőlve csodavilágba léphetnek. Ebben lett partnerük a Müpa.
Bereczki Anna kutató mezőgazdász, akit 2023-ban az év egyik legjobb agrármérnökének választottak. Képtelen kikapcsolni, agya folyamatosan az innovációkon jár. Bár vonzza a kultúra, a szoros időbeosztás mellett a színház ritkán győz a feladatokkal szemben. A Bartók Tavasz keretében fellépő Les Ballets de Monte-Carlo Hamupipőkéjére azonban nem tudott nemet mondani.
Jean-Christophe Maillot koreográfus-igazgató mesedarabja már az egész világot bejárta. Neked hogy tetszett?
Teljesen lenyűgözött az előadás, pedig sosem voltam az a kislány, aki Hamupipőke vagy balerina szeretett volna lenni, a társastáncot is mindössze egy hónapig bírtam. Két évvel ezelőtt láttam először igazi klasszikus balettet, a Diótörőt, és most a Hamupipőkét. Zseniális mozgáskultúra, elképesztő, milyen könnyedén, gyönyörűen táncolnak! Számomra, aki sok időt töltök a földeken, meghatározó élmény testközelből látni suhanó táncművészeket. Szoros munkabeosztásom miatt sajnos ritkán jutok el ilyen eseményekre, hálás vagyok, hogy most eljöhettem az Erkel Színházba és részt vehettem az előadáson. Jó érzés volt egy estére szépen felöltözni, és magam mögött hagyni a gumicsizmát. Kiszakadtam a hétköznapokból, és új perspektívákat fedeztem fel a Hamupipőke csodálatos látványában feloldódva. Repült a lelkem!
Pár nap múlva nagy utazásra indulsz. Miért tartasz a tengerentúlra?
Biomérnök alapszakon végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd Illinois államban találtam egy olyan online mesterképzést, ami komplexen tanítja a növénytermesztést és a növényorvoslást. A tanítás amerikai idő szerint esténként, itthoni szerint hajnali fél kettő és négy között zajlott. Nem voltak könnyű napok, főleg hogy az órák után rögtön dolgozni mentem. Most öt hetet töltök kint, úgyhogy lesz időm kicsit élvezni az egyetemi létet és letenni a záróvizsgámat. Ha minden jól megy, mesterdiplomával a zsebemben jövök haza.
Hogyan kerültél a mezőgazdászat közelébe?
A bátyámmal együtt beleszülettem. A családom mind a mai napig ezzel foglalkozik, de soha nem volt nyomás rajtunk, hogy kövessük őket. A mezőgazdaság egy nő számára más igénybevételt jelent, mint egy napi nyolcórás irodai munka, nem mintha azt könnyű elfoglaltságnak tartanám. De ha a földeken valami történik, azonnal menned kell.
Melyek a legkedvesebb emlékeid a gyerekkorodból?
Tizenéves voltam, amikor el akartam menni egy nyári fesztiválra, de édesapám azt mondta, hogy csak akkor mehetek, ha előtte búzatermesztésből leteszek nála egy minivizsgát. A házunktól tíz percre már termőföldek voltak, és gyakran sétáltunk arra. Apukám magyarázott, tanítgatott, én pedig mindent megjegyeztem. Az agrárium közege meglehetősen konzervatív, és abban, hogy ennek ellenére modern nőnek tartom magam, nyilván fontos szerepet játszik az is, hogy hét éve a fővárosban élek. Budapest új nézőpontokat nyitott meg számomra.
Földek mellett sétáló kislányból lettél a legjobbak között számon tartott startup cég női vezetője.
Magokból tápláló élelmet előállítani gyönyörű szakma, és mindaddig értékteremtő munka, amíg nem használják túl indusztriálisan. Ezzel a céllal vettünk részt egy projektben és építettünk rá egy startup céget. A digitális rovarcsapda ötletével jelentkeztünk a NAK TechLabba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara inkubációs programjára, és eldöntöttük, hogy meghódítjuk a világot.
Annát a 2024-es TedxLibertyBridge Womenre is meghívták előadónak. Az eseménysorozat célja, hogy a 21. századi, európai szellemiségben gondolkodó és élő nőket támogassa. Fotó: Christian Farkas
Meghódítottátok?
Kínától Üzbegisztánig több országban komoly sikereket értünk el vele. Alapítótársammal négy éven át építettem a céget. Rengeteget tanultam, fejlődtem, kapcsolatokra tettem szert, olyan dolgokat éltem át és tapasztaltam meg, amilyenekre másképp nem lett volna lehetőségem. A 2024-es év azonban nagy változásokat hozott az életemben, és új vizekre eveztem. Az kezdett érdekelni, hogy helyi szinten, a kisebb szereplők életére hogyan tudok pozitív hatás gyakorolni a fenntarthatóság jegyében. Az a vágyam, hogy ilyen folyamatoknak lehessek részese. Küzdeni akarok a klímaváltozás ellen, megtörve a nagy indusztriális mezőgazdaság negatív hatásait. A másik projektemben az alkotás és a kreativitás kap hangsúlyt: gyönyörű, fenntartható, őshonos és méhbarát növénytársulásokat szeretnék létrehozni.
Milyen kultúrafogyasztási szokásaid vannak?
Korábban minden időmet a tudománynak szenteltem, de a barátaimnak és a gyülekezetemnek köszönhetően kicsit már fejlődtem ezen a téren, bár még mindig van mit bepótolnom. Régen is szerettem a színházat, a koncerteket, a musicaleket, de az egyetem alatt és azt követően nem sok helyre jutottam el. Életemben először tavaly láttam egy kiállítást, és végre megnéztem egy operát is. Imádom a zenét! A különböző tevékenységeimhez különböző stílusú zenéket hallgatok. Ha tanulok, tételeket dolgozok ki vagy koncentrálnom kell, akkor zongorajáték, komolyzene szól mellettem. Azt is kitapasztaltam, milyen hangerő mellett tudok fókuszálni. Van egy chill mixem is, ezek a dalok megnyugtatnak és simogatják a lelkemet.