Zenével a világ körül

Jules Verne főhősének csupán 80 napja volt körbeutazni a világot, a Müpa közönsége azonban 5 hónap alatt járhat be 5 kontinenst, igaz, csak zeneileg. A 2025/26-os évad első felében ugyanis Európától kezdve Ázsián át Dél-Amerikáig érkeznek a művészek, és hozzák el sokszor távolinak tűnő tájak hangjait és kultúráját a Duna-parti intézmény színpadára. Mutatjuk, kikre érdemes jegyet váltani, ha Phileas Fogg nyomdokaiba lépve indulnánk kalandos (zenei) utazásra.

EURÓPA – Szívfacsaró urbánus folk, a görög külvárosból

Az európai kultúra bölcsőjének is nevezett Görögország rengeteg lehetőséget kínál az aktív pihenésre vágyóknak, legyen szó építészetről, kulináris élvezetekről, természeti szépségekről vagy épp zenéről. Utóbbiért szeptemberben nem kell a Földközi-tengerig utazni, a görög bluesként is emlegetett rembetiko emblematikus figurája és művelője, George Dalaras ugyanis házhoz jön. A Kis-Ázsiából eredő műfaj az 1930-as években terjedt el a görög urbánus szubkultúrákban, Athén, Pireusz és Szaloniki külvárosában. Legjellemzőbb hangszere a buzuki, de emellett tamburin, hegedű, harmonika, gitár, tonbak és az ujjravaló cintányérok is gyakran megszólalnak benne. Sőt, régebben egy rózsafüzérszerű gyöngysor hangja is hallható volt, amint azt a pohárhoz koccintják.

ÁZSIA – Sikerfilmek zenéi, dél-koreai death metal-szerető zeneszerzőtől

Az utóbbi évek során a dél-koreai mozi minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy exportképes „termék”, gondoljunk csak Bong Joon-hoo 2019-es Oscar-díjas Élősködőkére vagy a Netflix sikersorozatára, a Squid Game-re, amely 2021-ben ellentmondást nem tűrően uralta le streamingplatform nézettségi listáját. Mi a közös bennük? Többek közt Jung Jae-il személye, akit generációja egyik leginnovatívabb filmzeneszerzőjének tartanak. A szöuli jazzakadémián végzett komponistáról talán nem is gondolnánk, hogy 12 évesen még egy death metal zenekarban gitározott, és saját bevallása szerint a Metallica volt rá eddig a legnagyobb hatással. Első magyarországi koncertjén a világhírnevet meghozó filmslágerei a Dohnányi Zenekar segítségével szólalnak majd meg, akik erre az alkalomra tradicionális koreai zenészekkel, phanszori (koreai népi opera) énekessel, daegeum (koreai bambusz fuvola) és csanggu (homokóra alakú koreai dob) játékosokkal egészül ki az igazán hagyományos hangzásért.

ÉSZAK-AMERIKA – Swingklasszikusok vagány köntösben

Ha van kvintesszenciálisan amerikai zene, akkor az a swing, hiszen a jazzből kifejlődött műfaj az Egyesült Államokból indult hódító útjára. És ha van amerikai swing énekes, aki elsőre beugrik, akkor az Frank Sinatra, még annak ellenére is, hogy Sinatra zenéjében már erősen jelen voltak a popos hangok, amikor a ’40-es években feltűnt a színtéren. Ez persze semmit nem von le a tényből, hogy elvitathatatlan szerepet vállalt abban, hogy a klasszikusok közel 100 évvel a megszületésük után is elevenen élnek. Sőt, nem csak a jazz kedvelőinek körében örvendenek népszerűségnek, de más műfajok szereplői is gyakran nyúlnak hozzá és dolgozzák fel saját ízlésüknek megfelelően – gondoljunk csak Robbie Williams 2001-es Swing When You’re Winning albumára, vagy Michael Bublé egész diszkográfiájára. Így már nem is tűnik olyan merész ötlet, hogy három, teljesen más műfajból ismert énekes – Czutor Zoli (Belmondo), Ganxta Zolee (Ganxta Zolee és a Kartel), valamint Papp Szabi (Supernem) – szmokingot öltsenek és a BJC Big Band segítségével összekapcsolja az eleganciát a lazasággal, a whiskey-t a boogieval.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

DÉL-AMERIKA – Latin jazz ritmusok a műfaj fáradhatatlan brazil varázslójától

Miles Davis szerint a leglenyűgözőbb zenész a világon, rajongói szerint a „hangok varázslója”, hivatalos önéletrajza szerint pedig ő maga A ZENE. A közel 90 éves Hermeto Pascoal korát meghazudtoló energiával feszegeti a műfaj és saját határait is: fél évszázados karrierje alatt több mint 10 000 művet szerzett, 35 saját albumot adott ki és legalább ennyin működött közre, játszik zongorán, billentyűn, basszusfuvolán, melodikán, 8 basszusos harmonikán, kürtön, üstdobon. Jazzes alapú zenéjébe a brazil zene számos ágát – szamba, choro, baiao – belevonja, avantgárd elemekkel párosító megoldásai őt magát senkihez sem hasonlítható figurává, első magyarországi koncertjét pedig kihagyhatatlan eseménnyé teszik.

AFRIKA – Évszázados ősi mali dallamok modern csavarral

A griotok Nyugat-Afrika tradicionális történetmesélői, régi korok költői, akik a 13. század óta őrzik őseik dallamait, és adják tovább generációról generációra. Djely Tapa szó szerint otthonról hozta magával ezt az több évszázados hagyományt, hiszen édesapja, Djely Bouya Diarra legendás énekes és táncos, édesanyja, Kandia Kouyaté pedig a nemrég a Müpában is járt Les Amazones d’Afrique első lemezéről lehet ismerős. Djely 2002-ben éles váltásra szánta el magát, és Maliból Kanadába költözött, hogy repülőmérnöknek tanuljon, de figyelme hamar a zenélés felé fordult. Évek háttérvokálozása után 2017-ben jelent meg első saját lemeze, amelyen az általa jól ismert tradicionális zenei irányzat mellett már bátran kalandozik új utak felé is. Teszi ezt azóta is: miközben dalai lüktetnek a sokféle hatástól, sosem veszítette el a zenéje mellett az életét is meghatározó nyugat-afrikai karakterét.

Fotó: Jean-Francois Desgagnes

Aki pedig további kalandokra vágyik, bátran szemezgessen a 2025/26-os évad őszi-téli programjainak kínálatából.