Müpa Magazin+ / Ráadásul
RAH-Exterior-Night-time-May-24-35_Annabel_Moeller_lead.jpg

A Royal Albert Hall © Annabel Moeller

A zene fővárosai: London

2026. 02. 04. Kondor Kata

Az elmúlt évszázadok során a brit főváros egy valóságos mágnes szerepét töltötte be a muzsika világában: zeneszerzők és előadók nagyjai indultak útnak, hogy Londonban mutathassák meg tudásukat, mindeközben pedig az angol kórustradíció vagy a virágzó régizenei mozgalom a helyi kötődésű művészeknek is nemzetközi hírnevet szerzett. Sorozatunkban a zenei világ neves központjait mutatjuk be: Bécs után ezúttal a ködös Albionba látogatunk.

Léteznek a világnak olyan pontjai, amelyeket valamirevaló muzsikus nem kerülhet el, ha igazi világhírnévre törekszik. A pallérozott ízlésű londoni közönség meghódítása már jó pár évszázada szerepel a legnagyobb művészek céljai között. Bár sokszor elhangzik, hogy az angol zenetörténetben igen jelentős hiátus tátong: Purcell barokk muzsikája után csak a 19–20. század fordulóján sikerült újfent nemzetközi rangú komponistát produkálnia az országnak. A köztes időben „importból” fedezték a hiányt, hiszen számos jeles alkotó időzött hosszabb-rövidebb ideig Londonban. Ilyen előzmények után persze a lelkes zenebarátok számára is jelentős vonzerővel bír a brit főváros: sokan zarándokolnak el, hogy opera-előadást nézzenek a Covent Gardenben, vagy elmerüljenek a város hihetetlenül gazdag koncertéletében.



A Covent Garden főbejárata a Drury Lane felől
John Rolph karc metszete Thomas H. Shephard rajza alapján, 1828


Ha a londoni zenei élet felvirágzásának okait keressük, megkerülhetetlen az angol arisztokrácia és azon belül is a királyi család művészetpártolói szerepe. VIII. Henrik maga is komponált, I. Erzsébet idejéből pedig már olyan jelentős, Londonban működő komponistákat említhetünk, akiknek műveit ma is játsszák – közéjük tartozik például John Dowland. A barokk periódus aztán soha nem látott fénykort hozott a város zenei életében. Itt alkotott a sok évszázadon át legjelentősebbnek tartott angol zeneszerző, Henry Purcell, majd Georg Friedrich Händel határozta meg újabb évtizedekig a város operaéletét, de jelentősek itt született oratóriumai is. A következő nagyság, aki hosszabb időt töltött Londonban, Joseph Haydn volt, aki tizenkét szimfóniát komponált az itteni közönség számára. De érintette a várost utazásai során Wolfgang Amadeus Mozart, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Hector Berlioz, Edvard Grieg, sőt Bartók Béla is – hogy csak a legjelentősebb zeneszerzők londoni kitérőit említsük.



A 19. század második felétől újra felbukkantak az angol zeneszerzők is: Londonban mutatták be Edward Elgar számos művét (habár a zeneszerző jobban kedvelte a vidéki életet). Hasonlóképpen történt Ralph Vaughan Williamsszel is, aki élete során több fontos zenei pozíciót is betöltött a városban, Benjamin Brittent pedig már tanulmányai óta szoros kapcsolat fűzte Londonhoz. Ő maga épített is arra az igen jelentős angol kórushagyományra, amely a középkortól napjainkig meghatározó szereppel bírt az ország életében, és amely amellett, hogy kiváló professzionális előadókat segített pályára, a közönség zeneszeretetéhez is nagyban hozzájárult. A 20. század második felében a zenetudomány és a zenéről való gondolkodás fejlődésében is jelentős szerepet töltött be a város, hiszen a régizenei mozgalom és általa a historikus előadói gyakorlat egyik központjává vált.


A London szívében található Barbican Centre-t személyesen II. Erzsébet nyitotta meg 1982-ben
© Dion Barrett


Ilyen előzmények után hova is menjen az a zenebarát, aki szeretne elmerülni London pompás opera- és koncertéletében? Ahogy a bevezetőben is említettük, a Covent Garden jó választás lehet, itt játszik ugyanis a Királyi Operaház (újabb nevén: Royal Ballet and Opera), amelynek színpadán szinte naponta fordulnak meg a legnagyobb sztárénekesek. De a koncerttermek között is mindenki megtalálhatja a zenei és építészeti ízléséhez leginkább illőt. Felkereshetjük az impozáns méretű Royal Albert Hallt, ahol több mint ötezer néző tud helyet foglalni – az épület szintén egy főrangú zenerajongóról, Viktória királynő férjéről kapta a nevét. Igen méretes komplexum a Barbican Centre is (több különböző méretű teremmel, könyvesbolttal, hatalmas előcsarnokkal), ahol szintén lehetséges nagy apparátusra írott műveket előadni. A maga 2700 fős nézőterével a Royal Festival Hallt sem lehetne éppenséggel a kicsik közé sorolni. Különleges atmoszféra járja át az egykori templomból kialakított Cadogan Hall épületét, amelynek híresen műértő közönsége van. A kamarazene fellegvára a Wigmore Hall, de ha szerencsések vagyunk, London csodás templomaiban is hallgathatunk koncerteket, ahol az évszázados falak is hozzájárulnak az élményhez.


Az 1932-ben alapított Londoni Filharmonikus Zenekar a brit főváros öt állandó együttesének egyike
© Benjamin Ealovega


Mindez a sok nagyszerű helyszín önmagában még nem lenne olyan izgalmas, ha nem töltené meg őket pezsgő zenei élet. Londonban számos zenekar és rendezvény gondoskodik arról, hogy a szép dallamok szerelmesei mindig találjanak kedvükre valót. Az olyan nagy szimfonikus együttesek, mint a Londoni Filharmonikus, illetve Szimfonikus Zenekar, a Philharmonia Zenekar és a Royal Filharmonikusok világszerte nagy megbecsültségnek örvendenek. Itt működik a neves régizenei együttes, a legendás karmester, Neville Marriner által alapított Academy of St Martin in the Fields is, mely az otthonául szolgáló templomról kapta a nevét. És ne feledkezzünk meg London legnagyobb zenei eseményéről, a nyár végi/kora őszi BBC Proms fesztiválról, amely évről évre, több héten át vonzza ide a világ legjelentősebb előadóit, no meg persze a közönséget is. Az utánpótlásról London hasonlóan neves iskolája, a Királyi Zeneakadémia gondoskodik, amelynek saját múzeumát is érdemes felkeresnünk, ha szeretnénk többet megtudni a zeneoktatás elmúlt évszázadairól.

Legyen szó egy kis kiruccanásról, tematikus zenei túráról vagy egy hosszabb londoni kitérőről, biztosan nem fogunk unatkozni: bármelyik műfajért vagy korszakért lelkesedjünk is, a város koncertélete lenyűgöző.



magazine.article_recommendations
General contact information
What would you like to ask about?
Müpa+ membership programme

Join the free membership programme of Müpa Budapest

Getting here

Müpa Budapest can be accessed by car from Soroksári út, Könyves Kálmán körút and Rákóczi Bridge.

Using public transport by the trams 1, 2, 24, by the busses 54 and 15 and by the HÉV - suburban railway H7.

Opening hours, events

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. | +36 1 555 3000 Opening hours | Map

Parking

Müpa Budapest provides complementary parking for visitors with paid tickets to any of our public performances on the day of the performance. Free parking in this case is available for a single entry and lasts until Müpa Budapest closes.

Questions about parking | info@mupa.hu

Venue hire

Public cultural events • Coordinationtereminfo@mupa.hu

Private hires uzletirendezveny@mupa.hu

Newsletter
Register and subscribe to the newsletter of Müpa Budapest to be the first to hear about our programs! Register