„Nem minden Wagner-előadás változtatja meg az embert, nem mindegyik hagy maradandó nyomokat az ember lelkén, de a Fischer Ádám irányította Wagner-ünnep igen” – fogalmaz elismerően a kritika a Budapesti Wagner-napokról. A kultikus eseménysorozatnak köszönhetően mára a Wagner-rajongók kitüntetett rangú zarándokhelyévé vált a magyar főváros, és a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem. A 2006 óta eltelt több mint egy évtizedben az úgynevezett teljes bayreuthi kánonnal, vagyis a szerző életében a Zöld dombon bemutatott mind a tíz operával találkozhatott a közönség, a szcenírozott előadásokon a legkiválóbb Wagner-énekesek lépnek fel évről évre. A fesztivál emblematikus produkciója a Hartmut Schörghofer rendezte Ring-tetralógia, a wagneri örökség szerint négy egymást követő napon előadott A nibelung gyűrűje, amely 2019-ben egy év szünet után, felfrissített változatban tér vissza, olyan világsztárok közreműködésével mint Johan Reuter, Albert Pesendorfer, Stuart Skelton, Catherine Foster, Stefan Vinke, Gerhard Siegel vagy  Lauri Vasar. A világhírű eseménysorozat művészeti vezetője és karmestere a Kossuth-díjas Fischer Ádám.

A földi világban. A rajnai sellők könnyelmű játékát Alberich, a nibelung zavarja meg. Miután a sellők elutasítják, és nem töltheti velük a kedvét, elrabolja tőlük az aranykincset. Ehhez esküvel le kell mondania a szerelemről.

Az istenek birodalmában. Házasélete békéjének megőrzése érdekében Wotan a két óriással, Fafnerrel és Fasolttal várat építtetett felesége, Fricka számára. Az építőknek fizetségül Fricka testvérét, Freiát ígérte oda, s a törvények isteneként állnia kellene a szavát. A kiutat jelentő megoldást Loge, a furfangos tűzisten találja meg. Azt tanácsolja Wotannak, hogy Freia helyett ajánlja fel az óriásoknak azt a varázsgyűrűt, amelyet Alberich a Rajna kincséből kovácsolt. Loge és Wotan elutazik Nibelheimba, a nibelungok világába, hogy megszerezze a kincset. Az óriások elfogadják a csereajánlatot, de Freiát túszként maguknál tartják. Nélküle és az általa kínált étkek, az aranyalmák nélkül az istenekre halál vár.

Az alvilágban. A csodagyűrű és a láthatatlanná tevő ködsisak birtokában Alberich a neki alávetett nibelungokat kínozza, közülük is leginkább Mimét, a saját fivérét. Logénak csellel sikerül eloroznia tőle a kincset, a sisakot és a gyűrűt. Alberich mindenkit megátkoz, aki a gyűrűt valaha is birtokolni fogja.

Az istenek birodalmában. Freiát immár kiválthatják az óriások fogságából. Wotan a gyűrűt meg akarja tartani, Erda, a női főistenség azonban óva inti ettől. Szavai hatására Wotan megérti, hogy az istenek elpusztulnak, ha ő nem adja át a gyűrűt, ezért végül megválik tőle, annak átka pedig azonnal hatni kezd. Az érte folytatott veszekedésben Fafner megöli fivérét, Fasoltot. Az istenek bevonulnak a Walhallának nevezett várba. Kísérőjük két holló, Wotan madarai, amelyek a világ eseményeiről visznek híreket a főistennek. Loge kárörvendőn figyeli a pusztulásra ítélt isteneket. Csak a rajnai sellők maradnak hátra, akik az elveszett aranyat siratják.
 

 

  • A Rajna kincse

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    Jegyárak:
    6000
    10900
    14900
    19900
    22900 Ft
    • Müpa saját produkció
  • A Rajna kincse

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    • Müpa saját produkció

A földi világban. Siegmund, a wälsung – Wotan földi nőtől született, halandó fia – éppen ellensége, Hunding házában talál menedéket, akivel másnap fegyvertelenül kellene megvívnia. Hunding felesége, Sieglinde és Siegmund szerelemre gyullad egymás iránt, mielőtt még felismernék, hogy ők ketten ikertestvérek. Sieglinde megszerzi Siegmundnak a notungot, a legyőzhetetlen  kardot. A testvérek elmenekülnek. Úgy tűnik, Wotannak sikerül az a terve, hogy egy félelmet nem ismerő hősi nemzetség révén jó irányba fordítsa a világtörténelem menetét.

Föld és ég között. Fricka, a házasság védőistensége rábírja Wotant, hogy áldozza fel a házasságtörők életét. Wotannak a lányát, a walkür Brünnhildét arra kell kényszerítenie, hogy vonja meg a védelmét Siegmundtól. Miután azonban a szerelméhez hű Siegmund nemet mond arra, hogy magát a sorsának alávetve Brünnhildével a Walhallába menjen, Brünnhilde nem teljesíti apja parancsát. Wotan haragjában eltöri a notungot. A védtelen Siegmundot megöli Hunding, őt pedig ezután Wotan döfi le. Brünnhilde elmenekül Sieglindével, aki gyermeket hord a szíve alatt.

Föld és ég között. A walkürök, Wotan és Erda kilenc lánya a világot járja, összeszedi az elesett hősöket és a Walhallába viszi őket, hogy ők alkossák Wotan titkos seregét a hataloméhes Alberich elleni, fenyegetően közeledő harcban. Brünnhilde nem Siegmunddal érkezik meg a walkürökhöz, ahogyan ők várják, hanem az állapotos Sieglindével menekül hozzájuk, nyomukban az őket üldöző Wotannal. Sieglindét sikerül biztonságba helyezni, s Wotan haragja és büntetése Brünnhildére sújt le, noha az valójában csak az ő titkos kívánságát teljesítette. Halhatatlanságától megfosztva Brünnhilde védtelen nővé lesz. Loge ismét tűzzé változik, és lángtengerrel veszi körül Brünnhildét, Wotan pedig mély álmot bocsát rá. Csak azé a félelmet nem ismerő hős férfié lehet majd, aki képes lesz arra, hogy a tűzön áthatolva felébressze és meghódítsa őt.
 

 

  • A walkür

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    Jegyárak:
    6000
    10900
    14900
    19900
    22900 Ft
    • Müpa saját produkció
  • A walkür

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    • Müpa saját produkció

A földi világban. Mime, a nibelung kovács felnevelte Siegfriedet, a wälsung testvérpár, Siegmund és Sieglinde elárvult gyermekét, s az összetört notung darabjait is ő őrzi. Gondoskodása azonban nem önzetlen. Számára Siegfried, a félelmet nem ismerő ifjú hős és a legyőzhetetlen kard egyaránt csupán eszközül szolgál arra, hogy megszerezze az óriás Fafner által őrzött gyűrűt és általa a világ feletti uralmat. Egy vándor – akiben Wotant ismerjük fel – szántszándékkal felszítja Mime kapzsi vágyait, és arra kényszeríti, hogy a saját fejére kössön fogadást vele. Siegfried, aki ráun nevelőapja hiábavaló kísérleteire, maga kovácsolja újjá a notungot. Mime titokban mérgezett italt készít az ifjú számára.

Másutt. A kincseket sárkánnyá változtatva őrző Fafnert kilesi a nibelung Alberich, aki vissza szeretné szerezni azt, ami egykor az övé volt: a csodagyűrűt és a láthatatlanná tevő ködsisakot. Itt is megjelenik a vándor alakját öltött Wotan, aki letette az uralkodás gondját, és a világtörténelem folyását látszólag részvétlenül szemléli. Mime elvezeti Siegfriedet Fafner barlangjához, és az ifjú ott gond nélkül megöli a sárkányt. Vére az ujjára fröccsen, s miután nyelvével hozzáér, megérti az erdei madár dalát. Tanácsát megfogadva magához veszi a gyűrűt és a ködsisakot. Alberich egyelőre hoppon marad. Siegfried most már Mimén is átlát, és ledöfi az áruló törpét. Az erdei madár ekkor megmutatja neki az utat, amely elvezeti nevenincs vágyakozása tárgyához: az asszonyhoz, Brünnhildéhez.

Föld és ég között. Wotan még egyszer utoljára kikéri Erda tanácsát, az ősanya tudása azonban kevésnek bizonyul a közelgő világvégével szemben. Wotan maga is megtapasztalhatja Siegfried, az egykor épp általa hőn várt, félelmet és törvényt nem ismerő hős hatalmát. Az ifjú, dacolva a valaha leghatalmasabb istenség ellenkezésével, utat tör magának az apja által száműzött walkürhöz, Brünnhildéhez. Megtöri a rábocsátott varázst, ő maga pedig két új érzést is megtapasztal: a félelmet és a szerelmet.
 

 

  • Siegfried

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    Jegyárak:
    6000
    10900
    14900
    19900
    22900 Ft
    • Müpa saját produkció
  • Siegfried

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    • Müpa saját produkció

Föld és ég között. A nornák, Erda lányai, már nem látják a jövőt. A világfakőris darabokra törve várja a világégés eljövetelét. A sors fonalai menthetetlenül összegabalyodtak.

A földi világban. Brünnhilde útjára engedi szerelmét, Siegfriedet, hogy az újabb hőstetteket vihessen végbe. A hős eljut a Rajna-parti Gibichung-várba, amelyben Gunther és testvére, Gutrune mellett ott van féltestvérük, Hagen, Alberich ivadéka, aki Grimhildtől született. A Siegfriedtől a gyűrűt megkaparintani akaró apja Hagent eszközül használja, ám Siegfried a gyűrűt szerelmi zálogul Brünnhildénél hagyta. Hagen ezért intrikus tervet dolgoz ki. Siegfriedet feledést hozó itallal kell megitatni, hogy aztán Gunther alakját magára öltve elhozza Brünnhildét, jutalomképpen pedig feleségül vegye Gutrunét. A walkürsziklán Waltraute megpróbálja rábeszélni a testvérét arra, hogy adja vissza az elátkozott gyűrűt a rajnai sellőknek, és ezzel vegye elejét a szerencsétlenségnek. Férje szerelmi zálogától azonban Brünnhilde nem hajlandó megválni. Elrablása és elárultatása végbemegy, pontosan úgy, ahogyan azt Hagen eltervezte.

A földi világban. Alberich engedelmességet követel fiától, Hagentől, aki Guntherékben gyűlöletet és gyanakvást ébreszt a diadalmasan visszatérő Siegfried iránt. Az elárult Brünnhilde is bosszúra szomjazik. Siegfried anélkül, hogy tudná, mit tesz, nőül veszi Gutrunét.

Más helyeken. A Gibichungok elhatározzák, hogy vadászatukon Siegfriednek meg kell halnia. A rajnai sellők könyörögnek a vadászat közben hozzájuk tévedt Siegfriednek, hogy adja nekik a gyűrűt, ám ő kineveti őket. Később, amikor megpihen a férfiakkal, lassanként visszatér az emlékezete, ám Hagen ekkor hátába döfi a dárdáját. Brünnhilde megérti, mi történt, és átlát az árulókon. Teljesíti utolsó kötelességét – Siegfried holttestét elnyelik a világégés első lángjai. Brünnhilde is a tűzbe veti magát. Az istenek és az emberek birodalma megsemmisül. A Rajna kilép medréből.

Az átok sújtotta gyűrű visszatér eredeti helyére.
 

 

  • Az istenek alkonya

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    Jegyárak:
    6000
    10900
    14900
    19900
    22900 Ft
    • Müpa saját produkció
  • Az istenek alkonya

    Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
    • Müpa saját produkció

Dokumentumfilmek

Bérletben