18492_strauss_az_arnyek_nelkuli_asszony_180130_01.jpg
18492_strauss_az_arnyek_nelkuli_asszony_180130_02.jpg
18492_strauss_az_arnyek_nelkuli_asszony_180130_03.jpg
18492_strauss_az_arnyek_nelkuli_asszony_180130_04.jpg
komolyzene, opera, színház
Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony
2018. január 30. kedd
17:00 - 21:00
2 szünettel
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

R. Strauss

Az árnyék nélküli asszony - koncertszerű előadás három felvonásban (német nyelven, magyar felirattal)

„Talán nem vagyok elsőrangú zeneszerző, de elsőrangú másodrangú zeneszerző vagyok” - nyilatkozta magáról Richard Strauss, az „utolsó nagy romantikus”. Az árnyék nélküli asszony az I. világháború alatt született; Hofmannsthal librettója freudi ihletettségű mű, tele erős szimbolikával, rendkívüli felruházott szereplőkkel.

Bár Richard Strauss hosszú pályája a világ politikai, szociológiai és kulturális történetének egyik legkaotikusabb korszakán ívelt át, a zeneszerző még a televízió, a repülőgép-hajtóművek és az atombomba idejében is megőrizte eredendően romantikus esztétikáját. Kevés olyan komponistája volt a kornak, akit Strausshoz lehetne mérni hangszerelési fantázia tekintetében, és Wagner óta nem akadt más rajta kívül, aki ilyen jelentős nyomot hagyott volna az operatörténetben. Librettistájának, Hugo von Hofmannsthalnak szenvedélye volt a színház; mesteri szimbolikával, aprólékosan kidolgozott szerepekre írt librettói azon operaszövegkönyvek közé tartoznak, melyek önálló irodalmi értékkel bírnak.
Az árnyék nélküli asszony a misztikus kelet mesés világába, a Hét Holdhegy és egy sötét folyó által körülvett Délkeleti Szigetek birodalmában játszódik. A hatalmas zenekart igénylő mű monumentális, erőteljes, „wagneri” zene, amely ugyanakkor tele van szépséggel és finomsággal, kamarazenei, szólóhangszerekre redukált részekkel is. Az árnyék nélküli asszony annak a korszaknak alkonyán fogant, amelyet a bécsi író, Stefan Zweig (Hofmannstahlt követően Strauss librettistája) a „biztonság aranykorának” hívott; annak a hagyománynak az összegzése, melyet alapjaiban rengetett meg az I. világháború.

Rendező: Magyar Állami Operaház

Vezényel:

Halász Péter

Szereplők:

Császár Kovácsházi István
Császárné Sümegi Eszter
Dajka Komlósi Ildikó
A szellemek hírnöke Haja Zsolt
A templomküszöb őre Kertesi Ingrid
Az ifjú jelenése Balczó Péter
Sólyom Markovics Erika
Égi hang Schöck Atala
Barak Johan Reuter
Barak felesége Rálik Szilvia
A félszemű Geiger Lajos
A félkarú Cserhalmi Ferenc
A púpos Horváth István
őrök Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos
gyerekhangok Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori, Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala,
szolgálólányok Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella

Közreműködik:

a Magyar Állami Operaház Zenekara

Alkotók:

szövegíró Hugo von Hofmannsthal
magyar nyelvű feliratok Mesterházi Máté
a gyermekkar vezetője Hajzer Nikolett
megbízott karigazgató Csiki Gábor
  • Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.

Általános elérhetőségek
Mivel kapcsolatban szeretne érdeklődni?
Müpa hírlevél
Iratkozzon fel a Müpa hírlevelére és értesüljön elsőként programjainkról! Feliratkozom