A Les Préludes Liszt egyik leggyakrabban előadott szimfonikus költeménye. A kompozíció genezise egészen 1844-ig vezethető vissza. Az első hallásra furcsának tűnő címet (Előjátékok) Alphonse de Lamartine (1790-1869) Költői elmélkedések című munkája ihlette. A hangversenyre Olaszországból érkezik hozzánk a fiatal Mariangela Vacatello zongoraművész, akitől Liszt Esz-dúr zongoraversenyét hallhatjuk majd. Az első vázlatokat egy Esz-dúr hangnemű versenyműhöz Liszt még ifjúkorában, 1830 táján vetette papírra. Részletesebben azonban csak a weimari időszakban kezdte kidolgozni a kompozíciót. Igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott rajta, nem kevesebb, mint öt változatot készített az idők során. A bemutatóra végül 1855. február 17-én került sor Weimarban: Liszt maga játszotta a zongoraszólamot, s a vendégként odalátogató Berlioz vezényelt. A mű négytételnyi anyagot fog össze egyetlen nagy egységgé.
A koncert utolsó műsorszáma igazi különlegesség. Liszt Joseph Autran 19. századi francia költő négy verse alapján alkotta meg A négy elem című kompozícióját - ennek zenekari változata hangzik fel hangversenyünkön. Eckhardt Mária a mű zongorás változatát rekonstruálta - ennek alapján készítette el Gémesi Géza zeneszerző-karmester a darab új partitúráját.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok