egy szünettel
Vezényel:
Közreműködik:
Smetana
Az eladott menyasszony - nyitány
Csajkovszkij
D-dúr hegedűverseny, op. 35
Rimszkij-Korszakov
Seherezádé, op. 35
A 19. századi szláv zene különleges helyet foglal el az alapvetően németcentrikus zenetörténetben. A nemzeti öntudatra ébredés cseh és orosz földön egyaránt felejthetetlen műveket eredményezett. A német stílusú arisztokráciától a cseh vidék felé forduló Smetana, a nyugat-európai és orosz zenei elemeket kiváló érzékkel ötvöző Csajkovszkij és az orosz nemzeti zene egyik úttörőjeként számontartott Rimszkij-Korszakov meséi adják az est cselszövéssel, szerelemmel, erotikával és tréfákkal fűszerezett programját.
A koncert felütéseként megszólaló nyitány a Moldva mellett Smetana második legismertebb alkotása. A kényszerházasságot ügyes fortéllyal megakadályozó szerelmesek komédiáját, a szerző második operáját 1866-ban mutatták be Prágában, végleges alakját azonban csak 1870-ben nyerte el. A második felvonás fináléjának, a menyasszony eladási jelenetének témáiból építkező nyitány rövid fanfárral indul, amelyet a helyszínül szolgáló cseh falut idéző népies táncdallam követ.
Öngyilkossági kísérlete után Csajkovszkij Clarens-ba vonult el kudarcba fulladt házassága elől - és gyönyörű műveket komponált a Genfi-tó partján. 1878-ban mindössze néhány hét alatt írta meg hegedűversenyét, amelyet barátja és tanítványa, Joszif Kotek hegedűművész tanácsai alapján csiszolt tökéletesre. Címzettje, Auer Lipót a darabot játszhatatlannak ítélte, a versenymű ma mégis a műfaj egyik leggyakrabban előadott alkotása. A darab a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, Akiko Suwanai szólójával csendül fel, akinek hegedülését a Times kritikusa ekképp méltatta: „erőteljes, nemes játék, feszes és szigorú ritmikai élettel”.
Az orosz ötök tagja, Rimszkij-Korszakov szinte egyetlen ma is igazán népszerű darabjának címe és opusszáma között a következő kiegészítés található: „Szimfonikus szvit zenekarra az »Ezeregyéjszaka« nyomán”. Ez a leírás még nyilvánvalóbbá teszi a mű arab mesegyűjteményre utaló programját. Történeteivel Seherezádé (szólóhegedű) ezeregy éjszakán át tartja fenn a feleségeit sorra kivégző Sahriár szultán (harsonák és tuba) figyelmét, elkerülve a halált. A szereplőket találó hangszereléssel ábrázoló komponista 1888-ban négy mesét zenésített meg: Szindbád (cselló), Kalender (fagott), az ifjú hercegnő és herceg szerelme (két hegedű), valamint egy bagdadi ünnepség történetét.
Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar
-
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
