A Fesztiválzenekar visszatérő vendégkarmestere ezúttal két formailag hagyományos, zeneileg mégis kivételes művel áll színpadra. Beethoven egyetlen hegedűversenye a szólóhangszer számára az egyik legkényelmesebb hangnemben, D-dúrban íródott, és háromnegyed órás terjedelmével kitölt egy teljes félidőt. A megrendelő Franz Clement, aki rendszeresen járt a szerző nyakára, hogy ellenőrizze, megfelelően halad-e a munka, egyetlen zenekari próba nélkül, lapról olvasva adta elő a szólót a premieren. A mű virtuozitást igénylő akadályaival és érzéki lírájával kétszeresen is nehéz feladat elé állítja a hegedűst. Benjamin Beilman azonban, aki fiatal kora ellenére a legkülönbözőbb stílusokban mozog otthonosan, és játszotta a zeneirodalom legnagyobb hegedűkoncertjeit, garancia a minőségre.
Beethoven-idézetet is tartalmaz, de elsősorban Bach hatását mutatja Schumann II. szimfóniája. Nem csoda, hiszen a szerző feleségével, Clarával behatóan tanulmányozta a barokk mester stílusát, Beethoventől pedig a komor sötétből a fény felé vezető heroikus út zenei ábrázolását leste el. A mű írásának kezdetekor Schumann fizikailag és idegállapotát tekintve is mélyponton volt: hangulatingadozás, memóriaproblémák és fülzúgás gyötörte. Schubert „Nagy” C-dúr szimfóniája hallatán mégis komponálásba kezdett, és mire eljutott a fináléig, a gyógyulás reményét magában hordozó pozitív hangra lelt.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar