egy szünettel
Suppé
Banditák - Nyitány
Lehár
A mosoly országa - Lisa belépője (Egy nőnek mindig jól esik)
Lehár
Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
Kálmán
Marica grófnő - Hej, cigány
Kálmán
A csárdáskirálynő - Táncolnék a boldogságtól
J. Strauss
A denevér - keresztmetszet
- Nyitány
- Óra-duett - Ez az ízlés, ez a szellem….
- Quadrille
- Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
- Tercett - A szívem úgy reszket
Millöcker
A szegény Jonatán - nyitány
Millöcker
A koldusdiák - Ollendorf belépője (Katonákkal bánni könnyű!)
Lehár
Paganini - Szép álom, szállj a szívembe
Lehár
Paganini - Volt nem egy, de száz babám
Lehár
Paganini - Nem szeret így téged más
Stolz
Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
Kálmán
Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
Stolz
A kedvenc - Te légy a lelkem császára
Siecynski
Bécs, álmaim városa
Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget.
A 19. század utolsó harmadában a válságok évtizedeit élő Bécs két háború és két bankcsőd között dalolt és mulatott. A kedélyes várost, Európa zenei fővárosát egészséges kapcsolat fűzte az osztrák faluhoz, a paloták zenéjét a grinzingi kocsmák zenéjéhez, a komolyzenét az utcai szerenádokhoz és a nagyvárosba áramló népi dallamokhoz. Ezt a gyorsan népszerűvé váló stílusegyveleget az „operácskák”, azaz az operettek összegezték az édesbús történetekre fogékony közönség számára.
A műfaj bölcsője Bécs volt, az első sikerek éppen Millöcker Koldusdiák és Dubarry című darabjaihoz kötődtek. Aztán feltűnt a Keringőkirály, az ifjabb Johann Strauss is, és „mindent vitt” A cigánybáróval és A denevérrel. Az „aranykor” kiemelkedő szerzői között tartották számon Robert Stolzot és Karl Zellert is.
Az operett új, fényes korszakához magyar neveket is társít a zenetörténet: Lehár Ferencét és Kálmán Imréét. Lehár Víg özvegye a Broadwayn is fogalommá vált; a Giuditta vastapssal fogadott, rádión is közvetített 1934-es premierje pedig - addig szinte elképzelhetetlen módon - a bécsi Staatsoperben volt, amelynek akkori igazgatója, Clemens Krauss minden évben műsorra tűzött egy operettet is.
Kálmán Imrét, az Operettkirályt hihetetlen dallamgazdagsága, a legkülönbözőbb stílusokban való elképesztő jártassága különbözteti meg talán valamennyi kortársától. Legtöbbet játszott műve az eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselő Csárdáskirálynő, a legizgalmasabb és legkedveltebb pedig a Marica grófnő, a csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás világa, benne a kicsit részlehajlóan Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket szöveggel magyarra fordított Wenn es Abend wird - Grüß mir mein Wien aus című híres dallal.
Az előadáson elhangzó művek fordítói: Blum Tamás, Fischer Sándor, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Mérei Adolf, Somogyi Dóra, Erdődy János
Rendező: Müpa
Vezényel:
Közreműködik:
-
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
